Kezdőlap
Podcastok
Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak
Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak
A Nyílt forrás című podcast beszélgetéseket kínál kutatókkal, gondolkodókkal és szerzőkkel társadalmi, kulturális, történelmi és filozófiai kérdésekről. A műsor célja, hogy a tudás és a gondolkodás közös üggyé váljon, és hogy a hallgatók jobban megértsék a világot. A házigazda Váradi Péter, a L'Harmattan Kiadó főszerkesztője, aki szerint a jó könyv párbeszédre és vitára ösztönöz. A podcast kéthetente, csütörtökönként jelenik meg.
Epizódok
Kié a múlt? – Turai Hedviggel művészet és történelmi emlékezet határvidékén, a holokausztról és a művészeti reprezentációról
A Cipők a Duna-parton emlékmű és a Terror Háza Múzeum is ugyanarra a kérdésre törekszik válaszolni: hogyan tudjuk megőrizni történelmi emlékezetünkben a legfontosabb eseményeket, amelyek akkor sem merülhetnek feledésbe, amikor szemtanúk már nem lesznek velünk. Ugyanarra a kérdésre két gyökeresen eltérő válasz, amelyeket világok választanak el. Vagy éppen ellenkezőleg? Egy művészetileg átgondolt vi
A láthatatlan hallgatók - Sztáray Kézdy Éva és Drjenovszky Zsófia a kisgyermekes egyetemisták dilemmáiról
Az egyetemet egykor a gyermektelen férfiakra találták ki – és úgy maradt. Legalábbis nem változott eleget. Sztáray Kézdy Éva és Drjenovszky Zsófia négy országban kutatták a hallgatók e láthatatlan rétegét, akik órára indulás előtt gyereket visznek óvodába, napközben dolgoznak, este tanulnak, és a hétvégéjüket is az egyetemen töltik. A Diploma és bölcső között című kötet alapjául szolgáló kutatás c
„Tanulja meg azt a nyelvet is, amiért őt nem fogják bántani” - Séta Kresztyankó Annamáriával nyelvek és világok határjain
Kresztyankó Annamária tíz éven át figyelte testközelből három magyarországi cigány közösség gyerekeit és családjait: hogyan szólnak egy magzathoz, hogyan ugratják egymást a fiúk, hogyan lesz a kedvességből női, a vagányságból férfi erény, hogyan beszélünk másként a konyhában, az osztályteremben, a buszon vagy az orvosnál. És közben lassan kiderül valami zavarba ejtő: amit az egyik világ udvariatla
A hit térképének változása Európában - Bognár Bulcsu a vallásosság térszerkezetének átalakulásáról
Bognár Bulcsu vallássziológus az európai vallásosságot a társadalmi terek felől olvassa: a templom, a család, a test, a munkahely, az online világ, a politikai nyilvánosság és a nemzeti képzelet változó viszonyrendszere felől. Arra kíváncsi, hogy milyen válaszok születnek, ha nem azt kérdezzük először, hogy fogy-e a hit, hogy ritkulnak-e a templompadok, gyengülnek-e az egyházak, hanem azt, hogy ho
Amerika 250: civil vallás, Trump és a nemzeti hit válsága – Beszélgetés Pintér Károly kutatóval az Egyesült Államok múltjáról és jövőjéről
Az Egyesült Államok 250 éves. De vajon van-e még előtte újabb 250 év?Amerika sokáig nemcsak országként gondolt magára, hanemküldetésként: alkotmány, zászló, szabadság, Isten áldása és egy hallgatólagos közmegegyezés arról, hogy a politikai harc mögött mégis van valami közös. Ezt nevezzük amerikai civil vallásnak. Olyan jellemzője ez az Egyesült Államoknak, amelyet itt az Atlanti-óceán túlpartján a
Bebírók és gyüttmentek - Beszélgetés Tomay Kyrával a városból vidékre költözők motivációiról, percepcióiról és a költözésük következményeiről
Mi történik, amikor a város egyszer csak vidékre költözik — nem kirándulni, nem nyaralni, hanem új életet, tiszta levegőt, régi házat, csendet, közösséget és persze egy kicsit önmagát keresni? Tomay Kyrával arról beszélgetünk, hogyan lesz a pusztuló parasztházból vágyott ingatlan, a falusi piacból életstílus, a Káli-medencéből státuszszimbólum, a helyiből néha statiszta, a gyüttmentből pedig új ős
Nem minden szenvedés pszichológiai probléma - Beszélgetés Sárkány Péterrel a segítő szakmákról
Sárkány Péter egyetemi tanárként a nevelésfilozófia, a szociálpedagógia, az alkalmazott etika, a vallási és filozófiai antropológia találkozási pontjain dolgozik. Mégpedig az egyik legnehezebb, de sok szempontból legfontosabb területen: a segítő szakmákra készíti fel hallgatóit. Tőle is, és hallgatóitől is az intézményrendszer mintha elvárná a forintosítható a produktivitást, a társadalom egésze p
