Szelfi
A Szelfi hangos portrékat közvetít értékteremtő példaképekről. A műsor olyan embereket mutat be, akik a sikert nem pénzben vagy hírnévben mérik, hanem a közösségnek nyújtott értékben. Az epizódokban a vendégek személyes történetei és gondolatai kerülnek fókuszba, inspirációt adva a hallgatóknak.
Epizódok
Falusi Mariann: A siker jó érzés, de fontosabb a hozzá vezető út
Orvosnak, egészen pontosan sebésznek készült, de végül énekes lett. Nincs olyan műfaj a zenében, amiben ne lenne otthon, de igaz ez a színpadra is, legyen az Shakespeare vagy Déry Tibor darabja, dráma vagy musical. Magyarország egyik legjobb énekesnője, Falusi Mariann volt a Szabad Európa vendége.
Menekültügyi szakértő: Az egész rendszer arra van építve, hogy úgyis elmennek
„Gyakran bántalmazzák a Szerbiába visszakényszerített határátlépőket, ilyen szintű erőszakra korábban soha nem került sor” – mondta Bakonyi Anikó, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője, aki szerint a negatív kormánypropaganda ellenére nagyon sok magyarban megmaradt a szolidaritás.
Nyírő András: Sokan gondolják úgy, hogy ez embertelen, de tíz év múlva az MI használata teljesen általános lesz a munkaerőpiacon
Áldás vagy átok a Mesterséges Intelligencia? Sokak szerint embertelen, mások szerint megkerülhetetlen. Tény, hogy tíz év múlva, amikor a mostani gyerekek kikerülnek a munkaerőpiacra, az MI használata teljesen általános lesz. A Szelfiben Nyírő András MI-fejlesztő, történész
Dr. Aleksza László: Abszurd, hogy a hulladékot lerakjuk
Aleksza László 1991-ben Ausztriába került, ahol látta, hogy ott hogy kezelik a hulladékot: arrafelé már akkor foglalkoztak a biohulladék szelektív gyűjtésével. Az egy éves ausztriai tanulmányút eredménye Aleksza László diplomadolgozata, majd doktori disszertációja lett.
„Nincs még egy olyan ország Európában, ahol az áldozatot emelik ki és nem a bántalmazót” – mondja a szakértő
Minden héten egy nő, minden hónapban egy gyermek hal meg családon belüli bántalmazás miatt szakmai becslések szerint. Miközben sokszor évekig húzódnak az ügyek, az áldozatok nem kapnak időben segítséget, vagy ha kapnak is, az segítségnek nem nevezhető a szakember szerint. "Ha egy bántalmazott gyereket kiemelnek otthonról, elszakítják az édesanyjától is és gyermekotthonba teszik, miközben a bántalm
Kemény Zsófi: Hiába bármi, egy tapodtat sem mozdul a hatalom
Költő, író, forgatókönyvíró, slammer és Sophie Hard néven rapper. Generációja hangjának tartják, bár az életkori kategóriákat nem szereti. Több regénye és verseskötete megjelent, a legutóbbi, a Nyelni az SZFE beszántásáról szól – és nem csak erről. A Szelfi vendége Kemény Zsófi.
Bősze Ádám zenetörténész: „A közönséget úgy kell megfogni, hogy szórakoztatni kell”
Korábban ferences szerzetes, rádiós szerkesztő, műsorvezető, zenekritikus és zenetörténész: a Szelfi vendége Bősze Ádám volt. Előadásaival (pl. Mozart bikiniben, Nagy zenészek, nagy szerelmek) a klasszikus zenét, és általában a zenét népszerűsíti, sokak számára „fogyasztható” módon.
Dr. Gruiz Katalin, Down Alapítvány: Szeresd, neveld ugyanúgy, mint minden gyereket és fejlődik
Nem betegség, hanem állapot, így nem is gyógyítható. A Down-szindróma a leggyakoribb kromoszómarendellenesség, nagyjából minden 600. gyermek érintett. Milyen sors vár rájuk? Milyen segítséget kapnak ahhoz, hogy teljes életet élhessenek? A Szelfiben Dr. Gruiz Katalin, a Down Alapítvány vezetője.
Dr. Albert Fruzsina: „Ha magányos vagy, az ártalmasabb, mintha elszívnál egy doboz cigarettát naponta”
Sokak szerint a magány korunk pestise, számtalan betegségért felelős jelenség. A WHO szerint a magányosság minden hatodik embert érinti a világban, évente csaknem egymillió ember idő előtti halálát okozva. A Szelfi vendége Albert Fruzsina szociológus volt, aki ezt a témát kutatja.
