Madárvárta
Madárlesre hívja a hallgatókat Pozsgai Nóra. A podcast a Magyar Katolikus Rádió műsora, amely madármegfigyelésről és természeti élményekről szól.
Epizódok
Rétisas (Haliaeetus albicilla)
A legnagyobb európai sas. Mindene hatalmas: lepedőnyi szárnyai, vastag erős csőre és lába -- ha kell, akár az őzikét is elcipeli, bár nem ez a fő tápláléka. Az 1970-es évekre majdnem eltűnt, de a magyar természetvédelemnek köszönhetően napjainkban már kifejezetten jól állunk rétisasból. Védelme azért ma is magyar természetvédelem kiemelt feladata marad.
(Fotó: Balaton-felvidéki Nemzeti
Élőhely nélkül nincs madár!
| November 3-ig szavazhatunk az Év Élőhelyéről
Szinte nincs Madárvárta epizód, ahol el ne mondanánk: nem elég a madarat védeni, hanem az élőhelyét is védeni kell, különben nincs értelme.
Kovács Gergely, az MME Élőhelyvédelmi Szakosztály titkára mutatja be az idei három jelöltet: az ártéri erdőt, a gyümölcsöst és a sziklagyepet. MInd sajátos csoda-világ, rovarok, madarak, különleges növénye kotthona. -- Önökön a sor, hogy megszavazzá
Madár és a Kütyü
| Leáldozott a madárgyűrűzésnek? - Modern technológia a vonuláskutatásban
Hogyan segítik a "kütyük" az ornitológiát? Milyen szenzációs újdonságokat mutattak meg például a gólyák vagy a kékvércsék vonulásáról? Melyik madárra mekkora eszközöket lehet "fölszerelni"? És akkor jaj a madárgyűrűzésnek?
Dr. Csörgő Tibor biológus, az Ócsai Madárvárta elnöke beszél a vonuláskutatás új eszközeiről. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Füleskuvik (Otus scops)
ÍHa láttak már aranyosat... Mint egy pluss játékbagoly. Alig 10 dkg az egész, nem is tud egy egész egeret lenyelni - inkább rovarokra vadászik. Ha füttyögünk neki, válaszol, gyümölcsösökben, laza fás területeken - akár kertvárosban is - találkozhatunk vele.
Halmos Gergő, az MME igazgatója mesél róla.
(Fotók: Pozsgai Nóra) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Szürke légykapó (Muscicapa striata)
Vártáról vadászva kapja el a legyet és más repülő rovarokat. Májusban jön, szeptemberben pedig már itt is hagy minket. Ha ersőszélen lakunk, és jó, rovarbarát -- nem agyongondozott -- kertünk van, akár még a kint felejtett virágkaspóba is belefészkelhet.
Az is előfordul, hogy a szobor kezét találja alkalmasnak... (fotó: ornithomedia.com).
Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Sze
Fattyúszerkő (Chlidonias hybrida)
Kecses hófehér szárnyával, csapongó, elegáns repülésével tündérszerű jelenség. De miért "fattyú"? Szikes tavakon, mocsarakban, holtágakban láthatjuk április-májustól szeptember közepe-végéig.
Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Széki lile (Charadrius alexandrinus)
Pipaszáron rohangáló kis gombóc - szikes tavaink környékén, legelőkön élő, talajon, akár patanyomban fészkelő ritka partimadarunk. A világállománya köszöni, jól van, nálunk az élőhelyek kiszáradása és a szőrmés ragadozók miatt nagyon veszélyeztetett.
Érdekes, nem mindennapi családi szikásai vannak...
Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Madarak a szeméttelepen
| Kis kitérő Afrika előtt...vagy helyett?
Sirályok, vonulásban lévő gólyák százai, ezrei keresik a jobb megélhetést ezeken a számunkra szörnyű, madárszemmel azonban kiváló, táplálékban gazdag helyeken. Ez is az ember hatása a természetre. Messzemenő következményei vannak: akár a madarak évezredes vonulási szokásait is megváltoztatja...
