Az élet meg minden
A portréinterjú podcast, amely lassabb, mélyebb beszélgetéseket kínál a mindennapi káoszon túl. Műsorvezetője Tóth Szabolcs Töhötöm.
Episodes
Lassányi Gábor — Kísérő a sivatagban (Ep. 081)
Mi a hasonlóság az ókori mágia és a mai, liftajtóra ragasztott, A4-es lapra írt üzenetek között? Mi a közös egy leszerelő római légiós és egy mai ember életközepi dilemmáiban? Ebben az epizódban erről is beszélgetünk, hiszen a műsor vendége ezúttal olyasvalaki, aki otthonosan mozog a római kori átoktáblák, az egyiptomi hieroglifák világában és korunk életvezetési kérdéseiben is.
Vagyis ebben az e
HANGJÁTÉK | Útitárs a száműzetésben (Bon. 001)
Ez az epizód minden tekintetben rendhagyó. Hiszen ezúttal nem egy beszélgetést hallgathattok meg, hanem egy hangjátékot. Láng Annamária és Fesztbaum Béla színművészek előadásában. (A hangjáték egyben kapcsolódik az új nagyepizód, a Fesztbaum Béla színművésszel készített beszélgetéshez is.)
Ez a produkció igazán erős és magával ragadó lett, és szól azokhoz is, akik valakit vagy valamit elvesztette
Fesztbaum Béla — Kabát, amit magunk után hagyhatunk (Ep. 080)
Hogyan szól a mához a száz évvel ezelőtti pesti polgár? És mitől ennyire izgalmas a Pál utcai fiúk írójának kevésbé ismert arca, az újságíró Molnár Ferenc?
A régi Budapest világában és a világhírű drámaíró történetében most Fesztbaum Béla lesz kalauzunk, aki egyszerre elismert színész, a színháztörténet szakavatott ismerője és a háború előtt fénykorát élő pesti kabaré értő művelője.
💥FIGYELEM!
Kis-Tóth Ágnes — A csillagkapu túloldalán (Ep. 079)
A „mostanában” szó számára lehet, 100 millió évet jelent. Ha azt mondja, hogy „fiatal korában”, akkor lehet, ez csak annyit tesz, az illető még nem volt egymilliárd éves sem.
Mármint a világegyetem. Amelyben most Kis-Tóth Ágnes asztrofizikus vezetésével kalandozunk kicsit, miközben megpróbáljuk megfejteni, mi történt egy távoli bolygón a csillagkapu túloldalán.
Ebben az epizódban tehát Kis-T
Holch Gábor — Karrier és karantén Sanghajban (Ep. 078)
Holch Gábor eredetileg két évre szeretett volna Kínába költözni, aztán több mint két évtized lett belőle. Hosszú évekre Sanghaj lett bázisa: itt építette fel vállalkozását is, amely vezetési tanácsadással foglalkozik. És bár nemrégiben hazaköltözött Budapestre, ügyfelei továbbra is nyugati és keleti világcégek vezetői, akiknek segít eligazodni más kultúrákban – de olykor saját magukon is.
Ebben a
Dávid-Barrett Tamás — Pátriárkák alkonya (Ep. 077)
Sokat hallani mostanság a „patriarchátusról”, amely évezredeken át volt az emberi közösségek hatékony szervező logikája. Kalauzunk a témában Dávid-Barrett Tamás, aki alaposan kikutatta a kérdéskört: nagyívű könyvet írt ennek a letűnőben lévő „technológiának” a természetrajzáról.
Ebben az epizódban az Oxfordban tanító viselkedéstudóssal beszélgetek a csimpánzok társadalmáról, monogámiáról és poli
P. Szathmáry István — Költők, vámpírok, vajákok (Ep. 076)
Ez az epizód expedíció egy olyan vidékre, amely egyszerre tűnhet ismerősnek és nagyon idegennek a magyar utazó számára. Vagyis Lengyelországba.
Mert hogy ebben az adásban P. Szathmáry István polonistával és grafikussal beszélgetek a Krakkó mellett királlyá koronázott Jézusról, feléledő szláv istenekről, nagy írokról és sötét gengszterekről, a Gyöngyhajú lányról, valamint arról, miért kopott meg en
Nick Thorpe — Történetek a peremvidékről (Ep. 075)
Nick Thorpe negyven éve él Budapesten, és azóta tudósít Magyarországról és a környező országokról nem csak a brit hallgatóknak, hanem az egész világnak. Ebben az adásban azonban nem csak arról lesz szó, hogyan fest az ország egy egyszerre külső és belső nézőpontból, hanem arról a vadonról is, ami szó szerint és képletesen is itt van körülöttünk, ám az ott élőkről, történeteikről a legtöbb magyar s
Szabó Csaba — Mérgező bóvligyárak, fertőző zombiközlemények (Ep. 074)
Mi az a reprodukálhatósági krízis, és miért súlyos válságtünet a tudomány világában? Hogyan segíti elő a tudományfinanszírozás és a szakfolyóiratok rendszere a hibás vagy kifejezetten kamu tanulmányok tömegének megjelenését, és miért mérgező ez a szó elvont és szó szerinti értelmében is?
Ebben az epizódban a Svájcban dolgozó, neves orvoskutatóval, Szabó Csabával beszélgetek a tudományt aláásó bóvl
Bánki Éva — Zabolátlan középkor (Ep. 073)
Miért varázsolja el a 21. század emberét ennyire a középkor? Hogyan fért meg egymással a szent és a profán, sőt a kifejezetten obszcén ezekben az évszázadokban? És mit tekintett a kor embere „helyes” és „rossz” szerelemnek? Sok más mellett ezekről is mesél nekünk most Bánki Éva író, irodalomtörténész, aki a trubadúrok világának és egy későbbi időszak, a portugál felfedezések korának is szakavatott
Mácsai Pál — Repeszdarab a párnában (Ep. 072)
Külső rendezettség és belső nyugtalanság, történelmi sorsfordulók és a köztük lévő emberöltőnyi tél, amikor látszólag semmi sem történik körülöttünk. És aki mindezekről megosztja most velünk gondolatait, akivel még sokfelé kalandozunk az adás során: Mácsai Pál, az Örkény Színház alapítója és leköszönő vezetője.