A világ végén túl. Középkori zsidó utazók a valóság és a képzelet határán – beszélgetés Benke László hebraistával
Tudelai Benjáminnak és Regensburgi Petahjának az utazás nem helyváltoztatás volt, hanem gondolkodási forma, vallási életük része. Ők nem városokat, kikötőket és szent helyeket jártak be, hanem a világ értelmét keresték. Útleírásaik egyszerre földrajzi beszámolók és identitástérképek, amelyekkel a reményt hozták el egy szétszórt közösség számára. Benke Lászlóval azt vizsgáljuk, hogyan kezd párbeszé
Színház és hipnózis összefüggése és a mérhető színház - Beszélgetés Simon Balázs rendezővel a színpadi hatás architektúrájáról
A színház mérhető emberi folyamat – erről beszélgetünk Simon Balázs rendezővel, akinek kutatásai úttörő technológiai eszközökkel közelítenek ahhoz a kérdéshez, amelyet a színház hosszú ideig többnyire az „ösztön”, a „tehetség” vagy a „titok” nyelvén írt le: mitől működik egy előadás? Mi történik a néző figyelmével, testével, légzésével, idegrendszeri és érzelmi válaszaival akkor, amikor a színpad
Szakrális kommunikáció és népi ének - Beszélgetés Lovász Irénnel éneklésről, közösségről és tudományról
A hang több fizikánál: kapcsolat anya és gyermek között, élő és halott között, ember és közösség között. Ebben az epizódban arról beszélgetünk, mit őriz a hang, amikor minden más változik, hogy hogyan válik a népdal emlékezetből jelenlétté, és egyetlen dalban hogy fejeződik ki egy közösség tapasztalata.Lovász Irén Kossuth-díjas népdalénekes, antropológus és valláskutató, akinek munkássága az ember
Első világháború, 1914: Az augusztusi láz és az értelmiség szerepe – Beszélgetés Molnár Eszter Edinával az első világháború érzelemtörténetéről
Augusztusi láz. Így nevezzük az első világháborús hadüzeneteket követő elsöprő lelkesedést – amely egész Európában szinte minden olyan hangot elfojtott, amely kételyt fogalmazott meg. De hogyan fogadta, és főként: hogyan készítette elő az értelmiség az első világháborút? Ezt a kérdést vizsgálja Molnár Eszter Edina, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója. Mint tőle megtudjuk, a látszólagos egyöntetűség
Hamis próféták és angyalok - Évadnyitó beszélgetés Szabó Gábor irodalomtörténésszel a Krasznahorkai-univerzumról
Milyen világ és hogyan jut arra az elhatározásra, hogy egy Gyula környéki elhagyatott telep, egy romos Wenckheim-kastély, egy türingiai kisváros magukba záródó világairól akarjon olvasni? Hogyan és milyen zene tudja megszelídíteni Krasznahorkai hurkolódó mondatait, amelyek ritmusa a Sátántangó és az azt körülvevő írások egymásra torlódó hullámzásában formálódott, utat törve egy áradó életműnek? És
A színház mint tudatmodell és a kortárs előadások – Beszélgetés Závada Péterrel a színházfenomenológiáról
Mit látunk valójában a színpadon? Egy testet – vagy egy szerepet? Jelenlétet – vagy illúziót? Ebben az epizódban Závada Péter drámaíró-filozófus-költővel a színházi tapasztalat legbelső rétegeibe hatolunk be. A husserli fenomenológia fogalmaival – epokhé, képtudat, fantázia – felvértezve arról beszélgetünk, hogyan születik meg a színház a néző tudatában, miként „rezeg” a tapasztalat az illúzió és
Hogyan kell megérkezni egy osztályba? – Szabó Ádám íróval, a Trefort Gimnázium magyar vezetőtanárával beszélgetünk figyelemről, iskoláról, tanári szerepről és az irodalomról
A Nyílt forrásban elsőként beszélgetek íróval – aki emellett a Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium vezető tanára. Tanári hitelesség, kiégés, az olvasás válsága, túlterhelt diákok, mesterséges intelligencia – ezek a témáink. Ez az epizód nem megoldásokat ígér, hanem tiszta gondolatokat egy szakmáról, amely csendben sokkal többet ad – és olykor: visz el – annál, mint amit kívülről látunk.Bár nem így
Terápiák, titkok, rendszerek – A pszichoterápia története a Kádár-korban, beszélgetés Papp Barbara kutatóval
