ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN - A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja, amely a természetet, környezetünket és a jövőnket érintő legfontosabb ökológiai kérdéseket járja körül. A műsorban a témákban jártas tudósokkal beszélgetnek az ökológia aktuális kihívásairól és kutatási eredményeiről. Célja, hogy érthető formában közvetítse a tudományos ismereteket a nagyközönség számára.
Epizódok
Hogyan inspirálja az állatok viselkedése a tudományt és a jövő technológiáit?
Amikor a vadlovak és a hangyák tanítanak vezetni, dönteni és együttműködni.Csoportos viselkedés során olyan új képességek jelennek, amire a csoport egyik egyede sem lenne képes.Hogyan lehet ennek a többletteljesítmény kialakulásának mechanizmusait feltárni élőlénycsoportok esetén, és hogyan hasznosíthatóak ezek az elvek mesterséges, például robotikai rendszerekben?Ennek tanulmányozásáról beszélget
Ahova a klímaváltozás kétszer érkezett meg
Amikor 2013-ban a kutatók felépítettek egy komplex terepkísérletet a Kiskunságban, a fülöpházi homokbuckákon, még csak a klímaváltozás „várható” hatásairól beszéltünk. A kutatás célja is az volt, hogy előre jelezze a változó csapadékviszonyok homoki gyepekre gyakorolt hatásait. A kísérlet érdekes eredményeket hozott: az évelő füvek, mint a pusztai árvalányhaj és a magyar csenkesz visszaszorulását
A gyepek apró hősei
Több kutatás igazolta már, hogy az Ivermectin hatóanyagú féreghajtószerek kijutnak a legelő állatok trágyájával és akár 40 napig benen maradhatnak, mert addig tart a lebomlási idejük. A gyepekre kijutva a trágyakupacok odavonzzák a különböző hasznos, lebontó ízeltlábúakat, köztük a ganajtúrókat, így az Ivermectin miatt a ganajtúrók petéi és lárvái elpusztulnak. Miután a szaporulatuk megszűnik – va
Vizek, amelyeknek néha ki kell száradniuk – de nem szabadna eltűnniük
Vajon miért lehet különösen izgalmas egy olyan kisvíz vagy tócsa, amely az év egy részében teljesen kiszárad?Az időszakos vizek első pillantásra jelentéktelennek tűnhetnek, valójában azonban rendkívül különleges élővilágnak adnak otthont, és fontos színterei az ökológiai és evolúciós folyamatoknak. Kiszáradásuk a működésük természetes része, sőt éppen ez teszi őket egyedivé. A klímaváltozás hatásá
A rák kutatása egy evolúcióbiológus szemszögéből
A rákbetegség evolúciós vonatkozásait kutatja Dr. Boross Gábor Zoltán biológus kutató munkatársaival Budapesten, az Evolúciótudományi Intézetben. De hogyan kell ezt a kutatási folyamatot elképzelni?A rák kialakulásakor egymást érik az evolúcióbiológia területéhez tartozó, adaptív (alkalmazkodó) történések. Egy tumor kialakulásakor egészséges sejtek mutációk révén osztódni kezdenek, így egy olyan p
Az algák láthatatlan világa
Mik azok az algák, és miért nélkülözhetetlenek a vizeink – és végső soron az életünk – szempontjából?Az algák sokak számára csupán zöldes bevonatot jelentenek a víz felszínén, valójában azonban rendkívül sokszínű és alapvető szerepet betöltő élőlénycsoportot alkotnak. De mik is pontosan az algák? Hová tartoznak az élővilág rendszerében, és hogyan alakult ki ez a különleges sokféleség?Podcastunkban
Életünk alapjai, az ökológiai szolgáltatások
Az ökológiai folyamatok alkotják életfeltételeink alapját. Mégis úgy tűnik, valamit elszúrtunk…Nincs tisztább víz annál, mint amit a karsztvidékek természetes szűrőrendszerei állítanak elő. Nincs tisztább levegő annál, mint amit a növényzet megtermel, megszűr és megtisztít. És aligha van ízletesebb, mint egy hagyományos tájfajta gyümölcs.Az ökológia nem természetvédelem – hanem tudatos
A kooperáció az evolúció varázsbotja
A podcast sokrétűen körbejárja, hogy az együttműködésnek miért van kiemelt szerepe az evolúció történetében.Kooperáció alatt az élőlények olyan viselkedését, vagy működését értjük, mellyel egy másik élőlénnyel összefogva mindkettőjük rátermettségét növelik. Ám az együttműködés költséges. Ha viszont költséges, akkor a természetes szelekció miért nem tűnik el, miért nem terjednek el azok a változato