Ebben az epizódban tehát az egy személyben színésszel, rendezővel és direktorral beszél
Huszár Ferenc — Varázspónik és unikornisok (Ep. 071)
Huszár Ferenc egykoron a Magic Pony nevű startup vezető kutatója volt, amely céget a Twitter 2016-ban 150 millió dollárért vásárolt meg. Ezt követően a magyar szakember az amerikai közösségimédia-vállalat AI-gurujaként tevékenykedett tovább, és a Twitter legfontosabb algoritmusain dolgozott. Egyben segített létrehozni egy speciális csoportot is, amely team azonban Elon Musk érkezését már nem élte
Saly Noémi — Sorsok a receptkönyvből (Ep. 070)
Saly Noémi gazdag életpályája során volt egyetemi tanár, műfordító és muzeológus is. És bár saját bevallása szerint „nem akart elérni tulajdonképpen semmit”, népes olvasótábora és könyvei nagyon is komoly szakmai sikerekről tanúskodnak. Mára sokan Budapest-történészként és a székesfőváros „kávéházológusaként” ismerik, ám könyveiből, munkáiból nem csak a múlt, nem csak olvasmányos kultúrhistória, h
Weyer Balázs — Filmszakadás után (Ep. 069)
Weyer Balázs a régi Origo alapítójaként és főszerkesztőjeként a magyar online és offline újságírás meghatározó alakja lett. Aztán – nem teljesen önszántából – munkája hobbivá vált, egy régi hobbija pedig munkájává.
Ebben az epizódban tehát vele beszélgetek világzenéről és a filmzenék világáról, egyedül utazásról, valamint társas vállalkozásokról, a dübörgő kilencvenes évekről és a szabadság műfaja
Mestyán Ádám — A mekkai serif elfelejtett királysága (Ep. 068)
Nem csak Közép- és Kelet-Európa a világnak olyan része, amelyet az I. világháború és az azt lezáró béke a mai napig meghatároz: a Közel-Kelet is ilyen térség.
Ebben az epizódban Mestyán Ádámmal, Amerika elit egyeteme, a Duke University történelem tanszékének docensével beszélgetek az oszmán birodalom szétrobbanásáról és a mai arab államok kialakulásáról, brit ügynökökről és egy magára hagyott kirá
Csányi Vilmos — Elképzelt civilizáció (Ep. 067)
Bukfenc, Jeromos, Janka – sokan vannak Magyarországon, akik pontosan tudják, kutyanevekről van szó. Méghozzá Csányi Vilmos kutyáinak neveiről. Hiszen a Széchenyi-díjas etológus professzor több mint negyed százada publikálja népszerű tudományos munkáit a nagyközönségnek, amely könyvek egy része a kutyákról, illetve gazdáikról, rólunk, emberekről szól.
E beszélgetés apropóját az adja, hogy nemrégibe
Weiner Sennyey Tibor — Varázslók a kaptárnál (Ep. 066)
Weiner Sennyey Tibor költő, író, esszéista és méhész. Most megjelent könyvében gyakorlatilag megírta a méhészet kultúrtörténetét.
A téma első blikkre talán szakkérdésnek tűnhet, de ez a történet a természethez való viszonyunkról is szól. Arról is, hogy mit eszünk ma, mit fogunk enni holnap. Vagyis olyan bagatell kérdésekről, mint például az emberiség jövője.
Ebben az epizódban tehát Weiner Sennyey
Nyáry Krisztián — Irodalom a vacsoraasztalnál (Ep. 065)
Nyáry Krisztiánt azt hiszem, kevés hallgatónak kell bemutatnom. Nagyon sokan találkozhattak már – ha máshol nem – a Facebookon életrajzi történeteivel. Magyar írók és alkotók a főszereplői ezeknek a közösségi médiában hosszúnak számító, papíron viszont olykor egypercesnek ható írásoknak, amelyek az évek során nagy közönségsikert arattak. 2012-től kezdve már könyv, illetve könyvek formájában is.
Eb
Szilágyi András — Kikezdett primátusunk (Ep. 064)
Szilágyi András evolúcióbiológus, az Evolúciótudományi Intézet igazgatója olyan egyszerű kérdésekre keresi a választ, mint például hogy miként keletkezett az élet. Vagy hogy miképpen lehet egy tudományos SimCity szoftverrel modellezni azt a százötvenezer évet, amely kulcsfontosságú „pillanatnak” bizonyult emberré válásunk történetében.
Ebben az epizódban tehát vele beszélgetek az evolúció barkácsm
Merényi Dániel — Grafitember a torta tetején (Ep. 063)
Merényi Dánielt, azaz Grafitembert és karikatúráit, képregénycsíkjait sokan, nagyon sokan ismerik Magyarországon. Azt már kevesebben tudják, hogy a rajzolás mellett van még pár olyan passziója, ami egész embert kíván. (Így van olyan ezek között, amit olykor muszáj „takaréklángra” állítani.)
Ebben az epizódban tehát témáink lesznek az I. világháború olaszországi hadszínterei, a kézműves bicikliváz-
Kürti Sándor — Visszacsatolt történetek (Ep. 062)
Kürti Sándor sikersztorija kényszerű „pályamódosítással” indult. Aztán egy termelőszövetkezetnél, majd egy Patyolatban folytatódott. Ám csakhamar arról szólt, hogyan lehet tudásszomjjal és mérnöki precizitással, valamint hosszú évek kitartó munkájával egy garázsvállalkozásból világhírű céget építeni.
