Podcastok - 24.hu
A 24.hu tematikus podcast sorozatai elindultak. Válassz egy témát, és podkasztolj velünk, bárhol, bármikor! A műsorok között szerepel gasztro, sorozatok, bűnügy, gazdaság, foci, riportok, közélet és hírek.
Episodes
Maraton: Személyes vagy társadalmi ügy az eutanázia?
Ezekről a témákról beszélgetett Kereszty Éva orvossal, Filó Mihály jogásszal és Kovács József orvos-bioetikussal Bánszegi Rebeka.
MARATON: Van-e még értelme a filmkritikának, vagy tényleg kinyírták a műfajt a filmes franchise-ok?
A New York Times vezető filmkritikusa nem ír több filmkritikát, szerinte már elvesztette jelentőségét. A Star Wars, a Marvel és a többi filmes univerzum korában tényleg megszűnt az értelmes vita? A streaming miatt elvész a moziélmény? A Netflix algoritmus miatt nincs szükség már a kritikára? A 24.hu filmkritikusai vitatják meg a témát.
Nádas Péter: A gyászbeszéd egy szerelmi vallomás
A halálból egyszer már visszatért, a dolgokhoz való közét aztán újra megkereső író gondolatainak folytatásával zárjuk a Nincs rá szó podcast első évadát.
„Ez egy szomorú sikerélmény” – életvégi ápolók az utolsó időkről
Kanjo Nada a Budapest Hospice Ház pszichológusa. Hudák Delila ugyanott ápoló. Mindketten rengeteget vannak a betegekkel. Tóth Szabolcs, zeneszerző, szitárművész, a Belga és a Carbonfools zenekarok egykori alapító tagja pedig magát ösztönös kísérőnek tartja, aki már számos családtagja mellett csinálta végig segítőként az utolsó heteket. Kinek mi az indíttatása, hogy ezt a társadalmilag meg-, de any
Nádas Péter: Egész életemben arra vágytam, hogy végre halnék meg, és ez a két barom orvos visszahoz
A saját bevallása szerint egyszer már meghalt író iróniával varázstalanítja és súlyos mondatokkal teszi tapinthatóvá a halált podcastunkban.
Egy gyermeket elveszteni abnormális dolog, nincs is szavunk rá
Mit tehet egy szülő, ha a gyereke üvölt a fejfájástól, és azt kiabálja neki, hogy „anya, téged utállak a legjobban”? És milyen közhelyek miatt lehetetlen másokkal beszélni a gyermekhalálról?
„Elengedlek, menj!” – mit mond 35 év hospice tapasztalata?
Muszbek Katalin, a hazai hospice alapítója orvosok és hozzátartozók szerepeiről az élet végén.
Tilla: No cigi, no pia, annál több kolonoszkópia
Till Attila családjában generációk óta kísért a rák, emiatt elhagyta káros szenvedélyeit, hogy minél később találkozzon a halállal, amit az élet legnagyobb történésének tart. De hogy jön a humor a halálhoz?
„Gyászolhat a demens nagymama vagy a fogyatékos gyerek?”
Eutanáziáról, méltóságteljes pelenkázásról, a búcsúzó hozzátartozók és a haldokló között leosztott szerepekről és a gyász fajtáiról beszélgetünk a hospice ház pszichológusával, Biró Eszterrel.
„A valóságban nem szoktak magvas utolsó mondatok születni”
Kell-e szégyellnie magát egy hozzátartozónak, hogy ha felszabadultságot érez szerette halálakor? Lehet-e vitatkozni egy végakarattal? Sokat látott hospice pszichológussal, Biró Eszterrel folytatjuk a Nincs rá szó podcastot. Az epizódban közreműködik Kovács Patrícia színművész.
Puzsér haldoklásról, hospice-ról: „Aki átkísér, az egy szent”
Puzsér Róbert tőle szokatlan szordínós hangnemben beszél a környezetében látott halálokról, betegségekről, önvádról és félelmekről. Saját bevallása szerint elméletben jól modellezi a haldoklás és halál körüli dolgokat, de a gyakorlatban csődöt mond.
„Az én halálfélelmem 90 százaléka eltűnt”
Hogyan tehető előre nyugodtabbá az élet utolsó időszaka? Hogyan oldható a halál tabuja? Csikós Dóra és fia, Merklik András több szerette halálát és búcsúját kellett, hogy végigkísérje – mostanra tudnak egyet s mást erről.
„Sacikám, game over” – Monspart Sarolta búcsúja az élettől
Feledy Péter megható nyíltsággal, melankóliával és humorral mesél meghatározó halálélményeiről, és arról, ahogyan megszakadt az a negyven év, amíg Monspart Sarolta a házastársa volt.
„Baj, hogy az egészségügyben sem beszélünk a halálról”
Egy hospice ház főorvosa a mindenáron gyógyításról, a nehéz kommunikációról, a kölcsönös hazudozásról és az eutanázia-turizmusról.
Kováts Adél: „Azért jöttünk ide anyuval, hogy ne szenvedjen"
A Radnóti színházat vezető színésznő mesél a családról, ahol nem tabu a halál, és egy humorral átszőtt, pozitívba fordított, bensőséges búcsúról.