A dögevéstől a szonettekig: az emberré válás rögös útja
Mi az a két biológiai kulcsképesség, amelyek az emberré válásunk zálogai voltak, amelyekben az egész élővilág legjobbai vagyunk és amelyek ,,félelmetesen sikeressé" tették az emberi fajt? Hol ringott a Homo sapiens bölcsője? Miért volt kulcsszerepe egy hirtelen éghajlatváltozásnak az emberré válásunkban? Mi köze volt a húsevésnek a kultúra kialakulásához? Hogyan alakítják evolúciós folyamatok az e
Ősi tölgyeseink nyomában
A beszélgetés a Kiskunság területén még megmaradt ősi, természetközeli homoki tölgyes erdőket mutatja be a hallgatóknak, amely azért értékes, mert nagyon kevés ilyen természetességű és jó állapotú alföldi kocsányos tölgyest láthatunk Magyarországon. Hivatalos statisztikák szerint a legidősebb állományok 120-130 évesek lehetnek, és a tölgyek törzsei csoportosan nőnek, tehát egy korábbi, jóval időse
Vízminőség a tükörben: eutrofizáció, haltelepítés, inváziók
A hazai felszíni vizek ökológiai állapotát ma egyszerre több stresszor rontja: a tápanyagterhelés, a vízhasználat és a klímaváltozással összefüggő vízhiány. A beszélgetésben szó esik arról, miért kulcsszereplők a vízi növények: nem „zavaró hínárként”, hanem az ökoszisztéma működésének alapjaként, oxigéntermelőként és tápanyagmegkötőként. Kiemelt téma az eutrofizáció, amely a mezőgazdasági eredetű
Óh, azok a csodálatos gyepek ...
Magyarország tájaihoz hozzátartoznak a száraz gyepek domináns fűfajai, mint például a homokgyepekre jellemző homoki árvalányhaj és a magyar csenkesz. Jól alkalmazkodtak az erős naphoz, magas hőmérséklethez és kevés csapadékhoz, ezért kifejezetten száraz, meleg helyeken nőnek. Legalábbis eddig ez volt az általános ismeret hazánk e két őshonos növényéről. Ugyanakkor az elmúlt nyarainkra jellemző for
Hódok: a vízfolyások természet-helyreállítói
Több fajcsoport kapcsán vizsgáljuk az eurázsiai hód tájátalakításának (gátépítésének és szelektív rágásának) hatásait. Kutatásaink egy része Kelet-Pest megyében, a Tápió-vidéken zajlik. Ebben a térségben a hódok jelentősen átalakították a vízfolyásokat, tulajdonképpen a szabályozások, lecsapolások előtti állapotokat állították helyre, egyes területeken több hektár kiterjedésű vizesélőhelyeket hozv
Fertőzött világban élünk – evolúció és ökológia, csak nagyon ragályos
Az élőlények állítólag “földön-vízben-levegőben” élnek. Ez nemcsak hogy elcsépelt közhely, de ráadásul roppant félrevezető is egyben. Hiszen a legtöbb élőlény nem e három közegben, hanem más élőlények testében, esetleg éppen az emberek testében él.Egy részük mutualista partnerként él bennünk, támogatva hosszú és egészséges életünket, más részük csak enyhén károsít és szinte tünetmentes, megint más
Tízlábú rákok, akik ránk rúgják a valóságot
Tízlábú rákok, akik ránk rúgják a valóságotAz adásban bemutatjuk, hogy a tízlábú rákok (Crustaces, Decapoda) miért is tartoznak a legellentmondásosabb állatcsoportok közé.Ennek oka, hogy napjainkban legtöbbször két kontextusban találkozunk tízlábú rákfajokkal. Egyrészt azért, mert az összes őshonos faj – nem csak hazánkban, de szerte a nagyvilágban – veszélyeztetett, és emiatt számos természetvéde
Tündérkutak, apró oázisok az erdőben
Tündérkutak, apró vízforrások az erdei állatoknak nagy szárazságban isA podcastban fény derül arra, miért egyedülálló fákhoz kötődő mikroélőhelyek a dendrotelmák, vonzóbb nevükön tündérkutak.Ezek a kis időszakos víztestek különleges élőlényközösségeket tarthatnak fenn, a rendszeres kiszáradás és gyakran kifejezetten alacsony oldott oxigéntartalom ellenére számos specialista faj (többnyire rovarok)
Krúgatva száll a darucsapat, majd gyepelve kezdődik a darutánc
Ősszel hazánk síkvidéki területein járva láthatjuk, ahogy „V” alakba rendeződve elhalad a fejünk fölött egy–egy darucsapat. Ez a fenséges megjelenésű költözőmadár az egyik legrégebbi madárcsoport, melynek ősei már 60-70 millió évvel ezelőtt léteztek a Földön. A darvak 15 faja jelenleg Dél-Amerikán és az Antarktiszon kívül minden kontinensen jelen van. Miben rejlik ennek az állatnak az igazi miszti