Ebben az epizódban tehát Kürti Sándorral beszélgetek az életvezetés és a vállalatvezetés alapszabá
Vonnák Diána — Madárdal és légiriadó (Ep. 061)
Vonnák Diána író, kultúrantropológus távoli vidékeken kezdte meg tudományos munkáját, de hamar rájött, neki Kelet-Európával van előbb dolga. Méghozzá Ukrajnában.
Ám számára nem csak térkép e táj, hiszen munkája mellett már erős érzelmi szálak is kötik a most lángoktól ölelt országhoz. Így ebben a beszélgetésben ezen a különleges optikán keresztül kaphatunk képet arról, mit jelent, amikor egy 40 mi
Boldizsár Ildikó — A mese, ami rólunk szól (Ep. 060)
Mi szükséges ahhoz, hogy a mesékben a hős hőssé váljon? És hogyan lehetünk mi saját életünk hősévé, ha annyi borzalom történik körülöttünk a világban? És kik segíthetnek nekünk ebben?
Boldizsár Ildikó mesekutató 25 év vizsgálódása és gyakorlati tapasztalatai alapján dolgozta ki meseterápiás módszerét, amely sok más mellett ezekre a kérdésekre is segít választ találni.
Ebben az adásban vele beszélg
Madarász Tamás — Utolsó hívás (Ep. 059)
Évezredek óta vágyik arra az ember, hogy gondolkodó gépet alkosson. Mesterséges embert, mesterséges intelligenciát. Mégis sokunkat sokkolt, amikor azzal szembesültünk, ez most tényleg sikerülhet.
Ebben az epizódban Madarász Tamás agykutatóval, a JPMorgan Chase Londonban dolgozó MI-kutatójával beszélgetek a ChatGPT-ről, a mesterséges intelligencia (rövidítve: MI vagy AI) és az emberiség jövőjéről,
Szőnyi Ferenc — A versenygép (Ep. 058)
Részben anyagi és magánéleti gondok elől futott, biciklizett és úszott világgá – jobban mondva a világba Szőnyi Ferenc. Pedig olyan környezetben nevelkedett, ahol kerékpárral maximum a szomszéd faluba volt szokás áttekerni, és igazából úszni is csak első, nemzetközi triatlon versenye előtt pár héttel tanult meg.
Ebben az epizódban tehát vele beszélgetek elképesztően hosszú távokról, rendhagyó edzé
Vörös Szabolcs — Tömegsír a Shakespeare utcában (Ep. 057)
Egy éve tart szomszédunkban egy olyan borzalom, amelyre Európában a II. Világégés óta nem volt példa. Erről a háborúról beszélgetek most Vörös Szabolcs újságíróval, aki évek óta a helyszínen is követi az ukrajnai eseményeket.
Nemrég tért haza például az ukrajnai front egyik legkeményebb szakaszáról, Bahmutból. Őt kérdezem tehát az orosz villámháborús tervek kudarcáról, az ukrajnai tömegsírokról, b
Gerőcs László — Tiszta fejjel (Ep. 056)
Gerőcs László fél évszázada tanítja, magyarázza a matematikát – nem csak a katedrán, hanem a tévéstúdiókban is. Hisz abban, hogy a logaritmus, a térgeometria vagy éppen a függvénytan azoknak is kimondottan hasznos, akiknek minderre soha nem lesz szüksége az érettségi után.
Televíziós szereplései révén Gerőcs László arcát, hangját egy ország ismerhette meg, ám ebben az epizódban most nem matekpéldá
EXTRA Sajó Tamás – Elcsúszott idő
Ebben az epizódban képzeletbeli utazásra invitálom a hallgatót: a világ egyik (sajnos egyre inkább egybefüggő) konfliktuszónájába lépünk be, egy olyan térségbe, amely meghatározta a 2022-es esztendő történéseit.
Vezetőnk pedig ezen az utazáson Sajó Tamás felfedező, világutazó, művészettörténész lesz. Tamás már szerepelt Az élet meg minden podcastban, és most ő az első, aki egy nyilvános EXTRA epiz
Stefano Bottoni — A marslakó hátizsákja (Ep. 055)
Stefano Bottoni olasz és egyben magyar történész. Két nyelv, két ország, két gondolkodásmód között ingázik. Átvitt értelemben és pár éve szó szerint is.
Így olykor meglepő nézőpontból vizsgálja a XX. század eseményeit, életútjait. Legyen szó a sztálini ihletésű erdélyi magyar autonóm tartományról, Orbán Viktorról vagy éppen Staller Ilonáról, akinek szerinte társadalmi hatása Itáliában óriási volt.
Pethő András — Földrengés a sötétben (Ep. 054)
Pethő András, a Direkt36 tényfeltáró portál társalapítója és szerkesztője azzal volt kénytelen szembesülni, hogy csapatának több tagját is a Pegasus kémszoftverrel hallgatták le. Pedig alapesetben, mondhatni épp fordított a felállás: ők próbálják meg ellenőrizni azokat, akik róluk, jobban mondva rólunk döntenek.
Ebben az epizódban tehát Pethő Andrással beszélgetek megfigyelőkről és leleplezőkről,
Bódis Kriszta — Hegymenet (Ep. 053)
Hogyan működik az a program, amely egy reménytelen cigánytelepről is képes ott született gyerekeket az egyetemig elvezetni? És mi motiválja, mi hajtja a Van helyed rendszer megalkotóját munkája során?