A barátság csodákra képes, vallják a kórházban gyógyuló gyerekeknek segítő egyetemista önkéntesek, az Amigók
Több mint kétszázötven egyetemista önkéntes, hetente félszáznál több kórházi látogatás. Több mint 14 éve kezdték az amigók, mára ott vannak mindenütt, ahol gyermekonkológia működik, és azon túl is számos helyszínen, hogy közös játékkal, tanulással segítsék a gyerekek gyógyulását.
„Mi csak létezni akarunk” – Vlada, egy ukrán lány magyarul mesél háborúról és identitásról
„Három év alatt tanult meg magyarul, egyetlen bőröndben hozta el az életét. Vlada mesél menekülésről, identitásról, bántó kommentekről és arról, miért mondja: »mi csak létezni akarunk« – miközben ma már »egy picit magyarnak is« érzi magát.”
Viktor Balázs: hullagyalázás, ami a független színházi társulatokkal történik
Immár második alkalommal rendezik meg az IMeFesztet, a hetedik kerületi független társulatok fesztiválját. A Szelfiben Viktor Balázzsal beszélgettünk a független színházi létről, a magyarországi demokráciáról és arról, hogy mit lehet máshogy csinálni a NER sokadik évében.
„Ma is milliárdokat érnének a MiG-ek, pazarlás volt elhanyagolni őket” – Szentgyörgyi Tibor leszerelt százados
A középiskolával együtt 37 évet töltött a magyar honvédségnél. Hivatásos évei nagy részét a kecskeméti katonai reptéren töltötte. A Szelfi vendége Szentgyörgyi Tibor volt, akit a MIG-repülőgépek alkatrészeinek az eltűnése kapcsán kérdeztünk az ügy tágabb hátteréről, a honvédség helyzetéről.
Erdődi Katalin: „Egy művészeti intézmény segíthet elképzeni egy olyan jövőt, amiben tudunk élni”
Erdődi Katalin a Közgáz után került a Trafóba, akkor még programszervezőként. Most, csaknem húsz évvel később – hosszabb németországi és ausztriai kitérő után – ő vezeti a nagy hírű művészeti intézményt. A Szelfiben beszélgettünk a Trafó múltjáról, jelenéről és jövőjéről.
Kováts Adél: Igazán művész nem tud lenni az, aki nem szuverén
Harmadik igazgatói ciklusát kezdi meg 2026-ban a Radnóti Miklós Színház élén. Művészből lett igazgató, de nem tudja elképzelni az életét a színpad nélkül, mert az igazgatás, a közösségért tevékenykedés egészen más energiákat mozgat meg, mint a színjátszás, ami az élete. A Szelfiben Kováts Adél.
"Húsz másodpercenként egy teherautó, veszélyes anyaggal" – Kozma Éva, a mikepércsi anyák egyesületének alapítója
A propagandamédia hisztis nőknek, Soros-bérenceknek, az olajlobbi fizetett ügynökeinek és hazaárulóknak is nevezte a Debrecen melletti Mikepércs aktivistáit, akik az épülő akkumulátorgyárak ellen szerveztek tiltakozásokat. A környezetvédő kezdeményezés összetartó közösséget is létrehozott.
Gyenge-Rusz Anett: Egyre több család szorul segítségre, de egyre több a támogató is
„Közvetlen segítség kézből kézbe, közvetítők nélkül” - ez a jelmondata a Segítek egy családot nevű szervezetnek. Ez Magyarország első olyan honlapja, ahol a támogatásra szoruló és a segíteni kívánó közvetlenül megtalálhatja egymást. A Szelfi vendége Gyenge-Rusz Anett, a csapat social media felelőse.
Fiatal magyar üzletasszony Teheránban: "Itt teljesen mások a szabályok"
Ujvári Barbara egyetemi ösztöndíjasként került az iráni fővárosba, de ma már céget vezet, versenylovakkal kereskedik, a gázolajhoz szükséges AdBlue nevű adalékanyagot előállító gyár építését felügyeli.
Petz Raymund: minden külső támogatás áremelkedést okoz a lakáspiacon
Van-e lakhatási válság Magyarországon? Mit okoz a Fidesz támogatási politikája? Miből indult és hova vezet a támogatások rendszere? A Szelfiben Petz Raymunddal, a GKI vezető kutatójával beszélgettünk. A szakember szerint nem igazán hatékony, ha minden előzmény nélkül bejelentenek egy 3%-os hitelt.