A homoszexualitás biológiai háttere: klasszikus és újabb eredmények
Az azonos nemű egyedek közötti szexuális kapcsolat az állatvilág összes nagyobb rendszertani csoportjában és az emberek esetén is megfigyelhető.Azonban valljuk meg, hogy első pillantásra egy biológus számára zavarba ejtő, hogy ez a viselkedés ilyen általánosan elterjedt az állatvilágban, hiszen a szaporodási sikert (látszólag) nem növeli, míg időt és energiát igényel.A beszélgetés során szóba kerü
Madárjáratok – a természet láthatatlan hálózata
A vándormadarak titkos küldetéseA természetben minden összefügg – még az is, amit elsőre nem gondolnánk. A vízimadarak nemcsak vándorolnak, hanem magokat, apró élőlényeket és akár halfajokat is képesek kontinenseken át szállítani. Kutatásaink során azt vizsgáljuk, hogyan formálják ezek a „repülő kertészek” a vizes élőhelyek ökológiáját, és hogyan segíthetnek a biodiverzitás megőrzésében. A madárür
A beporzó rovarok mindennapi életünk alapkövei
„A beporzó rovarok mindennapi életünk alapkövei, letéteményesei. [...] A rovarbeporzás biztosítja mindazt a növényi változatosságot, amelyre a szárazföldi élet épül, és amely nélkül a földi élet minden értelemben sokkal szegényebbé, instabilabbá válna.” (Beporzóbarát városok kiadvány – ELKH Ökológiai Kutatóközpont, részlet)Dr. Bihaly Áron– az Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatárs
Fénnyel az ökológiai fényszennyezés ellen
Minden szemmel rendelkező élőlény sajátos módon érzékeli a vizuális környezetét és mi emberek szinte elképzelni sem tudjuk, hogy egy-egy állat milyen különleges oldalról látja a világot. Ez különösen igaz a rovarokra. A különböző fajok látásmódjának megismerése növényvédelmi lehetőségeken túl természetvédelmi vonatkozásokat is rejthet. Utóbbira jó példa a védett dunavirággal kapcsolatos, immáron 1
Miért éppen a kullancsok?
Földvári Gábor negyedszázada kezdte kutatni a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók világát. A vele folytatott beszélgetésből megtudhatjuk, hogy miért választotta annak idején ezt a kutatási témát, és miért nem bánta ezt meg. Bepillantást nyerhetünk a vérszívók különféle evolúciós trükkjeibe, hallhatunk a sokféle kórokozóról, amiket terjeszthetnek és praktikus ötleteket is kaphatunk arra
Kik alkotják a Duna lebegtetett élőlény-közösségeit?
A nagy folyó nagy és folyik és kétségkívül komplex. Ennél azonban többet kell tudnunk róluk, tekintve hogy nagymértékben függünk mennyiségi (vízkészlet) és minőségi (vízminőség) viszonyaiktól. Milyen változások zajlanak a Dunában és annak milyen hatása van a táplálékhálózatra? Hogyan történik a zooplankton-hálózás és mire lehet következtetni az algák zsírsav-összetételéből?A podcast az újonnan ind
Tavaink legkisebb élőlényei - A mikrobák szerepe a vízminőségben és az anyagforgalomban
A mikroszkopikus méretű szervezetek kulcsszerepet töltenek be a vizes környezetek életében, ide értve az anyagforgalmat, vízminőséget és a többi élőlénnyel való kapcsolatrendszert. A kutatócsoport munkájának célja feltárni a mikrobiális ökológiai folyamatokat a globális környezeti problémák (klímaváltozás, környezetszennyezések) tükrében. Ehhez a Kárpát-medence szikes tavait, mint a rejtett folyam
Mi már régóta tudjuk, mitől döglik a hal! – Szabadidős horgászok a tudományos kutatásokban
Az utóbbi évtizedekben az ökológiai kutatásokban egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a természettel együtt élő, a helyi ökoszisztéma-szolgáltatásokat használó szakemberek ökológiai tudásának. A tudósok a kutatások előrehaladtával csak az utóbbi évtizedben ismerték fel, hogy a halászok ökológiai tudásához hasonlóan a szabadidős horgászok helyi ökológiai ismeretei is világszerte hozzájárulhatn
Természet és biodiverzitás a településeken - Mi történik a város és a természet találkozásakor?