Ebben az epizódban Bódis Kriszta íróval, dokumentumfilm-rendezővel és pszichológussal beszélgetek új regényéről, egy inspiráló XX. századi nőről és a tehetségről, amely mint a tűz, utat talál magának
Rainer M. János — Intézet a magasban (Ep. 052)
Rainer M. János ott volt Moszkvában. Ott volt 1993-ban az utcákon, ahol lőttek. Ott volt, amikor az egykori Szovjetunió éppen romokban hevert.
És a történész – lélekben legalábbis –, évtizedek óta ott van azon a pesti utcán is, ahol egykor, 1956-ban szintén lőttek: igen kevesen lehetnek, akik többet tudnak nála a magyar forradalomról. Illetve arról, mi történt akkor Moszkvában.
Ebben az epizódban
Nádasdy Ádám — Dante a spájzban (Ep. 051)
Életközepi válság, pokoljárás, a mélypont ünnepélye. Ezek a kifejezések a mai népszerű pszichológia szótárában is kiemelt fogalmak. No de hogy volt ezzel a középkorban Dante, akinek remekműve a világirodalom legismertebb pokolraszállása?
Sok minden más mellett erről beszélgetek ebben az epizódban Nádasdy Ádám nyelvésszel, költővel és műfordítóval, akinek Dante-fordítása valóságos bestseller lett M
Tompa Andrea — Kártya, amit ki kellett venni a pakliból (Ep. 050)
Tompa Andrea számára kamaszkorában az írás olyan játszótér volt, ahol szabad lehetett. És ahol a fájdalomnak utat adhatott. Aztán évtizedek alatt ez a játszótér olyan univerzummá nőtt, amibe immár belefér négy nagyregény és bennük három nemzedék története – történelmi és személyes traumáikkal, fájdalmaikkal és örömeikkel.
Ebben az epizódban tehát a kortárs magyar prózairodalom egyik legizgalmasabb
Kemenesi Gábor — A víruskutató dumcsistandja (Ep. 049)
Kemenesi Gábor virológus nevét egy ország ismerhette meg az elmúlt években. Hiszen ő az egyik olyan magyar kutató, akihez szinte rutinszerűen fordulnak nyilatkozatért az újságírók Magyarországon, hogy kommentálja, kontextusba helyezze a koronavírus-járvány híreit.
Ebben az epizódban tehát Kemenesi Gáborral beszélgetek az interneten rendelhető (nem számítógépes) vírusokról, az ukrán biolaborokról,
Bárász Péter — Belarusz és az ottalvó KGB-ügynökök (Ep. 048)
Bárász Péter évtizedek óta Belaruszban él. Rajong a belarusz kultúráért, a belarusz irodalomért. És belarusz szerzőket fordít magyarra, akik többnyire nem lelkesednek a belarusz rezsimért.
Amely rezsim nem csak a 2020-2021-es tüntetések szétveréséről, valamint arról ismert, hogy vezetője a traktorozást ajánlotta a Covid ellenszereként. Hanem egyebek mellett arról is, hogy jelenleg területéről táma
Érdi Péter — A társasjáték, amit mindnyájan játszunk (Ep. 047)
Érdi Péter számítógépes agykutató első ránézésre meglehetősen távol eső tudományterületeken találja meg a hasonló működési elveket. Most például arról ír könyvet, miként cserélhetnénk le „eldobható” világunkat – legyen szó tárgyainkról, kapcsolatainkról vagy társadalmunkról – a javítás vagy kijavítás kultúrájára.
Magyarországon tavaly megjelent könyve, a Rangsorolás is izgalmas témát járt körül: a
Litkai Gergely — Egy gyilkos poén és a Dumaszínház története (Ep. 046)
Litkai Gergely egy valóságos humorgyár, a Dumaszínház produkciós vezetője. És alapítója. És egyik tulajdonosa is. És a magyar standup comedy egyik megteremtője.
Ebben az epizódban vele beszélgetek a humor szerepének felértékelődéséről, a magyar standupról, komikussá váló politikai rendszerekről, gonosz marketingesként viselkedő politikusokról és persze környezetvédelemről, környezetpusztításról is
Máté Gábor — Kitérő az alvilágba (Ep. 045)
Máté Gábor életútjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutott, ahonnan a kiutat a nyugati világ talán egyik legreménytelenebb helyén találta meg: a középosztály háziorvosából a hajléktalanoknak és drogosoknak menedéket nyújtó „Portland Hotel” doktora lett, a kanadai Vancouverben.
És így a különféle függőségek kezelése később szakterületévé vált.
Tapasztalatairól, meglátásairól és egyben saját bels
Sinka Károly (Sinya) — Grammhuszárok a biciklis forradalomban (Ep. 044)
Sinka Károly, azaz Sinya az első biciklisfutárok egyike volt Budapesten. Amikor nem hogy a futár, de a városi kerékpáros is úgymond a közutak „négere” volt. Akit olykor még fejbe is dobtak az autókból kihajított műanyagpalackkal.
Azóta sok minden változott. Budapesten valóságos biciklis forradalom söpört végig, amelynek Sinya egyik emblematikus figurája lett.
És micsoda figurája.
Tehát, itt a podc
Ésik Sándor — A magyar jog sivataga és a Diétás Magyar Múzsa (Ep. 043)
Bár Ésik Sándor hivatását tekintve ügyvéd, szabadidejében a Diétás Magyar Múzsa „vezérfőszerkesztője” is. A mára több mint 25 ezer követővel rendelkező Facebook-oldal elsősorban véleménycikkeket, gyorselemezéseket, kommentárokat közöl, és az utóbbi pár évben a magyar média sajátos színfoltjává vált.
Az oldal vezérmondata, kritizálva az oly sokat hallott „én nem politizálok” mentegetőzést, így hang
Romsics Ignác — Hogy magyar a magyarban ne ellenséget lásson (Ep. 042)
Romsics Ignác történész, akadémikus egy apró dél-alföldi falu szülötteként, ahogy ő fogalmaz, „siheder parasztgyerekből” lett elit értelmiségi.
