VILÁGPONT
A VILÁGPONT a Kossuth Rádió podcastja, amelyet Járai Judit vezet. A beszélgetős műsor aktuális közéleti és társadalmi témákat, valamint azok háttérösszefüggéseit járja körül. A részekben vendégek segítségével kerülnek terítékre a felmerülő kérdések.
Epizódok
Arabok, perzsák, muszlimok-sztereotípiák a muszlim világról #041
Sok az akár jóhiszemű félreértés és fogalmi keveredés is arabokról, muszlimokról, perzsákról. Pedig érdemes tisztában lennünk a fogalmakkal, kivált manapság, amikor például alkalmasint kevésbé vagyunk tisztában azzal, hogy nem minden arab muszlim és nem minden muszlim arab. A ciszjordániai palesztinok jó része például keresztény, vagy az egyiptomi arabok egy része is ortodox (kopt) keresztény. A p
Kuba libre #040
2026 május közepén Kubában járt John Ratcliffe, az amerikai hírszerző szervezet, a CIA igazgatója, és találkozott Raúl Castro kubai alelnök unokájával, Lázaro Álvarez Casas belügyminiszterrel és a kubai hírszerző szolgálatok vezetőjével. Pár napra rá az amerikai igazságügyi minisztérium bejlentette: vádat emel a 94 esztendős Raúl Castro (a néhai Fidel Castro öccse) ellen, mert 1996-ban részt vett
Ki választja meg a román kormányfőt? #039
Mindössze tíz hónappal a megalakulása után, május elején megbukott Romániában az Ilie Bolojan vezette koalíciós kormány. A koalícióból először kilépett a Szociáldemokrata Párt (PSD), majd a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) összefogva, bizalmatlansági indítvánnyal buktatta meg a Bolojan-kabinetet Nicusor Dan államfő azonban nem írt ki előre hozott választásokat, hanem egy parlam
Kinek a legfontosabb a Visegrádi Együttműködés? #038
Az elmúlt időszakban a visegrádi együttműködés – vagy másképpen: a V4-es együttműködés – mintha veszített volna a súlyából, a befolyásából. Vajon így van-e ez, és ha igen, akkor lesz-e megint jövője ennek a közép-európai együttműködésnek. S ha lesz – kivel?Szakáli István Lóránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója elemez.00:00 – Bevezető2:55 – Az együttműködés lanyhulásána
Merz marad? #037
Vendég: Bauer Bence Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatójaAnnak ellenére, hogy gazdasága gyöngélkedik és belpolitikája bizonytalankodónak látszik, Németország változatlanul Európa meghatározó ereje. Ezért sem mindegy, hogy ki és hogyan irányítja a német politikát. „Lecserélik-e”, vagy marad a posztján Friedrich Merz kancellár? Akinek támogatottsága a megválasztása óta eltelt e
Megbánta-e Putyin az Ukrajna elleni háborút? #036
Vendég: Siklósi Péter, a Külügyi Intézet vezető kutatója. Leírás:A brit Financial Times című lap Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping pekingi tárgyalása után azt röpítette világgá: az orosz elnök kifejtette kínai kollégájának, hogy megbánta az Ukrajna ellen indított háborút. Hszi erről – a brit lap közlése szerint – tájékoztatta Donald Trump amerikai elnököt. A történet mindhárom szereplője nyilván
Thuküdidész csapdájában #035
Vendég: Magyarics Tamás Amerika-szakértő, az ELTE emeritus professzora, volt diplomata.Leírás: Graham Allison, harvardi professzornak köszönhetően honosodott meg a külpolitikai gondolkodásban a „Thuküdidész csapdája” fogalma, mégpedig az Egyesült Államok és Kína közötti vetélkedés leírására. Thuküdidész az ókori görögök történésze volt, aki Spárta és Athén vetélkedését írta le az „A peloponnészosz
Energia, mint fegyver #034
Vendég: - Németh Viktória az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója A világ sok helyütt forrong: kormányválságok és helyi háborúk, vagy háborús készülődések feszítenek. Mégis: a legfőbb aggodalom ma, szinte mindenütt, az energiaválság. Vajon fegyvere lett az energia? S ha igen: miért és meddig? Dr. Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója ezt elemzi. Alcímek:05’06” –