Erről a furcsának tűnő, ám gyakori jelenségről beszélgetünk Csörgő Tibor biológussal, az Ócs
Kis poszáta (Sylvia curruca)
A szürke többféle árnyalatában pompázó elegáns kicsi madár. Ő a legkisebb a mi poszátáink közül. Kertjeinkben, parkjainkban is gyakori, hangos, ismétlődő éneke gyorsan elárulja jelenlétét - igaz, még így is nehéz észrevenni.
Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be.
(Fotó: Pozsgai Nóra) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Batla (Plegadis falcinellus)
A magyar íbisz... persze nem magyar, de megfordul nálunk is, még fészkel is olykor, és ha szerencsénk van, megcsodálhatjuk a Hortobágy térségében. Vagy ha ott nem: a Budapesti Állatkertben, a többi íbisz között. Érdemes! Fiókája pont olyan, mint Pompom Radírpókja.
Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be.
(Grafika: Kókay Szabolcs MME) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Sirályok
Legalább 20 fajuk él nálunk, és igen sokfélék: méretük, színük. mintázatuk nemcsak fajonként más és más, de az egyes egyedeknél is évszakonként és életkor szerint változik. Nem csoda, ha még a profiknak is fejtörést okoznak. Virtuóz levegőakrobaták és halászok, némelyek gátlástalan tengeri rablók, sőt egyesek akár ravasz bolti tolvajok is lehetnek.
Orbán Zoltán mesél róluk. | Szerkesz
Ramsari-területek: védendő vizes madárparadicsomok
Élőhely-sorozatunkban a Ramsari-területekről beszélgetünk, azaz olyan nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, amelyeket a Ramsari Egyezmény véd az ökológiai egyensúly fenntartása és a vízimadarak megóvása érdekében. Magyarországon jelenleg 29 ilyen védett terület található, amelyek a hazai vizes élőhelyek – például tavak, mocsarak, szikesek és lápok – legjavát képviselik.
Vendégünk Dr.
Pásztormadár (Pastor roseus)
Seregély, de rózsaszín. Nálunk nagyon ritkán bukkan fel egy-egy nyáron, akkor viszont tömegesen: akár tízezrével. Olyankor, amikor eredeti sztyeppi élőhelyén nagy szárazság, és emiatt táplálékhiány van. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Fakó keselyű
A Magyarországon előforduló keselyűk közül ezt a fajt lehet legtöbbször megfigyelni. Keselyűt? Nálunk?
Vendégünk Orbán Zoltán, az MME korábbi szóvivője. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Ócsa és a szépséges Turján-vidék
Jégkorszaki maradvány területként sajátos klímájú, különleges flórával és faunával büszkélkedő terület. Ennek a Madárvárta sorozatunknak az egyik inspirálója és tápláló forrása.
A madarak pusztuló, de reméljük, még nem elveszett paradicsoma...
Dr. Csörgő Tibor biológus, egyetemi oktató, az Ócsai Madárvárta alapítója és elnöke mesél róla.
Fotók: Pozsgai Nóra
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Kövirigó (Monticola saxatilis)
Volt - de nincs. Legalábbis nálunk. Még a 80-as években is költött például a Balaton-felvidéken. Mára eltűnt, és még mutatóban is alig látni. Kár, pedig az egyik legszebb madár.
Orbán Zoltán, az MME korábbi szóvivője mesél róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus)
Sárgászöld, igen apró madár (annyit se nyom mint egy csomag vaníliás cukor). A lomkoronában szedegeti az apró rovarokat, de gömb alakú fészkét a talajhoz közel építi.
Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus)
Tipikus nádi énekesmadár, jellegzetes recsegő -- cserregő -- hangja van. A nádra ügyes, művészi kosárkát szerkeszt magának, ami sajnos a kakukknak is tetszhet, ugyanis a leggyakrabban ebbe pottyantja a kakukktojást.