Nincs rá szó #5 | „Ha a halálról akarok beszélgetni, azt hiszik: feladtam”
A négygyermekes Zsuzsát gyerekkora óta többször is megkísértette a halál, ötvenes éveiben, rákban halt meg. Az ő harcáról és elfogadásáról szól a Nincs rá szó következő epizódja, amelyben egy édesanyját gyászoló férfi is beszél utolsó közös időszakukról.
Nincs rá szó #4 | „Volt már, hogy haldokló gyermekkel chateltem” – 24.hu
Mi megy végbe a szülőben, miután meghal a gyereke, és egyben marad-e aztán a család?
Nincs rá szó #3 | Majka: „Néztünk egy meccset, apa felült az ágyban, és meghalt” – 24.hu
A rapper szülei elvesztéséről, a Covid-osztályon megélt félelméről és arról is beszél, hogy ő személy szerint egyáltalán nem akar az életbe belehalni.
Nincs rá szó #2 | „Hív, mert a gyermeke éppen haldoklik” – 24.hu
Az élet végéről szóló podcastunkban a gyógyíthatatlan gyermekek elkíséréséről, felkészülésről, biztonságban megélt elmenetelről és a család gyászáról beszélünk egy, a területen dolgozó szakorvossal és gyerekápolóval. Az adást kísérő irodalmi részletek Ónodi Eszter hangján szólalnak meg.
Nincs rá szó #1 | Sváby András – 24.hu
Az első adásban Sváby András beszél a haláltudatáról és -élményeiről, szülei elvesztéséről. A búcsúzás fontosságáról, felkavaró és megnyugtató helyekről, valamint a legmeghatározóbb jelenetről az emberi méltóság kapcsán, amit valaha látott.
Nincs rá szó - 24.hu
Új podcastsorozat december 17-étől a 24.hu-n orvosokkal, hospice szakemberekkel és ismert gyászolókkal elengedésről, búcsúról, gyászról: a halálról.
ÖTKARIKÁS SZEMEK - „Az egészen biztos, hogy az olimpiai sportágakra költött pénz összessége alapjaiban határozza meg egy nemzeti csapat eredményességét”
Az Ötkarikás szemek mai, utolsó kibeszélőjében rengeteg adat hangzott el az éremtáblázat és számos egyéb statisztika okán. Szó esett a programba bekerülő s onnan kihulló sportágakról, különös tekintettel a nézhetőségi igényekhez folyamatosan idomuló öttusára, melynek versenyét Párizsban mindössze másfél óra alatt lezavarják majd. Zárásként hangolódtunk a két hét múlva induló paralimpiára, meg kics
ÖTKARIKÁS SZEMEK - „Nagyon kijárt már egy olimpiai érem a női vízilabdának”
Az Ötkarikás szemek mai kibeszélőjében Bita Dánielt és Kálnoki Kis Attilát Nagy József kérdezte. Annak kapcsán, hogy férfi pólósaink megnyerték bronzmeccsüket, odáig jutottunk, hogy manapság női vízilabdát nézve is tövig rágjuk a körmeinket; majd azon lamentáltunk, mitől van, hogy miközben korábbi olimpiákról cikinek számított ezüsttel hazatérni, immár sportoló, újságíró és néző egyaránt tapsol a
ÖTKARIKÁS SZEMEK - „Anya, mikor ér már véget az a hülye olimpia?!”
Az Ötkarikás szemek mai kibeszélőjében Dajka Balázst és Kele Jánost Nagy József kérdezte. Trambulinunk volt a női kajaknégyes aranya, a pólós csajok bronza, Muszukajev Iszmail ötödik s Marosi Ádám hatodik helye. A visszavonulással és az anyasággal tervező női sportolóink kapcsán felidéztük Kele kolléga bölcsességét, miszerint a foci, pontosabban a sport a világ legfontosabb nem fontos dolga; s arr
ÖTKARIKÁS SZEMEK - „Szépen belesétáltunk a görögök utcájába”
Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében Kósz Zoltán olimpiai bajnok vízilabdakapussal és Kálnoki Kis Attilával, a 24. hu főmunkatársával Bruckner Gábor beszélgetett arról, hogy férfi pólósainknak miért nem sikerült legyőzniük az elődöntőben a görögöket, hogy Kovács Sarolta harmadik helye dacára az öttusalónak is négy lába van, de gyakran megbotlik, na meg, hogy az utolsó másodpercben miképpen
ÖTKARIKÁS SZEMEK - „Mondtuk a fiammal, hogy Tótka akár aranyat is nyerhet”
Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében Mizsér Attila olimpiai bajnok öttusázóval és Cseri Péterrel, a 24. hu szerkesztőjével Bruckner Gábor próbálta megfejteni a kajakos Tótka Sándor győzelmének titka mellett azt is, hogy párhuzamba hozható-e Kozák Danuta olimpiai teljesítménye Hosszú Katinkáéval. Szóba került persze Csipes Tamara és Rasovszky Kristóf ezüstje is, viszont nem született tudomán
ÖTKARIKÁS SZEMEK - Le a kalappal, kedves Lőrincz apuka és anyuka!
Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében Zsiga Gyulával, a kézilabda-szövetség utánpótlás-fejlesztési igazgatójával és Kálnoki Kis Attilával, a 24. hu főmunkatársával beszélgetett Bruckner Gábor a kézis lányok norvégok elleni, várakozás feletti helytállása mellett arról is, hogy a pólómedencében ma nagy játékossá lett a horvátoknak hét gólt lövő Manhercz Krisztián, na meg, hogy a Lőrincz család
ÖTKARIKÁS SZEMEK - „Ennél följebb aligha van… És még vége sincs, ha már Hollywoodot keressük”
Az Ötkarikás szemek mai kibeszélőjét a Lőrincz család aranyával és remélt aranyával kezdtük, szobrot faragtunk a Gyerekét Évtizeden Át Edzésre Hordó Szülő tiszteletére, majd az aranyos kajakos Kopasz Bálintnak, az ezüstös vitorlázó Berecz Zsombornak, valamint a hollandokat legyőzve négybe jutó női pólósainknak tapsoltunk. A finisben szó esett egy nullapontos toronyugró gyakorlatról, és arról is, v
ÖTKARIKÁS SZEMEK - Erre a női kézilabdacsapatra a magyar sportvezetés se fogadott volna, aztán most meg az elődöntőért játszunk
Az Ötkarikás szemek mai kibeszélőjét a birkózó Lőrincz Tamás döntőbe kerülésével kezdtük, aztán női kéziseink előtt borultunk le, majd férfi pólósaink kapcsán jutottunk arra, hogy végül is (szinte) mindegy, ki jön szembe az elődöntőbe jutásért (a horvátok). Örvendeztünk egy rövidet a kajak-kenusok „bemelegítő” napja fölött, végül azon studíroztunk, hová vezet az, hogy immár transznemű sportolók is
ÖTKARIKÁS SZEMEK - Mentális erő és lelki hadviselés, avagy ilyen az olimpia lélektana
Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében dr. Lénárt Ágota pszichológussal, a Testnevelési Egyetem tanszékvezetőjével és Bita Dániellel, a 24. hu főszerkesztő-helyettesével beszélget Bruckner Gábor a tokiói vasárnap magyar vonatkozású történéseiről, továbbá arról, hogy miért lépett vissza a versenyektől a világ első számú tornásznője, az amerikai Simone Biles, miért lehetett képes sorozatban hár
ÖTKARIKÁS SZEMEK - Jó reggelt, Magyarország, jó reggelt, ezüstérem!
Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében megtárgyaljuk, hogy Milák Kristóf Párizsban legyőzheti-e már Caeleb Dresselt, hogy vannak-e a korábbi nagyokhoz hasonlítható figurák a férfi pólóválogatottban, hogy a női kézilabda-válogatott miként juthat még tovább, na meg azt is, hogy mikor sérült meg Novak Djokovics válla. Bruckner Gábor beszélgetett a rádiós legendával, Török Lászlóval és Kálnoki Ki
ÖTKARIKÁS SZEMEK - Ahogyan Cseh Lacit elbúcsúztatták, az felért egy arannyal
Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében szóba kerül Cseh László bejelentett és Turi György várható búcsúja az uszodától, megfejtjük, hogy Milák Kristóf nyerhet-e 100 pillangón is, és azt is, hogy miért hajíthatott kisebb szikladarabot a tokiói vízbe egy ezüstérmes amerikai sportoló. Bruckner Gábor beszélgetett Molnár Zoltánnal, a Magyar Edzők Társasága elnökével, és Dajka Balázzsal, a 24.hu sp
ÖTKARIKÁS SZEMEK - Kökény Bea: Hosszú évek problémája, hogy a védekezésre nem fordítunk kellő figyelmet
Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében a női kézilabda-válogatott harmadik vereségéről, Cseh László egynapos karrierhosszabbításáról, Hosszú Katinka újabb várakozás alatti úszásáról, sőt még Alekoszról is szó esik, bár inkább ne esett volna... Bruckner Gábor beszélgetett a 245-szörös válogatott kézilabdázóval, Kökény Beatrixszel és Kálnoki Kis Attilával, a 24.hu főmunkatársával.