Trump háborúi? #033
Vendég: — Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatójaAz Irán ellen indított támadássorozat lehetséges hátterét/háttereit sokan és többféleképpen értelmezik. Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója szerint a háború fő célja az Egyesült Államok fizetőeszköze, a dollár általános nemzetközi dominanciájának megőrzése. Alcímek: 01’39” – Amerikai dollár kontra
Megdönthető-e bombákkal az iráni rendszer? #032
Vendég: – Dr. N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, Közel-Kelet szakértőNehéz szakaszban van az Egyesült Államok és Izrael indította háború Irán ellen. A perzsa rendszer ugyanis, az amerikai és izraeli várakozásokkal ellentétben, nem látszik megbukni. Sőt: a külső fenyegetés és az a tény, hogy Iránnak lassanként már barátai sincsenek sem a közeli, sem a távolabbi térs
Washington stratégiai hibái (Iránban) #031
Vendég: Dr. Bernek Ágnes,, a BME közgazdasági tanszékének geopolitikai oktatójaWashington, pontosabban a jelenlegi amerikai kormányzat stratégiai hibát követett el, amikor megtámadta Iránt. Donald Trump elnök ugyan szeretné átrajzolni a Közel-Keletet s ezzel új geopolitikai realitást is létrehozni, ez meg is történhetik, ám az amerikai elnök szándékai ellenére nem úgy, ahogyan elképzelte. Hanme ép
Változatok orosz narratívákra #030
Vendég: Erdélyi Rezső Krisztián politológus, a Nézőpont Intézet elemzőjeAz elmúlt napokban halt meg az Egyesült Állanokban Robert Muller, az amerikai elnökválasztásba 2016-ban történt állítólagos orosz beavatkozás vizsgálatával megbízott különleges vizsgálóbíró. Néhány nappal ezt követően az amerikai igazságügyi minisztérium csaknem másfélmillió dolláros kártérítést fizetett Michael Flynn tábornok
KULTÚRHARC: ki dönt a normákról? #029
Vendég:— Pogrányi Lovas Miklós filozófus, az Alapjogokért Központ vezető kutatójaAz amerikai politikus és közíró Pat Buchanan, még hosszú-hosszú évekkel ezelőtt, azt mondta: az igazi politikai kérdés az, hogy ki dönt az életünket meghatározó normákról, például az abortuszok szabályozásáról, vagy az egyetemeket eluraló szélsőbaloldali ideológiák „kezeléséről”. A normák meghatározása a kultúrharc; a
Nyomás és szájkosár a szabad sajtónak #028
Vendég: Kálnoky Boris politikus, újságíró, az MCC Média Iskola vezetője Európa nyugati fertályán egyes témákat tabuknak minősítenek, a fősodratúnak mondott sajtó megbélyegez és kirekeszt és az Európai Unó hármas rendszert alakított ki, hogy gátat vessen a sajtó-, és szólásszabadságnak.Erről beszél, konkrét példákat is említve, Boris Kalnoky (Kálnoky Borisz), aki székely édesapa és német édesanya g
A mellérendelő világrend kora #027
Vendég: — Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztőjeLeírás:Mellérendelő világrend és ezt éppen most váltja valóra a többpólusú berendezkedés – írja legújabb, „Világrendszerváltás” című könyvében Békés Márton történész-politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója, a Kommentár főszerkesztője. Aki szerint a földrajzi, politikai szerveződése
Akinek ritkaföldfémjei vannak, az uralja… #026
Tizenhét ritkaföldfém van, amely nem is olyan ritka, mint az elnevezése mutatja, ám valamennyi ritka fontosságú, sőt, nélkülözhetetlen elem, különösen a mai modern technológia (például az elektronika) számára, vagy akár a hadiiparban, a biotechnológiában, vagy akár csupán az akkumulátor-gyártásban. És a gazdasági élet megannyi területén.Sok országban vannak ritkaföldfém-lelőhelyek, ám kibányászásu