Mert volt, aki könyvet adjon a kezébe. Így mire iskolába ment, már tudott olvasni. És ezzel számára minden megváltozott.
Az 1951-ben született Romsics Ignác pályája a kicsiny Alsómégyről egészen az akadémiai tagságig és az amerikai Indianai Egyetem katedrá
Szűcs Krisztián — A játék, ami örökké tart (Ep. 041)
Szűcs Krisztián a magyar popzene elmúlt évtizedeinek egyik legsokoldalúbb, legeredetibb alkotója. Heaven Street Seven nevű bandája mellett sok más zenei vállalkozást is sikerre vitt. Aztán, negyvenen túl, jött egy mélypont. Majd igény a belső nagytakaritásra.
A zene mellett a zen.
Ebben az epizódban tehát Szűcs Krisztiánnal beszélgetek popzenéről, meditációról, egy elveszett videoklipről, régi e
Sajó Tamás — Nagykönyvtár a hátizsákban (Ep. 040)
Sajó Tamás az elsüllyedt civilizációkat keresi, kutatja. De (többnyire) nem úgy, mint Indiana Jones, az őserdők mélyén. Hiszen ezek a civilizációk a mai napig itt vannak körülöttünk. Olykor jól láthatók, olykor csak az értők számára mutatják meg magukat.
Ha vannak, akik értenek nyelvükön, akkor Sajó Tamás közéjük tartozik: a művészettörténész, világutazó tizenöt nyelven olvas, beszél és még egy t
Zubreczki Dávid — Kedvenc helyek a szomszéd utcában (Ep. 039)
Hogyan lehetne olyanná tenni a fővárost, ahonnan nem menekülnek a „zöldbe” a gyermekes családok? És mi az az ördögi kör, amiből Budapest nehezen tud kitörni?
Ebben az epizódban Zubreczki Dávid „városi mesemondóval” beszélgetek Budapestről. A szétterülő alvóvárosokról, autósokról és kerékpárosokról és még a Jóisten garázsáról is. Szó esik titkos repülőtérről és alagutakról, valamint egy elásott ha
Presser Gábor — Az első három hang a zongorán (Ep. 038)
Presser Gábor, hát ő a Presser Gábor. Reménytelen kísérlet lenne – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – két-három mondatban itt bemutatni őt. Mert hogy páratlanul gazdag és sokszínű életműről beszélhetünk, amely nem csak hogy újabb és újabb dalokkal, lemezekkel bővül, de most már egy memoárkötet is tartozik hozzá: Presser könyve. (A műsorjegyzetekben alább persze adok bőséggel linket azoknak, akik
Jordán Ferenc — A vadon szava és a beszorított Balaton (Ep. 037)
Jordán Ferencet a magyar sajtóban sokszor emlegetik úgy, hogy a magyar tudós, aki „megjósolta a járványt”. Ám a biológus, rendszerökológus hangsúlyozza, ehhez nem kellett szuperképesség: amit ő, gyakorlatilag pár perccel a pandémia kitörése előtt mondott, arra tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek – legfeljebb nem hallgatunk rájuk.
Úgyhogy ebben az epizódban sokat beszélünk arról, hogyan működ
Ferber Katalin — Zsebében nem volt napsugár (Ep. 036)
Ferber Katalin negyvenegy éves volt, amikor elhatározta, mindent lenulláz, és elkezd úgy tanulni, mintha hat éves lenne. Mindent az égvilágon. Japánban. Mert hogy ott kezdett új életet. Miután belebetegedett abba, ami Magyarországon körülvette, és döntenie kellett: vagy belehal, vagy továbbáll.
Ebben ez epizódban tehát Ferber Katalin gazdaságtörténésszel beszélgetek most megjelenő új könyvéről,
Barabási Albert-László — A siker törvényei és a rejtett mintázatok (Ep. 035)
Barabási Albert-László a hálózatok titkait, törvényeit kutatja. Méghozzá úgy, hogy nem csak szűkebb szakmája, hanem a nagyközönség is kíváncsi mondandójára: több, nemzetközi sikert arató, népszerű tudományos könyv, bestseller szerzője is.
Ebben az epizódban tehát Barabási Albert-Lászlóval beszélgetek arról, hogy – akár a városban a föld alatt futó vezetékek – a világban rejtett hálózatok veszne
Morcsányi Géza — Majdnem takarásban (Ep. 034)
Egy ember, aki néha kirándul a rivalda túloldalára, de igazából – a világsiker ellenére is – turistának tartja ott magát.
Morcsányi Gézát a szélesebb közönség akkor ismerte meg, amikor Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, nagy sikerű filmjében debütált – rögtön főszerepben. Pedig neve egy másik területen, a könyvkiadásban már évek óta fogalom volt: 1995-től, húsz éven át igazgatta és építette
Képes Gábor — Kapudrog az informatikai forradalomhoz (Ep. 033)
Ebben az epizódban Képes Gábor informatikatörténésszel, költővel, muzeológussal beszélgetek a kapudrogról, ami katalizálta a számítástechnika forradalmát, játékról és játékos elmékről, sajátos szubkultúrákról, robotokról és űrodüsszeiáról, és arról, mi történik a mélyben ha megérkezik a barlangkutató.
Mert hogy a komputer és a videojáték ma már kultúránknak meghatározó része – különösen egy olyan
Lányi András — Kudarcról kudarcra a győzelem felé (Ep. 032)
„Nem tudtam megülni a seggemen soha” – mondja Lányi András író, ökopolitikus, filozófus. És tényleg: az interjú során gazdag pályaív tárul elénk – a filmrendezői indulástól a politikában való megmerítkezésen és írói munkásságán át az egyetemi katedráig.