Halmos Gergővel, az MME igazgatójával beszélgetünk róla. . | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Gólyatöcs (Himantopus himantopus)
Chernel István Magyarország madarai (1899) című könyvében ír a madár rendkívüli bátorságáról: ha a fészkét veszély fenyegeti, éles, „töcs-töcs” kiáltásokkal támad az emberre vagy a ragadozóra. Herman Ottó pedig csodálattal adózott a madár aránytalanul hosszú lábának. A két nagy magyar ornitológus munkássága alapozta meg a gólyatöcs hazai ismeretét. Úgy tekintettek rá, mint a magyar puszta
Törpegém (Ixobrychus minutus)
Mint neve is mutatja, a legkisebb hazai gémféle, pocgémnek is nevezik. Országszerte elterjedt, rejtett életmódja miatt azonban kevesen ismerik – hogy ez ne így legyen, Orbán Zoltán, az MME volt szóvivője mesél róla.
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Sordély (Emberiza calandra)
A "kukoricasármány" a a mozaikos, kisparcellás agrártáj madara, a helyes mezőgazdálkodás indikátorfajának is tekinthetjük. A hím kizárólag az énekléssel van elfoglalva - sem a kotlásban, sem a fiókák etetésében nem vesz részt.
Orbán Zoltán, az Élő Környezet Minisztérium szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Törpesas (Hieraaetus pennatus)
Hogyan lehet kicselezni a kis Káinokat?
Szépséges és nagyon ritka ragadózómadarunkról Orbán Zoltán, az MME szóvivője beszél. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Pásztorgém (Bubulcus ibis)
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Haris - a rohanó kereplő (Crex crex)
Magányosan, rejtőzködve él, legtöbbször csak jellegzetes kereplőhöz hasonló hangja árulja el. Nedves réteken, kaszálókon, a sűrű, magas fűben szaladgál mint egy gyalogkakukk. Színe és alakja szerint inkább a fürjhöz hasonlít, de jóval nagyobb: testhossza 27-30 cm.
Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél harisos kalandjairól. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Túzok (Otis tarda)
Világszerte veszélyeztetett faj, de nálunk köszöni jól van, és ez a magyar természetvédelem -- és az MME érdeme! Hatalmas madár, a kakas akár 16 kg is lehet. A legnagyobb röpképes madár. Dürgéskor nagyon szép, ahogy kifordított fehér szárnytollaival páváskodik: fehér habcsókhoz, de egyesek szerint vécékeféhez hasonlít. A hangja az utóbbi asszociációt erősíti..
Orbán Zoltán, az MME szóvivő
Vetési varjú (Corvus frugilegus) - 2. rész
Természetes élőhelyei az alföldi puszták. Telepesen költ. Gallyakból készülő fészkét a saját fészket nem építő erdei fülesbagoly, a vörös vércse és a fokozottan védett kék vércse is költőhelyül használja, ezért védelme kiemelt fontosságú. A folyamatos üldöztetés elől az állomány jelentős része lakott területekre települt. Itt nem kell tartaniuk a vadászattól és könnyen jutnak táplálékhoz
Vetési varjú (Corvus frugilegus) - 1. rész
A 80-as évek varjúháborúja (azaz tömeges irtásuk), és az élőhelyek drasztikus csökkenése miatt alig maradt belőlük.. És még így is, még mindig zavaróak sokaknak, panaszkodnak rájuk, nem szeretik őket... Na jó, a hangjuk lehetne kellemesebb is, de igenis hasznosak, okosak - és szépek!
Orbán Zoltánnal, az MME szóvivőjével beszélgetünk róluk.
Fotó: Orbán Zoltán MME | Szerkesztő: Pozsgai Nór
Küszvágó csér (Sterna hirundo)
Álomszerű, kecses, mint egy hófehér angyal vagy tündér. Olyan mint egy sirályba oltott fecske, a latin neve is fecskeszerű alakjára utal. Hatalmas távolságot képes átrepülni. Ilyenkor tér "haza" az Egyenlítőtől délre fekvő telelő területéről, hogy kiköltse 2-4 tojását a Balatonon, Tisza-tavon, vagy más vizes élőhelyeinken.
Oebán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai
Vörös gém (Ardea purpurea)
A szürke gémnél kecsesebb, színesebb, és jóval ritkább, hiszen öreg nádasok lakója, és nem urbanizálódott úgy, mint szürke rokona. Ilyenkor, március végén tér "haza" Nyugat-Afrikából. (Hogy hol is a hazája, erről mi elvitatkozunk, de az érintett fél persze nem tudja elmondani). Nemcsak halat, de kétéltűeket, vízirovarokat, rákokat is eszik.
Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Sze
Barátunk, a barátka
| Barátposzáta (Sylvia atricapilla)
Öltözékével nem keresi a feltűnést, de olyan szépen dalol, hogy akár a fülemüle is megirigyelhetné.Ilyenkor tavasz elején tér vissza tömegesen hozzánk a bokortanyák hasznos kis lakója. Könnyű felismerni sapkájáról, amiről a nevét is kapta. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Karvaly (Accipiter nisus)
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Bíbic (Vanellus vanellus)
Megjöttek a bíbicek!
Jellegzetes bóbitájáról könnyen felismerhető, közkedvelt madarunk. A nálunk költő partimadarak közül a leggyakoribb. Nedves réteken, szikes területeken, árasztásokon, vizes környezetben lévő szántókon.láthatjuk - hallhatjuk. Na a hangja! Mint egy számítógépes játéké.
Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be.
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Hogy működik a madár?
| A madarak testfelépítése - Dr. Csörgő Tibor biológussal
Milyen a csontozata? Ha az a visszafelé hajló nem a térde, akkor mi? Hol tartja a légzsákot és mire kell neki? Milyen gyorsan ver a sziveí? Mekkora a testhőmérséklete? Hol vannak a nemi szervei?
Dr Csörgő Tibor biológus, egyetemi oktató, az Ócsai Madárvárta alapítója és elnöke számára rendes körülmények között mnindez több éves tanítási anyag... Ám 10 percben is rengeteg érdekes magyará
Csóka (Coloeus monedula)
Kedves, mókás, szuperintelligens varjúféle. Párjához mindvégig hűséges.
"A csóka fogságban, azaz hogy szeliditve és szabadon járva, csupa furfang, csupa csinytevés, de még ezekben is kedves. Nagy tolvaj; mindent elviszen és eldugdos, a mi fénylik." - írja Herman Ottó. Orbán Zoltán szerint ez mind igaz, azonban óva int tőle, hogy otthon tartsuk.. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
.jpg)
Zsezse (Acanthis flammea)
A messzi Észak-Keletről érkezik hozzánk téli vendégségbe ez a pergő szavú, inci-finci pintyecske. Elsősorban nyírfélék termésével, és tavasztól költőhelyén rovarokkal táplálkozik. Több alfaja is van, melyeket mostanában hol összevonnak, hol szétválasztanak. Szegény amtőr madarásznak meg fájhat a feje...
Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Kékes rétihéja (Circus cyaneus)
Sikerélmény a kezdő madarásznak is: gyönyörű, téli vendég ragadozó madarunk alacsonyan repül és kékes színezete, jellgzetes fekete szárny szegélye alapján könnyű felismerni. Na persze a hímet... Nálunk főleg mezei pockot fog, olykor földön táplálkozó apró madarakat is elejt. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be.
(Fotók: eBird és Josef Hlasek) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Zöld küllő (Picus viridis)
Főleg hangyát eszik, de a fák kérge alatt megbújó rovarokat is kikutatja. Szívesen matat a talajon is. A hideg idő beálltával előszeretettel bontja ki a hangyabolyokat. Idős fák meghagyásával segíthetjük, hogy kertünkben, parkjainkban, erdeinkben szívesen látott vendégnek érezze magát.
Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Szárcsa
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Gyöngybagoly (Tyto alba)
Az ember közelségében, leginkább templomtornyokban lakik. A hideg, havas teleken sajnos éhen pusztul: drasztikusan megfogyatkozik az állománya.
Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Gatyás ölyv (Buteo lagopus)
Olyan mint az egerészölyv, csak gatyát visel. Ami ugye érthető, ha valaki a zord tundrán lakik. Meg kicsit világosabb is. Nálunk gyakori téli vendég.
Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be.
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra
ÉV MADARA 2026 - Énekes rigó (Turdus philomelos)
| Reszkessetek kicsi házas csigák, jövök!
Úgy lábon kapja a csigát, hogy az csak pislog. És elképesztő! Eszközt használ: - rigó üllőt -, és építőanyagot gyárt. Hogy mit és hogyan? Megtudjuk Orbán Zoltántól, az MME szóvivőjétől. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Csíz (Carduelis spinus)
Karácsony második napja van,
köszönt és minden jót kíván
két gerle, és egy CSÍZ a csupasz körtefán.