A nyugtalanító német dominancia #025
Francois Mitterrand, a franciák szocialista államfőjeellenezte a német újraegyesítést, a vele egyetértő Margaret Thatcher brit miniszterelnök pedig 1989-ben arra is figyelmeztetett, hogy az újraegyesített Németország túlságosan erős és nagyhatalmú lesz, s „alááshatja az egésznemzetközi helyzetet és veszélyt jelenthet a biztonságunkra”.Az 1980-as évek e a jelenlegi németországi fejlemények – példáu
Csupán csak emlék a kommunizmus? #024
Bár a kommunista rezsimek – egy-két kivétellel – mindenüttmegbuktak, eltűntek, megvetés tárgyai, de tömeggyilkosságokhoz vezető embertelen téveszméik és megint feltűnőben vannak, terjednek és népszerűek; ráadásul nem is szegény és elmaradott vidékeken, országokban. Hanem Európában és főként az Egyesült Államokban. Alcímek: 0.00. Bevezetés01.05. – A történelem legtöbb halálos áldozatát követelőideo
LMBTQ és ami mögötte van - Egy lobbi ereje és kártékonysága #023
Ment-e a homoszexuális közösségek világa előrébb, vagyis javított-e az e közösségekhez tartozók életén a nevükben és állítólag az érdekükben fellépő LMBTQ-lobbik tevékenysége? Professzor dr. Tényi Tamás pszichiáter, a Pécsi Egyetem klinika-igazgatója elemzi a sokakat foglalkoztató és a társadalmak életét is alkalmasint befolyásoló kérdést.Alcímek: 0.00. - Bevezetés02.05. - A mozgalmár LMBTQ: téved
Meloni, a sikersztori #022
Miközben Európában alig akad tehetséges, erőskezű és igazán vérbeli patrióta politikus, addig az Appenninekről délre, Rómában, fiatal nő irányítja Itália ügyeit. Ő – Giorgia Meloni. Aki választási kampányában büszkén hangoztatta: nő vagyok, anya vagyok, olasz vagyok és keresztény vagyok.
Venezuela és további várható változások Dél-Amerikában #021
A venezuelai diktátor erőszakos eltávolítása utánLatin-Amerika több diktatórikus vezetője is – ha nem is reszketni, de – aggódni kezdett a hatalmáért. Az Egyesült Államok elnöke és külügyminisztere ugyanis egyaránt megfogalmazta, hogy változásokat látna szívesen a tőle délre eső országok egyik-másikában. Donald Trump egyébként elsőként Kubát említette meg. Nagy Sándor Gyula, Latin-Amerika szakértő
Hová tűntek a jó politikusok manapság a világban? #020
Kiszelly Zoltán a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója. Néhány évtizeddel ezelőtt még Helmut Kohl, Francois Mitterrand, Margaret Thatcher vagy Ronald Reagan irányította a világpolitikát, hogy a korábbi kiváló politikusokról, például az amerikai Dwight Eisenhower elnökről, a német Konrad Adenauerről, vagy Charles de Gaulle francia elnökről most ne is beszéljünk!
A német méregzöld politika tündöklése és bukása #019
Hogyan jutott el az 1980-as évek környezetvédelmi mozgalma a 2000-es évek kártékony méregzöld politikájáig, szerte a világban, és hogyan tette tönkre Németország gazdaságát? Vendég: Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója Részek: 0.00. - Bevezetés02.19. – A zöldpárti politika soha nem csak a környezetvédelemről szól06.59. – A valódi környezetvédelem inkább a
1962-es Kubai válás, 2026-os Venezuela és Ukrajna #018
Mi lehetett a Venezuelai amerikai akció hátterében? „Csak” a kábítószerkereskedelemmel gyanúsítható Maduro elnök eltávolítása? A venezuelai olajvagyon? Vagy Kína térnyerésének megállítása? S van-e párhuzam az 1962-es kubai válság megtörtént és a jelenlegi ukrajnai válság esetleges rendezése között?Vendég: Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója Részek:0.00.– Bevezetés
Kapu a világra- A trieszti kikötő jelentősége #017