Barlangászás sérült gyerekekkel: „Észre sem veszik, hogy ez egy terápia”
Faragó Tamás és csapata huszonöt éve visznek barlangászni sérült gyerekeket, akik imádják a szokatlan kalandot. Ez a foglalkozás fejleszt és sikerélményt ad, mondja a Verocs szakosztály vezetője.
Lengyel Tamás: Központi változás nélkül csak rosszabb lesz a helyzet
A Jászai Mari-díjas színész az SZFE szétzúzása óta rendszeresen szót emel közéleti kérdésekben is, az utóbbi időben már tüntetéseken is, mert hisz abban, hogy minden tőle telhetőt meg kell tennie azért, hogy a gyerekei szabadon, biztonságban nőhessenek fel.
A békásmegyeri lakótelepről a Playboy címlapjáig, ahonnan egyenes út vezetett a pornó – és szexiparba
Volt playmate, prosti, felnőttfilm-sztár és a dél-olasz maffiafőnök felesége is. Mindig családra vágyott, azt kereste, de rossz helyen. Höcher Andrea több mint 20 év után szállt ki a szexiparból. A Szelfiben beszélgetünk traumákról, függőségekről, reményről. Arról, hogy minden nőnek van választása.
„Itt leveszik a fájdalmat a kedvességükkel” – traumaérzékeny nőgyógyászat Budapesten
2022. október 7-én fogadott először beteget az ország első traumaérzékeny nőgyógyászata, amely hajléktalan nőknek nyújt segítséget, és közösségi finanszírozásból valósult meg. Lánszki Réka, a szakrendelés programfelelőse és Clease Piroska, a rendelő egészségügyi asszisztense volt a Szelfi vendége.
Bognár Szilvia: Van, akit a kenyérsütés visz közelebb a népi kultúrához, mást a népviselet
Bognár Szilvia hangja annyira egyedi és tiszta, hogy nem lehet senkiével összetéveszteni – pedig az éneklést autodidaktaként tanulta. Számtalan (nem csak magyar) népzenei projekt létrehozója, közreműködője. A Szelfiben Bognár Szilviával beszélgettünk.
Bene Márton politológus: „A politikai elit egyre inkább elszakad az állampolgárok igényeitől, vágyaitól”
Hogyan írja át a közösségi média a politikusok és állampolgárok kapcsolatát? Van e valódi politikai ismeretük a közösségi médiából tájékozódó embereknek? A Szabad Európa podcastjának vendége Bene Márton volt, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
Tarján Zsófia: A magyar társadalom a szélén áll valaminek, és nem tudom, hova fog zuhanni
Olyan világban szeretne élni, amiben el tud menni egy misére és aztán ki tud vonulni a Pride-ra is – mondja a Honeybeast énekesnője, Tarján Zsófia, aki szerint még ma is benne van a pakliban, hogy külföldre kell költöznie, ha olyan helyzet üt be, amiben már a zenekar sem tud működni.
Rainer-Micsinyei Nóra: a humor a saját túlélésemet szolgálja
Marika vagyok, borkóstoló, prezident – tömegek nézik a tévedésből államfővé vált, a kamera mellett álló Tónival társalgó Marika videóit. A Szelfiben a karaktert alakító Rainer-Micsinyei Nórával beszélgettünk többek között arról, hogy eljöhet-e a pillanat, amikor az ember már nevetni sem tud.
Schwechtje Mihály rendező: „A magyar film miatt kezdtem el”
A magyar filmek miatt lépett erre a pályára, lenyűgözték a Filmszemléken látott alkotások. Második nagyjátékfilmje, a Sünvadászat éppen ennek a szakmai mustrának, a tizenkét évnyi kihagyás után idén újra jelentkező Magyar Filmszemlének a nyitófilmje volt. Schwechtje Mihály rendezővel beszélgettünk.
„A demokrácia nem főnév, hanem ige, ami csak akkor van, ha csináljuk” – a Közélet Iskolája igazgatója
„A valódi változást az éri el, ha közösen kiállunk valamilyen rendszerszintű változásért„ – ez a fő célja a Közélet Iskolája Alapítványnak. A Szelfi vendége a szervezet igazgatója, Fernengel Ági volt, aki szerint a smúzolás, egyéni kijárás helyett a közös problémamegoldás lenne a jó stratégia.
Horváth Bence: Nagy erő van a civilekben, összefogva tudnak tüskét szúrni a hatalom sarkába
Joghallgató, környezetvédő, évek óta segíti az Aligai Fürdőegyesület munkáját, elképesztő tapasztalatai vannak abban, hogyan próbál lenyomni egy-egy gigaberuházást a kormány a helyi önkormányzatok, és rajtuk keresztül a civilek torkán a Balatonnál vagy épp Sukorón. A Szelfi vendége Horváth Bence.