ÖTKARIKÁS SZEMEK - „Katinka kapcsán sok korábbi dolog nem lett kibeszélve, de annyira erősek voltak az eredményei, hogy ezeket senki nem merte felhozni”
Az Ötkarikás szemek ötödik olimpiai kibeszélőjében szó esett az aranyérmet szerző Milák Kristóf csalódottságáról, a Hosszú Katinka márványszobrán esett karcolásról, Tóth Krisztián cselgáncsozó bronzkönnyeiről, a férfi kardcsapat különös harmadik helyezéséről, s arról, hogy a női pólósok legyőzték az elvileg világelső amerikaiakat. Az edukációs fél percben választ adtunk arra a tömegeket foglalkozt
ÖTKARIKÁS SZEMEK - „A sok csúcsrajáratott között csak az tud nyerni, aki képes másokon keresztül taposni”
Az Ötkarikás szemek negyedik olimpiai kibeszélőjében megállapítottuk, hogy Milák Kristóf úgy gyorsul, mint egy Ferrari, s hogy Kenderesi Tamás is úgy gyorsul, mint egy Ferrari. Beszéltünk arról, hogy Hosszú Katinka 200 vegyesen döntőbe verekedte magát, és igyekeztük értelmezni visszalépését 200 pillangón. Méltattuk a 19 éves Vas Kata Blanka negyedik helyét a hegyikerékpárosok versenyén, szomorkodt
ÖTKARIKÁS SZEMEK - „Milák Kristófot olyan esélyesként könyveli el mindenki, hogy fogadni alig lehet rá”
Az Ötkarikás szemek harmadik olimpiai kibeszélőjében a triatlonista Bicsák Bence bravúros hetedik helyéről, a kardozó és névnapos Márton Anna térdéről s negyedik helyéről, az úszó Milák Kristóf arcáról, Hosszú Katinka továbbjutásáról, valamint női pólósaink döntetlenjéről cseréltünk eszmét, sztorikat; sőt, az immár hagyományos edukációs fél percben felfedtük, mi az a parád s mi az a riposzt. A bel
ÖTKARIKÁS SZEMEK - „Napja volt a franciának, van ilyen, ettől még Siklósinak összejöhet három olimpiai arany”
Az Ötkarikás szemek második olimpiai kibeszélőjében Siklósi Gergely párbajtőrezüstjéről, Pupp Réka cselgáncsozó ötödik helyéről, az úszó Verrasztó Dávid negyedik és Hosszú Katinka ötödik helyezéséről, Péni István légpuskás pontszerzéséről, valamint két csapatunk, a női kézisek és a férfi pólósok egyaránt szűk vereségéről cseréltünk eszmét, sztorikat, és még némi szúró-vágó szabálymagyarázatba is b
ÖTKARIKÁS SZEMEK - „Szilágyi a vívás Federerje”
Az Ötkarikás szemek első olimpiai kibeszélőjében Szilágyi Áron varázslatos triplájáról, a taekwondós tini, Salim Omar ötödik helyéről, Hosszú Katinka 400 m vegyes előfutamáról, és még arról is, hogy ki volt a gyorsabb Londonban: Gyurta a medencében, vagy néhai edzője, Széles Sándor a lépcsőkön. Bruckner Gábor a 24.hu munkatársaival, Dajka Balázzsal és Pető Péterrel beszélgetett.
ÖTKARIKÁS SZEMEK - Beharangozó
Tokió expressz, avagy a 24.hu olimpiai kibeszélője hol Nagy Józseffel, hol Bruckner Gáborral.
KILÉPŐK - „Tragédiának élem meg, amit Magyarországgal művelnek”
Innen is látom, hogyan teszik tönkre a színházat, a filmet, a képzést, mindazt, ami a szakmámhoz tartozik – mondja Silló Sándor film-, televíziós és színházi rendező, aki hat éve él Izraelben. Jelenleg újságíróként dolgozik, de volt már más munkája is, például a jeruzsálemi zeneakadémián operaénekeseket tanított színészmesterségre. Úgy érzi, a feje magyar maradt, de ha felül a repülőre, egyre kevé
KILÉPŐK - „Gyermekeink legjobb barátainak két anyukájuk van”
Nagyon örülök annak, hogy a három gyerekem egy ilyen multikulturális környezetben nőhet fel – mondja Lászlóné Dr. Bercsényi Kinga rákkutató, aki 2010 óta él a családjával Londonban. Mint mondja, fő céljuk az „életteremtés”, és ma már legalább annyira otthon érzik magukat Angliában, mint Magyarországon. A hazatelepülésnek az is az egyik akadálya, hogy az visszalépést jelentene Kinga kutatói karrier
KILÉPŐK - „Itt lett belőlem százszázalékos anyuka”
Egyazon napon romlott el a tévénk és a hűtőnk, de nem volt annyi tartalékunk, hogy egyszerre vegyünk helyettük két újat, amit nagyon szégyelltem a két gyerekem előtt – eleveníti fel Kováts Katalin. Ez a pillanat kiemelt jelentőségű volt azon az úton, amely végül oda vezetett, hogy a négy diplomával rendelkező pedagógus faképnél hagyta az addig felépített életét, a családját, és 42 évesen nyitott e
KILÉPŐK - „Meglepett, hogy itt mindenki sír, mindenki elérzékenyül”
Amíg nem volt munkám, a tévét néztem reggeltől estig, hogy figyeljem a hétköznapi olasz embereket – meséli Fekecs Krisztina, aki Modenában él. Már gyerekkorában arról álmodozott, hogy külföldön fog élni, de csak felnőtt fejjel költözött ki Olaszországba. Bár már az érkezésekor is tökéletesen beszélte a nyelvet, időbe telt, amíg magába szívta az olasz kultúrát. Kezdetben meglepte, hogy az olaszok m
KILÉPŐK - „Azért London elég erős kultúrsokkot okozott”
Egy merőben más oktatási rendszerbe csöppentem bele, mint amihez idehaza hozzá voltam szokva – mondja Karig Luca, aki jelenleg ugyan Budapesten él, de korábban két nagyvárosban is hosszabb időt töltött: pénzügy és számvitelt, valamint pszichológiát is tanult Münchenben, illetve Londonban. Szakmai szempontok miatt olykor azért visszavágyik Angliába, és az is benne van a pakliban, hogy legalább idős