Néhány éve a képzettlenkedők kisebb hada morgott, amikor a magyar nemzeti kormány a triaszti kikötőnél megvásárolt egy részt. Pedig, a kikötőrész megvásárlása távlatos és nagyívű politikát jelent. Tényleg: Mire jó nekünk hogy kikötőnk legyen Triesztben? Mit hoz ez a jövő Magyarországának?Vendég: Dr. Bernek Ágnes, a BME közgazdasági tanszékének geopolitikai oktatójaRészek:00.00. - Bevezetés01.54. –
Mi az a Kalergi-terv, s valóban ennek megvalósítása folyik a Soros-féle ötletekkel "felfrissítve"? #016
Richard Coudenhove-Kalergi osztrák grófnak, még a XX. század elején, voltak okos meglátásai, ám Európa bajainak megoldására buta módon azt szorgalmazta, hogy az európai népeket „össze kell keverni” más kontinensekről származó, más történelmi és kulturális háttérrel rendelkező népekkel, mert így elkerülhető az újabb európai és világháború. Az e tekintetben balga gróf ötletét látszik valóra váltani
Jótékonyság a világban #015
Jónak lenni jó, a jótékonykodás életeket formálhat át – üzente a magyar közmédia és a Baptista Szeretetszolgálat az idén is. Jézus születésének ünnepén és az ezt megelőző várakozás, az advent heteiben különösen erősödik az emberekben a szeretet kinyilvánítása, az adakozás-adományozás. Mintha egyre többen jönnének rá, hogy a jótékonykodás csodát tesz – a jótékonykodóval is. Hogyan jótékonykodnak Ma
A kereszt áldása és terhe - Több mint 300 millió keresztényt üldöznek világszerte #014
Szerte a világban mintegy 350 millió keresztény éli félelemben nem csupán Jézus születésének ünnepét, de a mindennapokat is. Afrikban, Ázsiában, a Közel-Keleten az életükért is aggódniuk kell, míg Európában pusztán kereszténységük megélése van veszélye van.Vendég: Azbej Tristan, az üldözött keresztényekmegsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárFejezetcímek:0.00.
Hogyan lehet napjainkban evangelizálni? #013
Carlo Giuseppe Quadrupani, a XVIII. század milánói paulánus (vagyis Szent Pálról nevezett rend) szerzetese még arról értekezett, hogy a jámbor lelkeknek mit kell tenniük gondjaik könnyebb megoldásához, kételyeik feloldásához. Merülj el a lelki életben s hozzá olvasd a Bibliát! – tanácsolta útmutatásában. De vajon ma mi segít, segíthet, adhat útmutatást? Hogyan lehet a mai korban megoldásokra lelni
Az Európai Unió a kereszténység ellen szövetkezik #012
Az Unio a kereszténység ellen szövetkezik, de miért nem akarják megőrizni az európai keresztény gyökereket? Az EU úgy tűnik semmit sem támogat, aminek köze van az európai hagyományokhoz, a kereszténységet pedig egyre inkább egy a szélsőjobboldali ideológiákkal akarják összemosni. Kiket és miért támogatnak, és milyen is lenne az ideális újfajta embertípus?Vendég: Dr. Petri Bernadett, uniós források
Mit jelentene Európának, ha "elmuszlimosodna"? #011
Isteni parancsok vallása, avagy tej kövön és Grisics bora: Mit jelent Europa elmuszlimosodása? A muszlám bevándorlás mozgatórugója, és céljai, az európai rend fellazítása és az európai identitás és a eurapaizált iszlám jövője. Vendég: Dr. Maróth Miklós Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas akadémikus, magyar klasszika-filológus, orientalista, egyetemi tanár0.00.- Bevezetés1.36. – Musz
Vajon visszaszerezheti-e Kína Tajvant egyetlen puskalövés nélkül? #010
Vajon visszaszerezheti-e Kína Tajvant egyetlen puskalövés nélkül? A kínai – amerikai vetélkedés még csak mos kezdődik. Kína milyen lehetőségekre készül fel? Végtelenek-e a kínai puha hatalom határai? Vendég: Salát Gergely, sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.0.00.– Bevezetés1.20. – Hatalmi összefeszülés Kína és az Egyesült Államok között, en
Kell-e félnie Európának a német csizmától? #009