Molnos Péter: Nem akarok lemondani az elrabolt magyar zsidó műkincsvagyonról, amin Putyin ül
A magyar műgyűjteményt, és ezáltal a magyar művészettörténetet a legnagyobb veszteség azzal érte, hogy a szovjetek elrabolták a banki trezorokban őrzött zsidó vagyont, amit a mai napig nem adtak vissza. Erről nem lehet lemondani - mondja Molnos Péter művészettörténész.
Dr. Békássy Szabolcs háziorvos: A demonstráció zsákutca
A Háziorvosok Online Szervezete nem vett részt a március 8-i demonstráción, szerintük az ilyen megmozdulások ellehetetlenítik a kormánnyal folytatott párbeszédet. Az általa alapított szakmai szervezet strukturális és finanszírozási változásokat szeretne. A Szelfi vendége dr. Békássy Szabolcs.
ULE-alapítók a lakhatási válságról: Nem csak a hajléktalanok problémája, az egész társadalmat átszövi
Az állami gondozásból kilépő fiatalok legalább öt százalékának nincs hová mennie. Ez olyan, mintha minden gimnáziumi évfolyamban lenne olyan gyerek, aki otthontalanná válik, amikor nagykorú lesz – mondja az Utcáról Lakásba! Egyesület két alapítója. Bende Anna és Kovács Vera volt a Szelfi vendége.
„A turisták nem a Mol-torony, hanem a történelmi városrészek miatt jönnek Budapestre” – Vincent Baumgartner fotós
Díszes korlátok, egykori szépségüket máig őrző lépcsőházak, gyönyörű kilincsek, romantikus kapualjak: Budapest történelmi épületeinek megmaradt szépségeit mutatja be kivételes fotókon a svájci születésű, magyar származású Vincent Baumgartner.
Nőjogi szakértő: Jobb, ha az áldozat önmagát képzi, mert nem biztos, hogy a hatóságok kellően tájékozottak
Ha nem is számolják fel a kapcsolati erőszakot, az az abszolút minimum, hogy megvédjék az áldozatokat, biztosítsák, hogy legyen több kilépési lehetőségük azoknak, akik most is bántalmazásban élnek, az elkövetők pedig szembesüljenek a következményekkel – mondja dr. Nógrádi Noá nőjogi szakértő.
Boldizsár Ildikó: Minden élethelyzetnek van egy mesebeli párja
A meseterápia nem valami lila köd, sokkal inkább az életút kísérése mesékkel – mondja Boldizsár Ildikó, aki Magyarországon először használta a meséket terápiás célra – mit sem törődve az akadémiai és a klinikai ellenállással.
Bátonyi Péter: „A kormány legfelsőbb körei szitokszónak tekintik a műemlékvédelmet”
„Budapest – minden más állítás ellenére – történelmi város; eddig a Bazilika és a Parlament határozta meg a sziluettjét. Ha ezt megváltoztatják, azzal visszafordíthatatlan kárt okoznak” – jelentette ki Bátonyi Péter művészettörténész, korábbi kormányfőtanácsos a Szabad Európa podcastjában.
Révész Bálint, a KIX rendezője: „Ha minden baráti társaságnak lenne egy Sanyija, ez a világ jobb hely lenne”
Egy mélyszegénységben élő budapesti kisfiú, Sanyi felnőtté válásának történetét követte tizenkét éven át Mikulán Dávid és Révész Bálint. A sors vagy az akarat az erősebb? – erre a film elején elhangzó kérdésre ad egyfajta választ a ma már felnőtt Sanyi története.
Léderer Sándor: Sokan vannak, akik őszintén szeretnének javítani azon, ahogy ez az ország működik
„Lehet kormányokat leváltani, de ha ugyanúgy működünk tovább, mert egy rossz működéshez vagyunk szokva, akkor csak a székekbe ülnek be más, rossz politikusok, de az ország nem fog máshogy működni” – mondta a Szabad Európa podcastjában a K-Monitor alapító igazgatója, Léderer Sándor.
„Ha ellenem nevelnek, és bántasz, akkor is mindig a gyerekem leszel, és szeretni foglak” – a szülői elidegenítés
A szülői elidegenítés a gyerekbántalmazás egyik leggyakoribb formája, még ha kevés szó is esik róla. Takács Péter coachként elidegenített szülőknek és egykor elidegenített gyermekből felnőtté érő embereknek segít feldolgozni, amit elszenvedtek. Tudja, mit élnek át, gyerekkorában ő is átélte.