Életében, saját bevallása szerint, több volt a kudarc, mint a siker („jégtábláról jégtáblára” ugrált), ezen mégsem bánkódik: legalább nem unatkozo
Felkai Piroska — A semmi peremén: két világ között Portugáliában (Ep. 031)
Felkai Piroska Portugáliában találta meg az igazit. Úgy érezte, Lisszabonban jó kikötőbe ért. Aztán amikor második gyermekével volt várandós, kiderült: férjének legfeljebb hónapjai vannak hátra.
Mihez kezd egyedül, két gyerekkel Portugáliában egy magyar nő? Hogyan épít valakit a fájdalom, és miként segít a gyász az önismeretben?
Erről is beszélgetünk, de ebben az epizódban nem csak ez lesz a téma,
Uj Péter — A pont az i-n: az Index és a 444 története (Ep. 030)
Uj Péter neve az elmúlt két évtizedben összeforrt az Index történetével. Még akkor is, ha ennek a több mint húsz évnek csaknem felében már nem dolgozott a hírportálnál. Az Indexet ugyanis a mai napig magáénak érzi.
Az 1969-ben született Uj Péter az Index egyik alapítója, majd hosszú éveken át főszerkesztője volt. Az Indextől 2011-ben, saját elhatározásából távozott, 2013-ban pedig megalapította a
Ablonczy Balázs — Trianon, a kelet felé forduló Magyarország és a velünk élő turanizmus (Ep. 029)
Ablonczy Balázs történészt mostanság a trianoni békeszerződésről szokás leginkább kérdezni. Ez részben így lesz ebben az epizódban is, némi csavarral: a Trianon 100 kutatócsoport vezetőjével most a kelet felé forduló Magyarország történetét térképezzük fel. És ezzel összefüggésben Trianon traumáját.
Miért nőtt az érdeklődés a Kelet iránt a XIX. század második felében Magyarországon? Hogyan látott
Hajdú D. András — Képek a végekről és emberek, akik fáklyát visznek a sötétben (Ep. 028)
Hajdú D. András fotós gyakran ott keresi a fényt, ahol csak kevesen tartják életben a lángot: reménytelennek tetsző helyeken. Képsorozatai sokszor a társadalom, olykor a civilizáció peremvidékeiről tudósítanak. Nyírségi prostituáltak, kölcsönből élők, lecsúszottak, elkallódottak, de az ilyen körülmények közt helytálló hétköznapi hősök is láthatók fotóin.
Mert a reménytelennek tűnő helyeken, a mély
Puzsér Róbert — Goebbels kristálygömbje, Luxus Vivien táskái és a magyar polgárháború (Ep. 027)
Mi az, ami Puzsér Róbertet arra késztette, hogy beüljön egy kereskedelmi tévé show-műsorába? Mit keresett a politikai porondon, amikor főpolgármester-jelöltként indult a választáson? És miért ugyanaz a válasz mind a két kérdésre?
Szóval ebben az epizódban Puzsér Róberttel beszélgetek a „hamisság meghekkeléséről”, és persze más, önmagukon túlmutató jelenségekről is: Vasvári Vivien kétmilliós táskái
Szécsi Noémi — Lányok, asszonyok, női életkörök és egy kert nehéz időkre (Ep. 026)
Szécsi Noémi írót régóta foglalkoztatja a nőtörténet. Az az óriási változás, ami szerinte most a férfiaktól is megkövetelné önmaguk „újrafogalmazását”.
Ebben az epizódban vele beszélgetek a XIX. századi és a mai nők dilemmáiról, szexről és házassági piacról, az első magyar orvosnőről, régi korok rettegett betegségeiről, a mai világjárványról, amely a gazdagokat sem kíméli, a hadikonyha aktualitásá
Zoltán Gábor — A vadászfalka elszabadulása és a nálunk lapuló benzines palack (Ep. 025)
Zoltán Gábor évek óta kutatja a XII. kerületi nyilasok történetét. A pár hónapig tartó rémuralmat. A kultúra elleni lázadást, amely az együttélés évezredes normáit rombolta szét.
Orgia. Az író ezzel a szóval jellemzi ezt az elszabadulást. Orgia, amelynek következményei a mai napig roncsolják a magyar társadalmat.
E roncsolásnak csak egyik, látható része az utóbbi hetekben témává vált Pokorni-sztor
Bodoky Tamás — Jachtok, oligarchák, repülők és az Átlátszó története (Ep. 024)
Bodoky Tamás és csapata az Átlátszó tényfeltáró portálon a magyar elit homályos ügyeit hozza napvilágra – már hosszú évek óta. Csakhogy az ehhez szükséges adatokhoz hozzáférni mind nehezebb újságírói feladat, miközben egyre nagyobb az ügyeket szándékosan elfedő zaj.
Igaz, már az Átlátszó indulása sem volt sétagalopp.
Ebben az epizódban tehát Bodoky Tamás újságíróval beszélgetek az általa alapított
Sudár Balázs — A sztyeppén utazó know-how és honfoglaló eleink (Ep. 023)
Mi van, ha a magyar vándorlás, honfoglalás és államalapítás története egy nagy birodalom összeomlásával kezdődött? Esetleg azzal, hogy az uralkodó fia pár emberrel ellovagolt a naplementébe?
Ebben az epizódban honfoglaló eleinkről lesz szó, méghozzá úgy, ahogy azt a tankönyvekben eddig nem olvashattad: Sudár Balázs őstörténet-kutatóval beszélgetek a magyarok vándorlásáról és bejöveteléről, kóborló
#022 Nagy Balázs – Magyar kutatók az Andokban, oázisok az Antarktiszon és egy elpostázott ujjperc története
Mi keresnivalónk van nekünk, magyaroknak az Antarktiszon? Miért nincs ott bázisunk, amikor már Ukrajna, Románia és Csehország is érti, miért fontos ez? Mit kutat egy magyar 6800 méteren az Andokban? És hogyan képes eközben lapot szerkeszteni, valamint egyetemi oktatóként a katedrán is helytállni?