KILÉPŐK - „Itt sokakban az a kép él, hogy a kelet-európaiak keményen dolgoznak”
Ha már kialakítottad magadnak a kereteket, akkor nagyon jó Hollandiában élni, de az elején elég sok nehézséggel kell szembenézni – mondja Balogh Nóra, aki tíz évvel ezelőtt, még egyetemistaként került ki, és a közgazdász diplomája megszerzése után stratégiai elemzőként helyezkedett el Amszterdamban. Nem volt zökkenőmentes a beilleszkedése: főleg az esős időjárást és a kulturális különbségeket szok
KILÉPŐK - „Szemben nagyon kedvesek veled, de a hátad mögött elég durvák"
„Sokszor szenvedek a honvágytól, jönnek-mennek a hullámhegyek és -völgyek” – meséli Blacker Orsolya, aki odahaza szingli anyukaként regisztrált egy közösségi médiás oldalra, amelynek segítségével megtalálta új párját, méghozzá Angliában. Négy éve költözött ki, angol férjével közösen három gyermeket nevelnek. Termeléstervezőként dolgozik egy helyi cégnél. Nem könnyű, mert menet közben kiderült, hog
A JÖVŐ MEGMENTŐI - Gyorsabb, zöldebb és hatékonyabb lehet a gyógyszergyártás itthon is
Bálint Erika, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán a szerves kémia és technológia tanszék egyetemi adjunktusa, fő témája a zöld kémia, azaz a szerves kémiai reakciók gyorsabbá, hatékonyabbá és kevésbé környezetszennyezővé alakítása. A kutató egy tipikusan férfias szakmában kapja rendre az elismeréseket, közben saját tapasztalataiból tanulva igyekszik segíteni a kutatói pályára lépő lányokat, h
A JÖVŐ MEGMENTŐI - „Minden halott öreg egy lángoló könyvtár"
Mivel is foglalkozik egy információs mindenevő? Hogyan álmodozhatott Kolumbusz Ferdinánd a 16. században az internetről? Valóban annyira veszélyes a cyber világ? Z. Karvalics Lászlóval, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének kutatójával, a Szegedi Tudományegyetem tanárával beszélgettünk az egységes emberi tudásról, Vanuatu lakóiról, pandémiáról, illetve a gyűjtés szépségeiről.
A JÖVŐ MEGMENTŐI - Kemenesi Gábor: A természet majd kikényszeríti a változást
Az első vonalban küzd az emberiségre veszélyt jelentő vírusok ellen a dzsungelben és csúcstechnológiás laboratóriumában: könnyebb a kórokozókat idejekorán megismerni, mint később kapkodni. Kemenesi Gábor virológussal, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársával beszélgettünk. Vajon az emberiség képes lesz levonni a tanulságokat, vagy a természet fogja elintézni a maga módjá
A JÖVŐ MEGMENTŐI - Arany nanorészecskékkel jár a betegségek nyomában a magyar kutatónő
Nem minden arany, ami fénylik, pedig a nemesfémet pontosan fluoreszcens tulajdonságai miatt érdemes használni a gyógyszeriparban, az orvostudományban, sőt még akár a légköri szén-dioxid megkötésében is lehet haszna. Dr. Csapó Edittel, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai kar, Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének adjunktusával beszélgettünk arról, mi mindenen segíthe
A JÖVŐ MEGMENTŐI - Különleges részecskékre vadászik a magyar kutató
A világhírű svájci CERN részecskegyorsítóján kapott helyet az ALICE detektor, ami közel 10000 tonnás, nehezebb, mint az Eiffel-torony. Harminchat ország több mint 1200 fizikusa és mérnöke dolgozik a kísérlethez kapcsolódó nemzetközi együttműködésben. Ez a CERN legnagyobb, magyar részvétellel zajló kísérlete, a magyar csapatot vezeti Dr. Barnaföldi Gergely Gábor, ha éppen nem itthon, az Wigner Fizi
A JÖVŐ MEGMENTŐI - Csalódást kelt az elmúlt húsz év az Alzheimer-kutatásban
Bár egyre többet tudunk meg az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának okairól és miértjeiről, nem haladunk olyan gyorsan a gyógyítással, mint ahogyan kellene. A gyógyszerszabályozás szigorítása és az alapkutatás-gyógyszerészet közötti kommunikáció nem könnyíti meg a helyzetet, de szükség lenne emberes kutatásokra is, mert az állatkísérletek csak ideig-óráig megfelelők. Dr. Hangya Balázs matema
KILÉPŐK - „Itt tényleg békésebben élnek egymás mellett az emberek"
Falmann Tímea másfél évvel ezelőtt költözött Belgiumba, és egy éve szerzett kinti munkát. Régóta fontolgatta, hogy szeretne külföldön élni, és amikor összejött a jelenlegi párjával, aki magyar létére már évek óta Belgiumban élt, végre elég erőt érzett magában, hogy belevágjon a dologba. Kifejezetten kíváncsi volt rá, miként tud majd alkalmazkodni egy teljesen más környezethez. Odahaza úgy látta, h
A JÖVŐ MEGMENTŐI - Európában is feléledhetnek vulkánok
Mivel is foglalkozik egy vulkanológus, és hogyan lehet felmérni egy tűzhányó aktivitását? Akad Európában és a Kárpát-medencében olyan tűzhányó, amely potenciális veszélyt jelent? Hogyan tudják ezt előre jelezni? Dr. Harangi Szabolccsal, az ELTE TTK egyetemi tanárával, a Kőzettan-Geokémiai Tanszék, illetve az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk.