„A cenzúra új formája a finanszírozás megvonása” – interjú Szabó Györggyel, a Trafó alapítójával
Kétszer is elmozdította vezetői pozíciójából a politikai akarat a budapesti Trafó Kortárs Művészetek Háza alapítóját. A közgazdászi és kulturális menedzseri végzettségű Szabó György a Szelfiben beszélt az intézmény alapításáról és a független kultúra finanszírozási problémáiról.
Csányi Vilmos: Ez a bolygó nem alkalmas nyolcmilliárd zsákmányrabló majom eltartására
Vegyésznek készült, biológiából doktorált, majd létrehozta Magyarországon az etológia tanszéket. Halakkal dolgozott, a kutyák akkor kezdték érdekelni, amikor befogadott egyet.
A Szia, Tanárnő! szerzője: Hiányzik az optimizmus a diákokból, mert elvették a perspektívát előlük
Úgy érzi, elszalasztott lehetőség az oktatás, mert ahelyett, hogy a pedagógusok az életre készítenék fel a diákokat, egy nem túl életszerű érettségi feladatsorra kell trenírozniuk őket éveken át. Tinédzsernek lenni sosem könnyű, de nekünk a kilencvenes években még a szüleink jó szívvel mondogatták, hogy „Nektek majd jobb lesz” a rendszerváltás, a határok megnyitása és később az EU-csatlakozás miat
Orbán Viktort is védték egykor, ma már ez lehetetlen lenne – harmincéves a TASZ
Egyenlő. Bátor. Szabad – ezzel a három szóval foglalható össze annak a civil jogvédő szervezetnek a filozófiája, amely 1994-ben, vagyis éppen harminc éve alakult Magyarországon; ez a Társaság a Szabadságjogokért. A Szelfi vendége Dojcsák Dalma, a TASZ ügyvezető igazgatója volt.
19 év a francia idegenlégióban: „Hogy dolgozod fel? Inkább az ő anyukája sírjon, mint az enyém”
A börtön elől menekült a Francia Idegenlégióba, végül 19 évet húzott le egy elit egységnél. Megjárta Afrika legzűrösebb polgárháborúit. Nem strigulázta az ellenfeleit, de azt mondja: nem bánt meg semmit. Ludot – amikor leszerelt – mégis utolérte az, ami elől az idegenlégióba menekült: a börtön.
„Ennek a háznak fel kell épülnie!” – nem várnak az államra, maguk építenek méltó otthont fogyatékos gyermekeiknek
Az állam kötelessége lenne támogatott lakhatást biztosítani a súlyos fogyatékossággal élőknek, de ez évek óta csak ígéret. Hat budapesti szülő úgy döntött, nem vár tovább az államra. Egyikükkel, Schilling Magdolnával és a küzdelmüket dokumentumfilmen megörökítő Rubi Anna rendezővel beszélgettünk.
Dr. Vajdovich Péter: „Féltem a keresztet a Szabadság-szobortól és a Szabadság-szobrot a kereszttől”
Dr. Vajdovich Péter a Gellért-hegyen álló Szabadság-szobor alkotójának dédunokája. Azt mondja, a család soha nem ellenezte, hogy kereszt kerüljön a nőalak kezébe: annyit mondtak, hogy nem jó ötlet. Az állatorvosi hivatásról, hitről, az élet szeretetéről és a Szabadság-szoborról beszélgettünk.
Saly Noémi: Az egész történelmünk a politikusok játszóterévé vált
Információs börzék, a művészeti, üzleti élet, a politikai diskurzus demokratikus terei, mindez az otthon kényelmét idéző vendéglátással – ezt jelentették az egykor európai hírű pesti kávéházak. Erről az elveszett világról is beszélgettünk a Szelfiben Saly Noémi művészettörténésszel.
„Elő szokott fordulni, hogy csak a hangom miatt ismernek fel az utcán” – Szelfi Stefanovics Angélával
Erdész és gyógypedagógus is szeretett volna lenni, de nem voltak elég jók a jegyei. Megnyert szavalóversenyek és drámatagozatos középiskola után egyenes út vezetett a színművészeti főiskolára. A Szelfi vendége Stefanovics Angéla Jászai Mari-díjas színésznő, forgatókönyvíró volt.
Holtan, végtaghiányosan született, az orvosok lemondtak róla, a szülei sosem: paralimpikon lett belőle
A tokiói olimpián aranyérmet szerzett, idén Párizsban 100 méter mellen ezüstöt. Azt mondta: ez az ezüst számára aranyat ér. Illés Fanni sokat küzdött azért, hogy érmet hozzon haza a párizsi olimpiáról; leginkább önmagával. A világverseny előtt egy hónappal jött ki a szülési depresszióból.