Részlet az angol karácsonyi népi mondókából (Tarbay Ede fordítása).
Közben egy angol madarász ismerősömtől megtudtam: az eredeti versikében, angolul, nem a csíz, hanem a fogoly szerepel -- amiről, ugyebár, kevéssé hihető, hogy egy körtefán üldögélne. Mi magyarok - megütközvén az angol e
.jpg)
Búboscinege (Lophophanes cristatus)
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
.jpg)
Kerceréce (Bucephala clangula)
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Kenderike (Linaria cannabina)
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Énekes hattyú (Cygnus cygnus)
A hattyú halála az, amikor a sárgaorrú hattyú belefagy a svéd vizekbe (a rozsomák meg dörzsöli a markát). Na de ehhez nagyon butának kell lenni. Az okosabbja inkább hozzánk jön télire: novembertől láthatjuk tavainkon. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Barátcinege (Parus palustris vagy Poecile palustris)
Kisebb és kevésbé tarka mint a széncinke, de nagyon csinos. Papfejűnek is hívják. Népes családjával rengeteg rovart elfogyaszt. Elég bizalmas, középhegységi erdeinkben fordul elő, de télen etetőre is szívesen jön. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Kuhi (Elanus caeruleus)
Új "magyar" madarunk van: idén már nemcsak turistának jött, hanem fészkelt és fiókákat is nevelt nálunk a sivatagok szép ragadozója: a kuhi. Miért érdekes ez? És hányféle madarunk is van Magyarországon? | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-1.jpg)
Fürj (Coturnix coturnix)
Labdaszerű gimbgömb barna tyúkocska, utána gurulnak pingponglabda méretű csibéi. Nem túl jó repülő a dagika madár, ezért szívesebben közlekedik gyalogosan. Afrikába is könnyítve utazik, ha nem is hajón, mint Gombóc Artúr (akit ugye még a repülő sem bírt el), hanem az úgynevezett "köves gázlókon" kel át.
Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Szőlőrigó (Turdus iliacus)
Északi nyíresekből jön késő ősszel, szemfülesnek kell lenni, hogy észrevegyük ezt a karcsú, borvörös hónaljú rigót. Ha szerencsénk van, novemberben a többi rigóval együtt benézhet a kertünkbe bogyóra, etetőre, itatóra. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Pettyes vízicsibe (Porzana porzana)
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Daru (Grus grus) -- 2. rész
Zene, költészet, képzőművészet, sőt, mitológiai történetek ihkletője ez a kecses, szép, és párjához hű madár. Még a magyar koronázási paláston is ott díszeleg. Ám súlyos árat fizetett a nagy népszerűségért. Olykor jobb volna kevésbé -- vagy inkább okosabban -- szeretni... | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Daru (Grus grus) - 1.rész
Darumadár fenn az égen hazafelé szálldogál... Tízezrével, százezrével vonulnak át hazánkon, és közben hetekre megpihennek. Egyszer az életben látni kell az esti daru behúzást a Hortobágyon! | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Pajzsoscankó (Calidris pugnax)
| Spanyol galléros nagyurak és álruhás sunnyogó imposztorok...
Egészen különleges, egyedi viselkedésmintákra derítettek fényt a nemrég végzett kutatások.
Halmos Gergővel, az MME igazgatójával beszélgetünk. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Hegyi fakusz (Certhia familiaris) és rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla)
|
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Kis kócsag (Egretta garzetta)
A gyakoribb és ismertebb nagy kócsagtól kisebb termete és sárga "zoknija" alapján különíthetjük el. A nagy ártéri ligeterdőkben találkozhatunk vele. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Erdei pityer (Anthus trivialis)
Mintha "merülne az elem" a kismadárból: váltott ritmusú éneke érdekesen lassuló strófákat is tartalmaz. Nászidőben jópofán imbolyogva "siklóernyőzik". A hazai erdőszélek, ligeterdei tisztások gyakori kis lakója, mégis oly kevéssé ismerjük. Halmos Gergővel, az MME igazgatójával beszélgetünk róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Halászsas (Pandion haliaetus)
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Parlagi sas (Aquila heliaca) - 2. rész
Váltófészket használ, többet is, vajon miért? Hány éves volt a legidősebb "magyar" parlagi sas, és hogyan ártott meg neki a civilizáció? Orbán Zoltánnal, az MME szóvivőjével folytatjuk a beszélgetést. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Parlagi sas (Aquila heliaca) - 1. rész
A magyar természetvédelem egyik kiemelten fontos madara. Az ürgék neki köszönhetik védettségüket, úgyhogy hálásak lehetnek neki -- már ha éppen nem eszi meg őket.
Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be.
(Fotó: Jozef Hlasek) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Kanalasgém (Platalea leucorodia)
MIre való a kanál? Milyen a gém-óvoda? Meddig él a kanalasgém? Halmos Gergő, az MME igazgatója válaszol. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
A madár és a klímaváltozás
| 2. rész: A csoffadt vörösbegy és a boldog madarász
Egyre több új faj bukkan fel hazánkban. Az éghajlatváltozás miatt? Vagy nem csak? Miért nem tud örülni a laikus önkéntes a csoffadt vörösbegynek és miért teszi boldoggá a profi madarászt?
Dr. Csörgő Tibor biológussal, az Ócsai Madárvárta Egyesület elnökével beszélgetünk.
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra
A madár és a klímaváltozás
| 1. rész: opportunisták, nyerészkedők és "lúzerek"
Hogyan hat a madarakra a klímaváltozás? Mely fajok tudnak alkalmazkodni, és melyek kevésbé? Vannak-e nyertesei, haszonélvezői is ennek az aggasztó jelenségnek? Hogyan jelzik az ornitológusnak a madarak az éghajlatváltozást?
Dr. Csörgő Tibor biológust, az Ócsai Madárvárta Egyesület elnökét kérdezzük. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Kerti geze (Hippolais icterina)
Ritkán látható, és nem túl feltűnő jelenség , de mégis kitűnik érdekes, változatos énekével ez a poszáta-szerű bokorlakó madárka. Még a poloskát is megeszi, úgyhogy fontos kerti barátunk lehetne -- ha kertjeinkben, parkjainkban lennének igazi, sűrű, fészkelésre alkalmas bokrok. A gezével települési bokros élőhelyeink fontosságára is szeretnénk felhívni a figyelmet Orbán Zoltánnal, az MME
Vörös kánya (Milvus milvus)
Igazi európai bennszülött ez a csodálatos, sokszínű, kecses ragadozómadár. Kezdő madarásznak is nagy élmény megfigyelni, hiszen mélyen villás farkával, karcsú alakjával, tarka színvilágával összetéveszthetetlen.
Egyébként fontos "közegészségügyi szolgálatot" is ellát.
Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél róla.
Fotó: Oláh Zoltán MME
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Cigányréce (Aythya nyroca)
Apró, kompakt formájú, barna kis kacsa, könnyű megismerni jellegzetes a fehér hasáról és különleges, világító fehér szeméről. Már ha egyáltalán találkozunk vele -- hiszen az egyik, ha nem a legritkább réce fajunk. Ráadásul élőhelye pusztulása miatt veszélyeztetett is.
Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be.
(Fotó: MME) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Héja (Accipiter gentilis)
Igazi erdei vagány, virtuóz repülő, vakmerő és erős ragadozó, amely akár még a nála nagyobb mezei nyulat is elejti. Mégis elsősorban madárvadász. Na és ez itt a bökkenő, azaz a háborúság forrása az ember és a héja között... Egyébként védett! | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Feketerigó (Turdus merula)
| 2. rész
Ha itatót rakunk ki, akkor pancsol. Télen is - vajon miért? Hogyan került Új-Zélandra, amikor ott nem is őshonos? Hangját mindenki ismeri, de nemcsak az az egy dallamos éneke van.
Halmos Gergő, az MME igazgatója mesél róla. . | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Feketerigó (Turdus merula)
| 1. rész
Ha egyetlen más madarat sem, de ezt az egyet mindenki felismeri -- és mindenki szereti. De ismerjük-e valóban? Felismerjük-e például, melyik a hím és melyik a tojó?