Kell-e félnie Európának a német csizmától? Németország ugyanis fegyverkezik: de vajon ez "csupán a védelmi képességek-készségek szükséges fejlesztése (a NATO-előírásoknak megfelelően), avagy Berlin valóan háborúra készülődik? Miközben a valaha erős német gazdaság zuhanórepülésben van, Németország Európa beteg embere lett, és nemcsak gazdasági értelemben. Magával ránthatja-e Németország Európá
Tuskék bármit megtehetnek? #008
Lengyelország lassanként mintha arra az 1981 körüli Lengyelországra kezdene hasonlítani, amelynek ura a fekete szemüveges tábornok volt, a kommunista Wojciech Jaruzelski, aki ’81 december 13-án kihirdette a hadiállapotot, a félelmeket, a fenyegetéseket, a megtorlásokat. A Donald Tusk vezette balliberális kormány mintha nem a lengyel érdekeket szolgálná, miközben szisztematikusan lebontja a jogálla
Kinek, miért lehet érdeke az ukrajnai háború folytatása? #007
Lesz-e, nem lesz-e tűzszünet és nyomában békemegállapodás az ukrajnai háborúban, és ha igen, akkor hogyan? Kinek mire eszköz az ukrajnai háború? Mit akar(na) az amerikai elnök és mi a céljuk a globalistáknak? Mi az Unió érdeke? Vendég: Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója
Sokkoló fordulat az Északi Áramlat felrobbantási ügyében #006
„Az Északi Áramlattal nem az a baj, hogy felrobbantották, hanem az, hogy egyáltalán megépítették, amely ellentétes volt az európai érdekekkel” – közölte sokakat megdöbbentő módon Donald Tusk lengyel kormányfő. A balliberális miniszterelnök ezután azt is bejelentette: Varsó nemadja ki Berlinnek az Északi Áramlat gázvezeték feltételezett felrobbantóit, akik ukrán állampolgárok. Kinek és miért állt é
Kína elfoglalja Afrikát #005
Kína nagyon jelentős szereplővé vált Afrikában: óriási összegeket fektet be a fekete kontinens csaknem valamennyi országában, ingyen építette meg Addisz Abebában az Afrikai Unió új székházát, kikötőt létesít Angolában, Kenyát éppen a kínai beruházásoknak köszönhetően ma már Afrika Szingapúrjaként emlegetik, nem beszélve a kontinenst északi-déli és keleti-nyugati irányban átszelő, újonnan épülő vas
Új világrendben új kereskedelmi útvonalak? #004
Az átalakuló világban átalakul a világkereskedelem és a kereskedelmi útvonalak rendszere is. Vajon milyen szerepe van a nagyhatalmak – és a felemelkedő hatalmak – stratégiai, geostratégiai érdekeinek az átalakuló világkereskedelem alakításában? Megmondhatja-e a politikum a vállalatoknak, kivált a multinacionalista cégeknek, hogy kivel és hogyan kereskedjenek? S mi a szerepük a különböző „szállítás
A trumpizmus irányítja a világot? #003
Donald Trump amerikai elnököt sokan bírálják - politikusok és közszereplők egyaránt - mégis, úgy tűnik, hogy az általa képviselt gazdasági és politikai nézetrendszer, a trumpizmus irányítja a mai politikát a világban. Mit jelent ez a trumpizmus? Megjelenésének, a bírálatok ellenére is általános elfogadottságának mi a magyarázata? 0:00 Bevezetés4:05 - Trumpizmus, a mainstreamtől különböző új rányvo
Valódi világrendszerváltás tanúi vagyunk? #002
Ebben az adásban Horváth József biztonságpolitikai szakértővel, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetőjével beszélgetünk arról, hogy valóban világrendszerváltás zajlik-e: kik emelkednek fel, kik kerülnek lejtőre, és hol a helye Magyarországnak a nagyhatalmi versenyben.Fő témák:USA vs. Kína: MI-verseny, dróntechnológia, flottakapacitásBRICS és az orosz–kínai közeledés hatása a NyugatraGrönland,
Milyen hatásai lehetnek Charlie Kirk meggyilkolásának? #001
A beszélgetés témája: az amerikai Charlie Kirk meggyilkolása, ennek okai és várható következményei az amerikai társadalomban és feltételezhetően az úgynevezett liberálisok uralta felsőoktatási intézményekben is. Megszólaló: Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