Gyermekvédelmi szakember: Milyen felnőttek lesznek a segítség nélkül hagyott gyermekekből?
Miért vezetnek be a döntéshozók olyan intézkedést, amelynek alapján nem lehet sem a nevelőszülők számát, sem az átmeneti gyermekotthonok férőhelyeit bővíteni, miközben több ezer veszélyeztetett gyermek van már most is várólistán, mert nincs intézmény és szakember, aki segítene nekik? Mire jó a gyermekvédelmisek átvilágítása és az a még több adminisztrációs teher, amit a gyermekvédelemben dolgozók
Székely Kriszta: A létezésem nyíltsága és mélysége eleve állásfoglalás
Pályázik a Katona József Színház igazgatói posztjára, 2015 óta a társulat tagja. Régóta foglalkoztatja, hogyan újulhat meg a színház. Úgy látja, egyre több fiatal kíváncsi az előadásaikra. Úton lenni szerinte sokszor izgalmasabb, mint megérkezni. A Szelfiben Székely Kriszta, a Katona rendezője.
Bán Róbert, a Piarista Gimnázium tanára: Magyarként igenis a történelem napos oldalán állunk!
Hiába szerepel még nemzeti himnuszunkban is, hogy „Bal sors akit régen tép…”, Bán Róbert, a budapesti Piarista Gimnázium tanára szerint a magyar történelem igenis tele van pozitív fejezetekkel, és összességében sikertörténetként értékelhető. Hogy miért? Hallgassa meg podcastunkat!
Hegedűs D. Géza: A művészet túléli a politikát, és képes megadni az embereknek a testvériség reményét
Hegedűs D. Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész-rendező, egyetemi docens, a nemzet színésze a Szelfiben beszélt arról, hogy miért óriási a morális felelőssége a színpadon a színészeknek, és hogy mennyire vágyik az élő emberi szóra mindenki közösségi médiumok által uralt világunkban.
Szántó T. Gábor: Húsba vágó megmutatni, amiről a száraz történészi szakmunkák szólnak
Szántó T. Gábor évtizedek óta ír a vészkorszak és a diktatúra utóhatásairól. Új regénye a magyar jazz atyja, Gonda János és családja története. Az interjúban szó lesz zsidó identitásról, öröklődő traumákról és arról, hogyan teheti az irodalom érthetőbbé a múltat, elviselhetőbbé a következményeit.
Babarczy Eszter: A fiatalok fele el akar húzni innen
A Wikipédia szerint Babarczy Eszter szerkesztő, kritikus, publicista, eszme- és művészettörténész, egyetemi oktató és kutató. A sok titulusból mégis arra a legbüszkébb, hogy tanár lehet. A Szelfiben Babarczy Eszterrel beszélgettünk depresszióról, boldogságról, a Z generációról, szétvert oktatásról.
Toldi Péter ultrafutó: „Én csak szeretek futni”
A Himalájában megrendezett, 480 km hosszú Hell Race futóversenyt megnyerő Toldi Péterrel beszélgettünk futásról, felkészülésről és arról, hogy milyen nehézségek adódnak egy olyan versenyen, ahol a táv kétharmada négyezer méteres magasság felett van.
Kriminológus: Hogy lehet felfüggesztettet adni annak, aki tíz éven át súlyosan bántalmazza a gyerekét?
A legtöbb gyermeket még mindig a saját családjában éri erőszak – legyen az testi vagy szexuális bántalmazás. Sokszor az elkövető megússza egy felfüggesztettel, míg a bántalmazott gyermeket kiemelik a családjából, és gyermekotthonba zárják. Solt Ágnes kriminológus több mint ezer olyan esetet tanulmányozott át, amelyben saját családjuktól szenvedtek el súlyos bántalmazást a gyermekek – sokszor éveke
„Nem feltétlenül baj, ha valami kicsit kimozdítja az embert” – Korbuly Ági illusztrátor
Eredetileg kulturális antropológiát tanult, az egyetem után a kutatói pályán is gondolkodott. Végül rajzolni kezdett, az idei könyvhét Szép Magyar Könyv versenyén ő kapta Az Év illusztrátora díjat Balássy Fannival közös könyvük, a Bocs, hogy élek után. A Szelfi vendége Korbuly Ági volt.