Megannyi izgalmas kérdés, amely mind Nagy Balázs geográfushoz kötődik ebben a podcastepizódban: vele b
Orvos-Tóth Noémi — Örökölt sorsunk és a magunkba zárt huszadik század (Ep. 021)
Harmadíziglen, negyedíziglen – ószövetségi intelem ejti gondolkodóba az olvasót, amikor Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyvét fellapozza. Pedig azt hihetnénk, az olyan fogalmak, mint a sors vagy az atyák fiúk fejére szálló vétkei inkább mítoszokban bukkannak fel, mint egy klinikai szakpszichológus tudományos-ismeretterjesztő munkájában.
Csakhogy Orvos-Tóth Noémi szakterülete az ún. transzgene
Tuza-Ritter Bernadett — Egy nő fogságban és a régi álom, amely valóra vált (Ep. 020)
Tuza-Ritter Bernadett dokumentumfilmjében majdnem végig egyetlen arcot látunk: a főszereplőét. A nőét, aki fogságban van. Miközben a gonosznak csak a hangját halljuk, csak a kezét látjuk.
A rendezőnek a szakemberek azt mondták: ezt így nem lehet, ez így nem fog működni, ebbe bele fog bukni.
Nem így lett.
Egy nő fogságban, ez a címe annak a filmnek, amelyet Magyarországon az idén mutattak be, és am
Gazda Albert — Katonakönyv az elakadt időről és a hazugság birodalmáról (Ep. 019)
Gazda Albert huszonhárom hónapig volt katona. Magyarként. A szovjet hadseregben.
Ebben az epizódban vele beszélgetek egy új könyvről, amelyben erről a katonaidőről ír. Ám ezen kívül még nagyon sok téma szóba kerül: a szorongatott helyzetben lévő kárpátaljai magyarok, ukrán oligarchák, nyugatos oroszok, Nagy Péter, Napóleon, egy rejtélyes, 200-as kódjelű katonai szállítmány, jégkorong és kézműves s
Dezső András — Alászállás a mackónadrágos alvilágba (Ep. 018)
Dezső András újságíró Maffiózók mackónadrágban című könyvében a magyar szervezett bűnözés történetét dolgozta fel. Amely történet néha tényleg olyan, mint egy realista nagyregény: a legvéresebb ügyek mögött nem összeesküvés, hanem egyéni ambíció, csillapíthatatlan becsvágy áll.
Ha egy nemzetnek van lelkivilága, és miért ne lehetne — vagyis ha nekünk magyaroknak van kollektív tudattalanunk, akkor e
Tamási Miklós — A Fortepan-sztori, Szent-Györgyi motoron és az Opel Rekord a házunk előtt (Ep. 017)
A Fortepan név ma már fogalom Magyarországon. Egykor a váci Forte film- és fotópapírgyár népszerű filmnegatívját jelölte az elnevezés, ma legtöbbünknek más ugrik be, ha azt mondjuk, Fortepan: egy online és ingyenesen elérhető fotóarchívum.
Amely kikukázott, kilomizott, felhasználók által beküldött, vagy éppen elfelejtett hagyatékokból, archívumokból kiválogatott fotókkal úgy mutatja meg a magyar X
Bódis András — A NER-lovagok lelkivilága és a Válasz Online története (Ep. 016)
Bódis András szerintem az egyik legjobb oknyomozó riporter széles e hazában: ha valaki szeretné megtudni, hogyan működnek Magyarországon a pártközeli vagy kormányközeli cégek, offshore-vitézek és NER-lovagok, akkor hozzá bizalommal fordulhatunk.
Az 1977-ben született Bódis András 2001-től dolgozott a Heti Válasznál. Mindaddig, amíg a lap 2018-ban meg nem szűnt.
Bár a Heti Válasz bezárásának történ
Ungváry Krisztián — Történész pergőtűzben (Ep. 015)
Az nem rendkívüli, ha valakinek van kedvenc cukrászdája. Az már kevésbé szokványos, ha arról is ismert ez a cukrászda, hogy innen lőttek ki egy harckocsit. Egy páncélost, amelyről ez a valaki annyi mindent tud, hogy a benne ülők nevét is ismeri.
Ungváry Krisztián gyakori vendég a budapesti Auguszt cukrászdában. De ebben az epizódban természetesen nem csak törzshelyéről és arról a híres-neves budap
Szálinger Balázs — Egy sámán Zalából és az eposz, amit Keszthelyen kell megírni (Ep. 014)
Hiába mondták neki, hogy már nincs ott semmi, Szálinger Balázs fejébe vette, Nagyváradon lesz újságíró és költő. Akár csak 100 évvel korábban Ady Endre.
Huszonkét éves volt ekkor, és persze ez a történet is kicsit másként alakult, mint azt várta. Ahogy megannyi más az elkövetkező tizennyolc évben.
Ebben az epizódban tehát Szálinger Balázs „helyiérdekű” költővel, drámaíróval beszélgetek a kihaló ma
Róna Péter — Válasz hosszú vívódás után (Ep. 013)
Hogy mi szeretett volna lenni Róna Péter ifjúkorában? Festőművész. És hogy mit csinál most? Professzor az Oxfordi Egyetemen.
A kettő közötti fél évszázadban persze történt egy és más.