A JÖVŐ MEGMENTŐI - „A kibertérben nehezen értelmezhető, hogy ki kinek a barátja és az ellensége”
Mádi-Nátor Anett nyelvtanárként kezdte, de később a kibervédelmi NATO-munkacsoport vezetőjének választották, ma pedig a kiberbiztonság területén nemzetközileg is elismert Cyber Services Zrt. vezérigazgató-helyettese. Mindemellett az európai Women4Cyber nonprofit alapítvány elnöke, melynek célja, hogy bátorítsa és támogassa a nők erősebb jelenlétét a kiberbiztonságban. Mennyire nehéz a nőknek érvén
A JÖVŐ MEGMENTŐI - Tigrisszúnyogok telepedhetnek meg Magyarországon
Ma már jól ismert tény, hogy egyes betegségeket állatok, például szúnyogok terjesztenek. Azt hihetnénk, hogy a rovarok csak Magyarországtól távoli területeken jelenthetnek problémát, a veszély azonban meglepően közeli lehet. Dr. Garamszegi László Zsolttal, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatójával beszélgettünk.
KILÉPŐK - „Szeretek alkotni: lehajtom a pajzsomat, és nem foglalkozom a külvilággal”
Nagy Imrének 2008-ra lett elege abból, hogy idehaza nem jut ötről a hatra. Bár alapvégzettsége mezőgazdász technikus, az épphogy megszerzett hegesztői szakképesítésével, nulla gyakorlattal és nulla német nyelvtudással került ki Németországba. Tizenkét év alatt számos országban megfordult, most Svájcban lakik a családjával, és Liechtensteinben dolgozik. Miközben Finnország érzelmileg csábítja, a Li
KILÉPŐK - „Bár hivatalosan itt élek, még mindig turistának számítok”
Török Eszter pszichológus, epidemiológus egy igazi világjáró. A Kilépőkben elmeséli, miért és merre járt, és hogyan jutott el végül Kanadába. Nyolc hónapja Torontótól nem messze lakik, és azt állítja, itt nem a nulláról, hanem mínusz kettőről kellett kezdenie. Arról is beszél, mit jelent valójában, hogy a kanadai férje „szponzorálja" őt. Türelmetlenül várja, hogy végre dolgozhasson, de egyelőre cs
RENDSZERVÁLTÁS30 - Szénási Sándor: Ebben az országban soha többet nem lesz cenzúra. Ezt mondtam akkor, én idióta!
Beszélgetés Szénási Sándor újságíróval a rendszerváltásról, az egykori Magyar Rádióról, a szabadságról és arról is, hogyan nem lett Orbán Viktor pincére. No meg Szénási most megjelent Szabadság, elvtársak! című könyvéről.
KILÉPŐK - „Nem forgolódom úgy, ahogy éppen a szél fúj"
Kiss Dorottya Éva már négyévesen eldöntötte, hogy a tánc és a színészet lesz az élete. Hogy miért külföldön tanult, annak két fő oka volt. Az egyik személyes – nem jött ki az édesanyjával–, a másik szakmai: kamaszkorában még csak klasszikus és néptáncot lehetett idehaza igazán magas színvonalon tanulni, ő viszont egy sokoldalú táncos szeretett volna lenni. Leginkább az édesapja segítette, hogy Ams
A JÖVŐ MEGMENTŐI - Egy jobb jövőért dolgoznak
Talán észre sem vesszük, mennyi magyar kutató, mérnök és vállalkozó dolgozik azon, hogy jobbá tegyék jövőnket. A Jövő megmentő sorozatunkban olyan szakértőkkel beszélgetünk, akik munkájuk révén óriási hatást gyakorolhatnak a mi és az elkövetkező generációk életére.
KILÉPŐK - A nagymamát bevitték a kórházba, aztán elfelejtettek neki inni és enni adni
Horvát Luca először bébiszitternek ment ki Amszterdamba, aztán a vendéglátásban próbált boldogulni, végül hangmérnökként találta meg a helyét, miközben saját zenéket készít. Rajong a magyar kultúráért, nagyra tartja a magyarok vagányságát és kreativitását, az itthonról érkező hírek azonban egyre jobban elborzasztják.