Utazást teszünk a városökológia izgalmas világába, ahol megtudhatjuk, hogyan hat az urbanizáció, az intenzív használat és az élettelen környezeti tényezők átalakítása a körülöttünk lévő élővilágra, és a településeink biodiverzitására. Betekinthetünk abba a Kárpát-medencére kiterjedő kutatásba is, amelyben több élőlénycsoportot vizsgálva a kutatók felmérték a biodiverzitást számos faluban. Szó esik
Növényi stratégiák – a csendes versengés
A "stratégia" szóról először valószínűleg mindenkinek a háborús vagy gazdasági stratégiák, esetleg a stratégiai játékok jutnak eszébe. A növények nem szőnek terveket, nem játszanak játékokat, de miközben a túlélésért küzdenek ők is különböző stratégiákat követnek. Esetükben stratégiának a rendszeresen együtt előforduló tulajdonságokat nevezik. Ahogy egy jól megtervezett játékban, a növények közti
Makroszkopikus vízi világ
Aki látta a Vizipók, csodapók című rajzfilmet, tudja, hogy milyen színes a víz alatti világ! Köztük most elsősorban makroszkopikus vízi gerinctelenekről lesz szó, amelyek közül sokan ismerhetik a víz felett repülő kérészeket, a vízinövényen pihenő szitakötőket, vagy éppen a víz felszínén szaladgáló molnárkákat. Fény derül arra, hogy ezeknek az állatoknak milyen szerepük van a vízben, hogyan kell ő
Magbank dinamika - mit is jelent ez pontosan?
A magok kulcsszerepet töltenek be a növények életében - lehetővé teszik, hogy a növények túléljék a kedvezőtlen időszakokat és biztosítják a térbeli terjedést, az új élőhelyek meghódítását. A magok ökológiai szerepének megismerésével jobban megérthetjük a növényközösségek működését és hatékonyabban tudjuk védeni és helyreállítani a természetes élőhelyeket. A podcast adásban a magökológiáról és a t
Csípőszúnyogok: a világ legveszélyesebb zümmögői
Ebben az epizódban azokról az idegesítően zümmögő vérszívókról lesz szó, akik nyári estéken nem hagynak minket aludni. Óriási tévedésben van azonban az, aki azt hiszi, a szúnyogokról ennél többet nem érdemes tudni. Ezek az állatok ugyanis nem csak jóléti vagy járványügyi szempontokból érdekesek, de a táplálékhálózatokban megjelenő szerepük miatt is kiemelkedően fontosak. Éppen ezért foglalkozik ve
Fontosak az erdők? - Ha igen, akkor mi a jelentőségük: természet, kirándulás, faanyag, klímavédelem?
Hogyan lehet összeegyeztetni a gazdasági, védelmi és közjóléti funkciók biztosítását a hazai erdőkben? Milyen tájszerkezetben valósítható meg az erdők teljes felhagyása, a természetvédelmi célú erdőkezelés, a természetközeli erdőgazdálkodás és az intenzív faanyagtermelés? Mi a jövője Magyarországon az ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodásnak? Milyen háttérvizsgálatokkal tud hozzájárulni ezekhe
Duna-, és Tiszavirág
Négy évtized után 2012-ben figyeltük meg a dunavirág (Ephoron virgo) első nagy, milliós rajzását több Duna menti településen, például Tahitótfalu, Pócsmegyer, Budapest, Vác és Göd területén. 2013. augusztus 19-én ismét megindult a tömegrajzás csodálatos jelensége Tahitótfalunál, a Tildy Zoltán hídnál, valamint sok további Duna-parti helyszínen. Tulajdonképpen a teljes hazai Duna-szakaszon észlelté
Élőhely helyreállítások
Miért van szükség helyreállításra? Miért kell és hogyan lehet ezt kutatni? Mik az esélyeink a klímaváltozás mellett? Lehet-e csökkenteni helyreállítással az inváziós fajok kockázatát? Mi tehet az egyén, mit a döntéshozó? Ilyen és hasonló kérdések mellett beszélgetünk a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportjában folyó kutatásokról.A podcast résztvevői:Dr. Halassy Meli