A lakók mentik a pusztulástól a különleges szecessziós épületet – Szelfi Szinger Margittal
Az ötvenes években kalapáccsal verték ki egy szecessziós épület Róth Miksa által tervezett színes üvegablakát. A házzal utána nem sokan törődtek, míg néhány éve a Belgiumból Magyarországra hazatérő Szinger Margit és férje a lakók segítségével megpróbálta megmenteni a pusztulástól.
Görög Ibolya: Ha valaki bekerült a hatalomba, akkor kérdezett, és ha kérdez, az már az intelligencia jele
Mindent tud a diplomáciai és az üzleti protokollról, de a mindennapok viselkedéskultúrájáról is. Tizenkét éven át volt a Miniszterelnöki Hivatal protokollfőnöke, manapság főként cégek kérik a segítségét. Görög Ibolya protokollszakértő, író volt a Szelfi vendége.
Barcza Gergő, a Besh o droM egyik alapítója: Budapesten, Bristolban és Jeruzsálemben élünk, de ez nem gond a zenében
Jókor voltak jó helyen – mondta Barcza Gergő, amikor arról kérdeztük, hogyan lett az alapítás után szinte azonnal sikerzenekar a Besh o droM. Az indulást nyilván segítette a kilencvenes évek Balkán-láza, de míg az mára lecsengett, a Besh O droM sikere 25 éve töretlen. Interjú.
A magyarországi diáklányok egy része több napot mulaszt az iskolából a menstruációs szegénység miatt – Szelfi Váradi Mariann-nal
A Magyar Vöröskereszt különprogramot indított a menstruációs szegénység által érintett diákok megsegítésére, a diáklányok tíz százalékánál ugyanis részben vagy teljesen hiányozhatnak a menstruáció alatt szükséges higiéniai termékek: váltás fehérnemű, szappan vagy az otthonon belül folyó víz.
Viczián Zsófia kultúrtörténész: „Mindenkinek van egy kedves fája”
Viczián Zsófia Budapest fáiról írt könyvet, elsősorban kultúrtörténeti szempontok alapján. Azt mondja, a matuzsálemkorú példányoknak óriási szerencséjük volt, hogy túlélték a nehéz időszakokat.
Trendi dolog lett a madárvédelem – Orbán Zoltán a Magyar Madártani Egyesület szóvivője
Mi az oka annak, hogy az utóbbi bő tíz évben nyaranta kétezer tonnával több szúnyog, bögöly, légy és egyéb undormány keseríti életünket? Miért lett a Magyar Madártani Egyesület a világ egyik legjobban, legbeágyazottabban működő civil szervezete? Kik azok a ritkaságvadászok? Szelfi Orbán Zoltánnal.
Zádori Henrietta: „Még ma is szitokszó az autizmus”
„Szörnyű, hogy ezt harcnak kell hívni, de szeretnénk ezeket a gyerekeket és szülőket megvédeni a bántalmazástól” – mondja Zádori Henrietta, aki azután alapította meg a Szikra Tehetséggondozó Egyesületet, hogy megtapasztalta, hogy a magyar közoktatás nem integrálja, hanem rendszerszinten bántalmazza az autista gyermekeket.
Fazekas Gábor: Mindenki képes arra, hogy egy kicsivel boldogabb legyen
Fazekas Gábor sok éve különféle mindfulness, azaz tudatosságalapú meditációs technikákat oktat. Eredetileg közgazdász, dolgozott a Magyar Természetvédők Szövetségénél és falusi polgármesterként is. A Szelfi vendége Fazekas Gábor volt.
„A cél, hogy itt meglátva, meghallva, megértve érezzék magukat ezek a gyerekek” – nyári tábor állami gondozottaknak
Az Élményakadémia 2021 óta szervez tábort gyerekeknek, akik családon kívül nevelkednek, így érzelmileg és az esélyeik tekintetében is fokozott nehézségekkel szembesülnek. Az Alap!Tábort közösségi adományokból finanszírozzák. A két fő szervezővel beszélgettünk.
A mesterséges intelligenciának nincsenek indítékai – Szelfi Pléh Csaba akadémikussal
Miért nehéz a magyar nyelvet felnőttként megtanulni? Miben „butább” a mesterséges intelligencia az embernél? Miért veszélyes a gyűlölködő politikai kommunikáció? A Szabad Európa podcastjának vendége a 2024. évi Akadémiai Aranyérem díjazottja, Pléh Csaba pszichológus, nyelvész volt.