KILÉPŐK - Érdemes-e ötvenen túl is Angliába költözni?
Breszka József itthon zenekarokban gitározott, volt autószerelő, strandbüféket nyitott, exportált teherautókat Romániába. Az első Fidesz-kormány idején még boldogult az üzleti életben, ám 2010-ben ez megváltozott, onnantól folyamatosan akadályokba ütközött. 48 éves korára felélte a megtakarításait, ezért úgy döntött, Angliában kezd új életet. Ott is több dolgot kipróbált, de mindig úgy érezte, hog
KILÉPŐK - „Ugyanúgy tisztelem a másik kultúráját, vallását, bőrszínét, mint a sajátomat”
Bordás-Simon Réka és párja hat éve élnek Hawaiin, két közös gyermeket nevelnek. Kalandos útjaikról már sok mindent elmesélt Péterfy Gergely podcast-sorozatának előző részében. Ezúttal arról számol be, hogyan szabadult meg a korábbi előítéleteitől, mi mindent tanult az elmúlt években, és azt is elárulja, vajon mennyire számítanak piacképesnek az általa elvégzett interkulturális békeépítés, pszichol
KILÉPŐK - „Akkor ez a terv: megyünk Hawaiira!”
Bordás-Simon Réka és párja egy húszéves Opel Corsával vágtak neki a világnak. Külföldi turnéjuk első két állomása Ausztria és Anglia volt. Sok mindennel foglalkoztak, mígnem 2013-ban egy vasárnapi istentiszteleten találkoztak egy háromgyerekes hawaii házaspárral, akik vakáción voltak Európában. Ők csábították újdonsült magyar barátaikat Hawaiira, mondván, van ott egy kiváló egyetem, amelyre főleg
KILÉPŐK - Amiért Magyarországon könyörögni kellett, itt természetesen megy
Hegedűs Adrien és férje szinte megszakadtak a munkában, miközben speciális nevelésű igényű lányaikat fejlesztésekre hordták, mégis odáig jutottak, hogy már az ételen kellett spórolniuk. Ám meglehet, akkor is elhagyták volna az országot, ha nem lehetetlenülnek el anyagilag, olyan undorral figyelték – és figyelik – a hazai politika vezetés alakulását. Németországban kezdtek új életet, ami cseppet se
KÉZIVEZÉRLÉS - Megvan a Kézisek kézise, zsenik maradtak ki a top 10-ből
Úgy tűnik, mintha elfeledkeztek volna a szélsőkről.
KILÉPŐK - „Magyarország most már rettentően drága"
Angliában eddig sokkal könnyebben lehetett boldogulni rászorulóként – akár munkanélküliként, akár nagycsaládosként –, mint odahaza – mondja Veres Patrícia, aki szerint a brexit miatt ez a helyzet változni fog, és szigorodnak majd a különböző szociális juttatások feltételei. 2016 szeptembere óta él Londonban, rögtön érettségi után érkezett, részben kalandvágyból, részben azért, hogy megerősítse az
KÉZIVEZÉRLÉS - Nem feltétlenül halálos a Fradi halálcsoportja
Vajon miért nem lesz Budapesten kézi-BL Final Four? Mi vár a magyar csapatokra, a Bajnokok Ligája következő szezonjában? Miként találhattak tíz koronavírussal fertőzött játékost Vácon? Ezekre kerestük a választ a Kézivezérlésben.
KILÉPŐK - „Itt nagyon kevés az érintés, de ha bajba kerülsz, nem kötsz ki azonnal az utcán"
Érettebbé, felnőttebbé tett, hogy országot váltottam – mondja Cseplész Péter masszázsterapeuta, aki már régóta érzett egyfajta megmagyarázhatatlan vonzódást Anglia iránt. Viszont amióta közöttük él, úgy tapasztalta, hogy az angolok nem könnyen ismerkednek, nehezen és nem szívesen fejezik a másokkal szembeni érzéseiket, nagyon kell figyelni az apró rezdüléseikre. Ma már Angliában is az eredeti szak
KILÉPŐK - „Hiába születtem Magyarországra, soha nem éreztem magam otthon"
„Otthon mindig falakba ütközöl, mert senki nem kíváncsi arra, hogy valójában mit tudsz, csak arra, milyen papírjaid vannak" – többek között ezzel magyarázza Szabó Anita, hogy miért él immár 14 éve Angliában. Pedig nagyon megszenvedte az első éveket, nulla nyelvtudással kezdte felszolgálóként egy londoni olasz étteremben. Első évében bevállalt egy takarítói melót is, így csak a szerda délutánja mar
KÉZIVEZÉRLÉS - „Azok szokták mondani, hogy nem fontos az Eb, akik nem szerepelnek jól"
A női kézilabda-válogatott leginkább az olimpiára készül, de előtte még jelenése van az Európa-bajnokságon. Mivel az Eb-vel nem lehet kvalifikálni ezúttal az olimpiára, sokan félvállról veszik, de a mieink szeretnék megmutatni, hogy számolni kell a magyarokkal.