Hogyan fészkel? Miért ne mentsük meg a fiókáit? Mi mindent szerepel az étlapján -- persze a gilisztán kívül?
Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Barázdabillegető (Motacilla alba)
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Sarlósfecske (Apus apus)
Fáradhatatlan levegőakrobata, még enni és aludni sem száll le, no és a szerelem is a levegőben zajlik. Nem véletlen, hogy a népnyelv lábatlan fecskének nevezte el. Nem is igazi fecske: legközelebbi rokonai -- a kolibrik! Brilliáns, szélsebes repülő, viszont a hangja...
Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Hantmadár (Oenanthe oenanthe)
Baljós neve ellenére szép külsejű, vidám hangú kismadár, mely nem a sírokban és nem is a temetőben lakik, inkább a köves, sivatagos pusztákat kedveli. Rekorder hosszútávú vonuló.
Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél róla.
(Fotó: Dr. Hadarics Tibor MME) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Kis fakopáncs (Dendrocopos minor)
Akkorka mint egy veréb, de olyan őrülten kopog, mint egy légkalapács. Elsősorban a puhafás, sok holtfás ligeterdőket kedveli. Ökoszisztéma mérnök.
Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be.. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Cigánycsuk, vagy csaláncsúcs (Saxicola rubicola)
A kórók csúcsán "diszpléjezik" -- na ezt is megtudjuk, hogy mit jelent -- és a nevét mondogatja: csuk-csuk. Bár élőhelye fogyatkozása miatt állománya is fogyóban van, de azért elég gyakori -- mégsem ismerjük. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Gulipán (Recurvirostra avosetta) -- a "párizsi hölgy"
Nem véletlenül szerepel francia nevében, hogy "elegáns": aár Coco Chanel is tervezhette volna. Az emberi szépészeti iparhoz is van köze, ha áttételesen is. Ennek a madárnak mindene különleges, a külseje, a tojása, a táplálkozása, az élőhelye, és még a betegség is, ami elérheti...
Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Búbospacsirta (Galerida cristata)
Emberközeli, szép énekű madár, gyakran látni amint nagy bevásárlóközpontok parkolóiban mókás kis punk frizurájával fel-alá szaladgál. Lapostetőkre is szívesen fészkel. Orbán Zoltán mindent tud róla, hiszen évekig kutatta fészkelési szokásait.
Fotó: MME | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Madárvárta Extra: a tojás
MI másról is beszélhetnénk madaras sorozatunkban így Húsvét előtt, mint a tojásról. Piros nem lesz, az igaz, de hímes igen: színes, pöttyös, foltos... de mint mindennek a természetben: ennek is oka és törvénye van.
Mennyi tojást raknak a madarak? Hány nap alatt? Hogyan tudja egyszerre melengetni tucatnyi tojását a pici cinke? Miért nincs piros tojás a természetben? Aki elmagyarázza minde
Csicsörke (Serinus serinus)
Élénksárga pingponglabda csilingel a dróton: ez legkisebb pintyfélénk, a csicsörke. Ha nem irtunk ki minden szál pitypangot, pásztortáskát, nefelejcset a kertünkből, akkor tán van esélyünk, hogy láthassuk, hiszen nem ritka kismadár, és kifejezetten kedveli az emberlakta környezetet.
Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be.
(Fotó: Orbán Zoltán)
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Jó nappalt, szép álmokat!
| Erdei fülesbagoly (Asio otus) - 2. rész
|
Lát a sötétben, rendben, mindenki tudja. De mit csinál a sűrű ködben?
A bagolynép megszámlálása, és furcsa sírás a bokorból.
Halmos Gergővel, az MME igazgatójával beszélgetünk. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Bemutatkozik "A" Bagoly
| Erdei fülesbagoly (Asio otus) - 1. rész
Az nem a füle! Miért "fújja fel" magát? Toronyban lakik? Mi az a köpet és hogyan ismerjük fel? Családtervezés erdei füles módra.
Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be leggyakoribb, kedves külsejű -- és reméljük igazán közkedvelt -- bagolyfajunkat. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