Ebben az epizódban egyebek mellett erről az egy és másról lesz szó: Róna Péterrel beszélgetek élete legnehezebb újrakezdéséről, a Magyarországon hiányzó racionalista hagyományról és arról, hogy huszonhét év után miér
Jászberényi Sándor — A haditudósító és a lélek legszebb éjszakája (Ep. 012)
Jászberényi Sándor haditudósító. Magyar újságírók közül kevesen űzik ezt a hivatást: veszélyes, költséges, a munkát megfizetni pedig senki sem akarja igazán. Az, hogy a líbiai polgárháborúból, a szíriai, iraki pokolból vagy az egyiptomi forradalom kellős közepéből küldte cikkeit, már önmagában elég izgalmas lehetett volna, hogy beszélgessek vele (felsorolni is nehéz hány ország hányféle háborús öv
Koleszár Adél — A sötétség mélyén a napfényes Mexikóban (Ep. 011)
Koleszár Adél 2013-ban utazott Mexikóba, ahol egy alkotói ösztöndíj várta – és bár akkor ezt még nem tudta – egyben egy hatalmas, csodaszép, napfényes ország sötét oldala.
Adél a Mexikóban folyó drogháborúk árnyékában előbb a szegények és kiszolgáltatottak körében terjedő új, halálközpontú vallásokat kezdte el dokumentálni fényképezőgépével, amely vallások némelyike erősen kötődik a latin-amerikai
Wahorn András — Faág, amiről felfelé zuhanhatunk (Ep. 010)
Képzőművész, zenész, zeneszerző, filmrendező, webdizájner, televíziós showman és még ki tudja hány titulust lehetne felsorolni, hiszen az 1953-ban született Wahorn András egy kicsit reneszánsz ember: sok területen alkotott és alkot, mindenhol, ahol kreativitása vagy csak szabad szelleme megnyilatkozhatott.
Ebben a részben vele beszélgetek nőkről, férfiakról, Amerikáról és Magyarországról, a közméd
Durica Katarina — Maffiavilág Dunaszerdahelyen és a rendes lányok, akik csendben sírnak (Ep. 009)
Nem messze Pozsonytól és nem messze Budapesttől a kilencvenes években létezett egy majdnem terrorállam: a magyar lakta Csallóközben a maffia volt az úr.
1999 márciusában tíz embert lőttek agyon fényes nappal a dunaszerdahelyi Fontána bárban. Jó eséllyel ez volt Európa legkíméletlenebb alvilági leszámolása, amelynek során a három gépfegyveres támadó a vidéket évekig rettegésben tartó Pápay-klán vez
Bereznay András — A térképész-történész, aki világgá ment azért, hogy megtudja, mennyit ér (Ep. 008)
A Londonban élő Bereznay András világlátása tényleg speciális. És nem csak politikai értelemben. Hiszen olyasvalakiről van szó, aki egészen egyedi szemüvegen át (is) képes szemlélni a világot, illetve annak történetét.
A térképeken keresztül.
Méghozzá a történelmi térképeken keresztül.
Mondják róla, hogy „térképőrült”, és ezt aligha lehetne vitatni. Térképszerkesztő, térképész-történész, akinek a
Szávoszt-Vass Dániel — A dunai szigetek, az apadó folyó és egy talpalatnyi mennyország (Ep. 007)
Szávoszt-Vass Dániel egyszerre végez történelmi és földrajzi ismeretterjesztést, teljesít kultúrmissziót, képviseli a környezetvédelem, valamint az örökségvédelem ügyét. Mégsem fizet ezért neki senki egy vasat sem. Kilenc éve lankadatlan lendülettel írja a Dunai Szigetek nevű blogját, amely az említett értékmentő és értékteremtő munkája mellett közösségi vállalkozás is.
Tehát ebben az epizódban ve
Salát Gergely — Az elásott tudósok és Kína évezredes dilemmái (Ep. 006)
Volt egy császár az ókori Kína történetében – nevezetesen az első –, aki elégette az elmúlt korok könyveit, hogy ne lehessen az új hatalmat a régi tudással kikezdeni. Aztán elásatott élve pár száz tudóst (korabeli értelmiségit), mert túl sokat akadékoskodtak (nem mellesleg örök életet adó elixírt is ígértek neki, és a császárt dühítette, hogy hülyének nézték).
Ez már önmagában is érdekes sztori, d
Dóka Béla — Kuba „speciális” időszaka és egy stúdió a pálmafák között (Ep. 005)
Ő csak szeretett volna megtanulni fotózni. Messze Magyarországtól. Ezért akart Kubába menni. De ott utolérte a történelem. Hiszen akkoriban mindenki inkább el akart jönni onnan: a magára hagyott Kuba úgynevezett „speciális időszaka” ez, amikor tízezrek próbálták meg tutajokon és traktorgumikon elhagyni a szigetországot. Nem mindenkinek sikerült.
Dóka Béla pár hónapos kubai utat tervezett, aztán né
Belényi Dániel — Maraton Perzsiában, death metal Irakban és egy régi mese az idő urairól (Ep. 004)
Ha valaki rászolgált arra a címre, hogy világutazó, Belényi Dani biztosan. Ebben az epizódban vele beszélgetek arról, hogyan lehet Iránban, azaz Perzsiában nemzetközi maratont rendezni (ami azért még 2500 év után is kényes kérdés Dareiosz földjén), milyen egy iraki death metal banda és hogy mit csináljon az ember, ha netalán kémnek néznék jártában-keltében, mondjuk Afganisztánban.
Komfortzónák, fo
Ajánlott
AudioDrama.hu Hangjátékok
A világ urai
AVK – Anonim Vezetők Klubja
Az Én Kék Zónám
Az ihatóbb Magyarországért
Az Utazási Podcast
Babysteps
Baszki, én is!
Benne vagyok - Tudomány, tapasztalat, pszichológia
Best sztárbeszélgetések - Best magazin
BETONE ORIGINAL
Biblia egy év alatt - podcast Fábry Kornél püspök atyával