Mit jelentett a szabadság, amikor a szabadságról nem lehetett beszélni?Hogyan lett a pszichoterápia a huszadik századi Magyarország egyik legcsendesebb ellenállási tere – és hogyan tanított meg egy nemzedéket újra beszélni?Ez a beszélgetés a magyar pszichoterápia 20. századi történetét követi végig: a háború utáni megszakítottságtól a Kádár-korszak zárt rendelőinek belső autonómiáján át az állambi
Egy legenda és a csend a két Koreában – beszélgetés Csoma Mózes Korea-szakértővel Phenjantól Szöulig, az Imdzsin háborútól napjainkig
Van egy történet, amelyet négyszáz éve mesélnek újra és újra Phenjanban és mindkét Koreában. Főszereplője egy fiatal nő, szinte még gyermek, Kje Vol Hjang, aki a város védelmében feláldozta az életét. Kje Vol Hjang kiszeng volt, azaz „szórakoztató nő”, aki zenéléssel és a közösségi eseményeken való fellépéssel kereste kenyerét, és a konfuciánus felfogás szerint a társadalom pereméről érkezett.Ám a
Az Anonim Alkoholisták magyarországi közösségéről – Madácsy József kutatóval
Madácsy József húsz éven át ült az Anonim Alkoholisták (AA) ülésein, beszélgetve a mozgalom magyar tagjaival, megismerve világukat. Körben ülő emberek, a kimondott vallomás, taps a végén: a legtöbben az Anonim Alkoholisták mozgalmát így ismerjük az amerikai filmekből. A popkultúra a mélypontot gyakran megváltásként, a bukást vonzó történetként ábrázolja. De mi történik, ha a reflektorok kihunynak,
Katasztrófa a sorok között: Csernobil, a sajtó, és a hagyaték – Beszélgetés Boldog Dalma médiakutatóval az atomkatasztrófáról, a magyar sajtó reakciójáról és a hallgatás örökségéről
Csernobil. A szó önmagában is súlyos, visszhangot ver a 20. század utolsó negyedének kollektív tudatalattijában. Miközben 1986. április 26-ig Csernobil – ahogy 2019-ig a tízmilliós Vuhan – nevét Magyarországon alig ismerték, hamarosan egy egész korszak szimbólumává vált. Immár nem földrajzi név, és nem is csupán egy ipari katasztrófa hívószava – hanem egy pillanat, amikor a technológiai voluntariz
Pillanatba sűrített történetek – Beszélgetés Rényi Andrással Rembrandtról és arról, hogyan tágította a festészetet a drámai eseménysorok átélésének terévé
Ez az epizód Rembrandtról szól – de nem a megszokott módon. Rényi András, az ELTE professzora a festészetet nem puszta látványként, hanem filozófiai drámaként értelmezi. Szerinte Rembrandt művészete abban úttörő, hogy a kép nála színpaddá válik: a fény és az árnyék, a gesztus és a tekintet nemcsak elbeszél, hanem létrehozza azt a tapasztalatot, amelyben a néző maga is szereplővé válik. Beszélgetés
Remény és ellenállás – Beszélgetés Takács-Sánta Andrással ökológiai válságról, túlélési stratégiáról és egy új kultúra víziójáról
Mit tehet az ember, ha tudja, hogy baj van – de mégsem tud nem remélni? Ebben a beszélgetésben Takács-Sánta András humánökológussal nem pusztán azt a kérdést feszegetjük, hogy megmenthető-e a világunk, hanem azt is, hogyan beszéljünk róla, és mit kockáztatunk azzal, ha túl hamar mondjuk ki: „nincsen remény.” A mélyalkalmazkodás teoretikusai szerint ideje elfogadni az összeomlást – nem puszta példá
A tudat örvényei - Beszélgetés Szummer Csabával asszociációkról, emlékekről és a tudat térképeiről Freudtól Merleau-Pontyig
Mi van akkor, ha a világ, amit látunk, csupán vékony hártya a tapasztalat mélyebb rétegei felett? Ebben a beszélgetésben Szummer Csaba pszichológus és filozófus leemeli a bögre nevű hétköznapi csodát az asztalról, és megmutatja, hogy a valóság nem tárgy – hanem viszony. Nem dolog – hanem élmény.Freuddal indulunk, Merleau-Pontyval folytatjuk, és meg sem állunk a pszichedelikus tudatkitágítás határá
Figyelem és káosz között: Jantek Gyöngyvér beszélget F. Földi Ritával a gyermeki lélekről és az ADHD gyakorlati oldaláról
Ez a beszélgetés ott kezdődik, ahol a tankönyvek többnyire véget érnek – az izgő-mozgó végtagoknál, a gyermeki öröm hangjainál, és annál a rejtélynél, hogy miért van az, hogy egyes gyerekek képtelenek nyugton maradni. Vendégünk F. Földi Rita kutató, aki az ADHD-t nem csupán diagnózisként, hanem történetként látja – a gyerekkor, a szabadság, és a fejlődő idegrendszer történeteként, amelyben a figye
Beszélgetés egy öko-házról Ekler Dezső építésszel. Avagy az építészet mint ellenállás a „tiszta háború” korában.