HATÁRSÉRTŐK - Akkora változás történt Amerikában, amit már talán visszafordítani sem lehet
Az Egyesült Államokban látható tüntetések mögött ott lehet a bezártság és az elmúlt évek feszültsége is, de a társadalmi változás már most akkora, hogy valószínűleg nem lehet visszafordítani, mondja Sonnevend Júlia médiakutató New Yorkból. A Határsértők legújabb részében amerikai fociról, tüntetésekről és koronavírusról beszélgettünk, meg arról, hogyan reagál a sajtó a felháborodásra.
KILÉPŐK - „Nem értették, miért potyognak a könnyeim a lányom minden egyes kezelésénél”
„Én szeretem a hazámat, de kezdtem azt érezni, hogy a haza nem szeret minket" – mondja Gyurosovits-Petheő Csilla, aki 2017 nyarán költözött ki két kislányával Angliába, hogy kövesse az akkor már évek óta ott dolgozó férjét. Nagyobbik gyermekük, a most 12 éves Nelli halmozottan sérült, „olyan, mint egy óriáscsecsemő, állandó gondozásra szorul". Az asszony a legnagyobb különbséget talán abban látja,
KÉZIVEZÉRLÉS - Lesz-e elég ideje a Danyi, Elek párosnak?
Hivatalossá vált, hogy Danyi Gábor és Elek Gábor, a Győr és a Ferencváros vezetőedzője irányítja majd a női kézilabda-válogatottat. Természetesen ez is téma volt a Sport TV és a 24.hu közös podcastjában.
KILÉPŐK - Itt kevés a fehér ember, de soha nincs olyan rossz érzésünk, mint Budapesten az egyes villamoson
Andreáék a válság és az egekbe szökő törlesztőrészleteik miatt idehaza nem látták kiutat, ezért nyelvtudás nélkül is úgy döntettek, hogy Angliába költöznek, ahol a kezdeti viszontagságok után sikerült is egyről a kettőre jutniuk. A Manchesterben lángost és kürtőskalácsot áruló családanya azt mondja, ha valaki ott dolgozik, képtelenség, hogy ne boldoguljon. Magyarországot kintről szebbnek látják, n
HATÁRSÉRTŐK - Egyetlen emberen múlt, hogy most tele van a világ magyar autótervezőkkel
Egy jó személyes kapcsolatnak és egy hazaköltöző magyarnak köszönhető, hogy a legnagyobb autógyáraknál kiemelkedően sok magyar tervező van. Az autótervezés alapjairól és az önvezető autókról beszélgetünk Húnfalvi Andrással, a MOME oktatójával és a Flying Objects társalapítójával. Meg arról, hogy miért a 200-as Ikarus a kedvenc magyar járműve.
KILÉPŐK - „Ki kellett egy kicsit pucolnom a szervezetemből Magyarországot"
„Nem panaszkodhattam a hazai életkörülményeimre: jól kerestem, volt lakásom, voltak barátaim, viszont elegem lett az agymosásból, a csapból is folyó propagandából" – érvel Hajós-Dévényi Kristóf dalszövegíró, hogy miért is költözött ki két évvel ezelőtt az élettársával Hollandiába. A holland emberek ugyan kedvesek, ám nehezen barátkoznak, így nekik is csak lassacskán sikerül közelebb kerülni hozzáj
KÉZIVEZÉRLÉS - Kettészakad a bajnokság, lehet, már nem az NB I lesz a legerősebb
Minden aktualitás szóba került a SportTV és 24.hu közös podcastjában, így egy igazi kézilabdaturmixszal jelentkezik Ágai Kis András és Borsos Attila.
KILÉPŐK - „Odahaza rémisztő volt, hogy még a baráti beszélgetésekben is lavírozni kellett a témák között"
Szerettem volna szabadon lélegezni, és nem csak egy szűrőn át megismerni a világot – mondja Koblinger Dóra arról, mi volt az érzelmi oka, hogy öt éve Magyarországról Spanyolországba költözött. De volt egy szakmai indoka is: úgy érezte, ügyvédként egyre kevesebb olyan feladata akad, amelyben igazi kihívást találna. A kiköltözés ugrás volt a sötétbe: éveken át a turizmusban dolgozott Andalúziában. M
Ajánlott
![Amiről nem lehet beszélni [Tilos Rádió podcast]](https://cdn.radoxo.com/images/podcasts/30942-amirol-nem-lehet-beszelni-tilos-radio-podcast.webp?v=1781157313)
Amiről nem lehet beszélni [Tilos Rádió podcast]
A nagy mű
Angol Nyelvvizsgám Lesz
Anno Budapest
Apa, mesélj! - Esti mesék gyerekeknek
Apu azért iszik, mert te sírsz!
APUTEST Podcast
Aranykalitka - A magyar üzleti elit 30 éve
A református podcast
Aréna - InfoRádió - Infostart.hu
Árnyék - a belpolitikai podcast külföldről
atlatszo.hu