Csépke Bernadett Nadin: „Most szerzem meg a harmadik diplomámat, de az élethez nincs forgatókönyvem”
Gyermekként – ahogy mondja – ufónak képzelte magát, társai kirekesztették, bántották, az iskolapszichológus azt a szakvéleményt adta róla, hogy „furcsa”. Már 24 éves volt, amikor megkapta az autizmus-spektrumzavarról a diagnózist. Addig kiírta, kirajzolta magából minden fájdalmát, és zenét hallgatott, miközben elképzelte, hogy bár most minden rossz, de majd később más lesz, ad majd valamit az embe
Hrutka Róbert: „Pár jó hang is képes megváltoztatni a világot”
A zene pont olyan, mint az élet: megírjuk, eljátsszuk, és nem marad utánunk semmi, csak a dal. De nagyon nem mindegy, hogy milyen az a dal, amit hátrahagyunk – vallja az Artisjus-díjas zenész-zeneszerző Hrutka Róbert.
Szőke Judit: Felesleges emberi jogokkal gyötörni az embereket, ha nincs mit enniük
A legszegényebb társadalmi rétegekben elképesztő a kilátástalanság, a segítők felelőssége pedig hatalmas, mert minden elhibázott kísérlet az előítéleteket erősíti az egyik, a bizalmatlanságot a másik oldalon. A Szelfi vendége Szőke Judit volt, az Új Start Alapítvány igazgatója.
A gasztronómiában is fordulópont a klímaváltozás – interjú Mautner Zsófiával
A diplomáciai pályát cserélte fel a gasztronómiára. Gasztroblogger, kommunikációs szakember, televíziós műsorvezető, író. Mautner Zsófia volt a Szelfi vendége.
Sándor Judit bioetikus: Az, amit Karsai Dániel tett, példa nélküli; ezt így kell
A Szelfi vendége Sándor Judit bioetikus, a CEU tanára, akit független szakértőként hallgatott meg Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága, amikor a méltó halálért küzdő Karsai Dániel beadványát tárgyalta. Erről is kérdeztük, de beszélt arról is, hogyan élte meg a CEU Bécsbe költözését.
Egymást mentették meg: „kutyavilág” a stroke után
Kocsis Gábor kutyás coach az altatás elől mentette meg Lordot. A németjuhász azóta is tanítja neki, milyen egyszerűen és világosan működik a világ. A négylábúaktól inkább a konfliktus kerülését leshetnénk el, ahelyett hogy beszennyezzük a szeretetet – írja könyvében a stroke-ból felépült tréner.
„Az a kultúra él, amit mi megélünk” – Tóth Árpád, a Csíkszerda kórus vezetője
Mi van Bach Goldberg-variációk című műve kottájának az utolsó oldalán, és hogyan bukkant fel az egyik leghíresebb Bach-festményen egy korábban nem ismert kánon kottája? Kiderül a Szelfi legújabb epizódjából, melyben Tóth Árpád, a népszerű Csíkszerda közösségi kórus vezetője volt a vendég.
Márta verbálisan bántalmazó házasságban élt, nem tudott kilépni belőle, végül az AIDS vetett neki véget
Huszonnégy évvel ezelőtt kapta el a HIV-et a férjétől, aki nem tudott róla, hogy végstádiumú AIDS-e van. Márta megtanult együtt élni a vírussal. Szerinte egy kis odafigyeléssel és rendszeres gyógyszerhasználattal nem nagyon változtatta meg az életét a betegség. Nagyinterjú Liebermann Mártával.
A Beatles éppúgy illik ehhez a hangszerhez, mint Kurtág vagy Eötvös – interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel
Legyen szó kortárs zenéről vagy dzsesszről, a világ legjelentősebb hangversenytermeiben koncertezik. Mesterkurzusokon mutatja meg a hangszerében rejlő lehetőségeket, hallgatói pedig rácsodálkoznak, milyen modern hangszer a cimbalom. Interjú Lukács Miklós Liszt Ferenc-díjas cimbalomművésszel.
Vannak csecsemők, akik hónapokra a kórházban ragadnak, mert nincs elég hely az otthonokban
A rendszerből kétezer nevelőszülő hiányzik, nincs elég pszichológus, a gyerekek sokszor a legalapvetőbb készségeknek sincsenek a birtokában. A Szelfi vendége Illésné Áncsán Aranka és Bihari-Apáthy Judit, a Tűzcsiholó Egyesület munkatársa volt.
Sztárnak lenni tíz forinttal a zsebedben a Kádár-korban
Hogy éltek a Kádár-kor könnyűzenei sztárjai, a mai celebek elődei? Hogyan befolyásolták egyes zenekarok működését (akár létrejöttét vagy feloszlását is) a párthatározatok? Csatári Bence történész volt a vendégünk a Szelfiben.