Egy ház, ami filozófiai állásfoglalás, társadalomkritika és kulturális emlékezethely? Egy ház a Duna árterében 18. századi cserepekkel a tetején, 19. századi márvánnyal a bejáratánál, 20. századi bérház körfolyosójának korlátjával és kortárs vízióval. Ebben az epizódban egy különleges dunaparti ház történetén keresztül beszélgetünk újrahasznosításról, természetközeli építészetről és arról, hogyan
Beszélgetés Lányi Andrással - egy lehetetlen, mégis valóságos magyar 19. századról
Lányi András a vendégünk ma – filmrendező, filozófus, zöldgondolkodó, örök kételkedő, aki új könyvében nem egyszerűen a múltba néz, hanem azon is elgondolkodik, miért nem nézünk oda többet. Ez a beszélgetés a 19. századból indul – Széchenyi, Kemény Zsigmond és Görgei világából –, de nagyon is a mához szól. Szó lesz történelemről és ökológiáról, emlékezetről és feledésről, kudarcokról és meggyőződé
Beszélgetés egy lehetetlen, mégis valóságos magyar 19. századról - Lányi Andrással
Következő vendégünk Lányi András lesz – filmrendező, író, ökofilozófus és környezetvédő, akit most új szerepben ismerhetünk meg: történelmi gondolkodóként.Egy olyan emberrel beszélgetünk, aki egész pályáján azt kutatta, mit jelent ma közösséghez tartozni, hazáról és örökségről gondolkodni, felelősséggel és kétkedéssel élni.Ez a beszélgetés a 19. századból indul – Széchenyi, Kemény Zsigmond és Görg
A terápiás kapcsolatról - nem csak terapeutáknak. Beszélgetés Varga S. Katalin klinikai szakpszichológussal és Árkovits Amaryl pszichiáterrel
Dr. Árkovits Amarylpszichiáter, kiképző pszichoterapeuta1996-ban végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 2000-ben pszichiátriából, majd négy évre rá pszichoterápiából szakvizsgázott. Kiképző DREAM- és családterapeuta, illetve hipnoterapeuta. Emellett okleveles gyásztanácsadó. Az ország egyik legnagyobb múltú lelki elsősegély telefonszolgálatát vezeti, illetve több filmklubot szervez és vezet éve
A terápiás kapcsolatról - nem csak terapeutáknak, 2. előzetes
A L’Harmattan Kiadó új podcastot indít Nyílt forrás címmel!Könyveink szerzőivel beszélgetünk emberi tapasztalatról, társadalmi felelősségről, gondolkodásról - olyan kérdésekről, amelyek túlmutatnak a szövegeken. Tudományosan hiteles, mégis közvetlen hangú beszélgetésekkel várunk minden második csütörtökön.Első epizódunk, amelyben Árkovits Amaryl pszichiáterrel és Varga S. Katalin klinikai szakpszi
A terápiás kapcsolatról - nem csak terapeutáknak. 1. előzetes
A L’Harmattan Kiadó új podcastot indít Nyílt forrás címmel!Könyveink szerzőivel beszélgetünk olyan kérdésekről, amelyek túlmutatnak a szövegeken: emberi tapasztalatról, társadalmi felelősségről, gondolkodásról. Tudományosan hiteles, mégis közvetlen hangú beszélgetésekkel várunk minden második csütörtökön.Első epizódunk hamarosan érkezik. Addig is: kövessétek a Spotify-on a Nyílt forrás podcastot!
