Lételem - A WWF Magyarország zöld podcastja
A WWF Magyarország zöld podcastja, amely két rovatban, friss és pörgős formában tárgyalja a természetvédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos aktualitásokat. A Mélyvízben szakértőkkel bontják ki a közbeszédben visszhangot keltő témákat, míg a Folyosóban ismert vendégekkel beszélgetnek életmódról és fenntartható szemléletről. Célja, hogy közelebb hozza a természetet és új szemléletmódokat adjon.
Epizódok
Folyosó – Szomoru Miklós: „Minél jobban belenyúlunk a rendszerbe, annál több hibát véthetünk”
A Folyosó vendége ezúttal Szomoru Miklós kertészmérnök, akivel Lay Viktória beszélget az ember- és talajkímélő kertészkedésről, és arról, hogyan tehetjük a kertünket egyszerre szemet gyönyörködtetővé, élhetővé és a természettel együttműködővé. Szó esik arról is, hogyan jutott el Miklós a hagyományos, „mindent kigazolunk és lepermetezünk” szemlélettől az ökokertészkedésig, miért kulcsfontosságú a t
Mélyvíz – A WWF éléről a minisztériumba
Rendhagyó epizóddal jelentkezik a WWF Magyarország podcastjának Mélyvíz rovata: McMenemy Márk Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával beszélget, aki az Élő Környezetért Felelős Minisztérium természetvédelmi helyettes államtitkáraként folytatja tovább szakmai tevékenységét. Ebben az őszinte és személyes beszélgetésben Sipos Katalin mesél arról, hogyan érkezett a felkérés, miért vállalta
Folyosó – Saly Noémi: „Lenyűgöz, hogy mikre képes a természet”
A Folyosó harmadik epizódjában Saly Noémi művelődéstörténész a vendégünk, akivel a személyes beszélgetés során szó esik többek között családról, szabadságról és a természetben átélt élményekről, kalandokról. Saly Noémi már gyerekként odáig volt a családi történetekért és a természetért, az állatokért, ez a kíváncsiság pedig később sem kopott meg. Ebben az epizódban elmeséli, hogyan tanulta meg már
Mélyvíz – Természetvédelmi évértékelő: aszálytól a hótakaróig, klímatörvénytől a kazánig
A Mélyvíz második epizódjában több nézőpontból tekintünk rá a mögöttünk hagyott év környezeti kihívásaira, valamint az előttünk álló lehetőségekre.Az epizód első felében Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője tart természetvédelmi évértékelőt – áttekinti a 2025-ös év legfontosabb szakmapolitikai és környezeti történéseit: részletesen beszél a nagy vitákat kiváltó tűzifarende
Folyosó – Eke Angéla: „Az egészségtudatosság és a környezettudatosság egy és ugyanaz”
A Folyosó második epizódjában Eke Angéla színésznő mesél gyerekkori és természetközeli élményeiről: a vidéki kertben eltöltött időről – az első „ökoszisztémáról”, amit játszótérként élt meg –, és arról, hogyan kúszott vissza a fenntarthatóbb gondolkodás a felnőtt életébe. Szó esik tudatos vásárlásról, piacozásról, a helyi termelők szerepéről, az egészségtudatosság és a környezeti felelősség összef
Folyosó – Csányi Vilmos etológus az evolúció, a közösségek és a természet kapcsolatáról
🌱 Miért van szükségünk a természet közelségére és őseink tudására – és mit veszítünk, ha eltávolodunk tőle? A Lételem Folyosó rovatának első epizódjában Csányi Vilmos etológussal beszélgetünk evolúcióról, kulturális örökségről, közösségről, spiritualitásról és arról, hogyan formálja a természethez és őseinkhez fűződő viszonyunk az életünket. Szó esik arról is, miért tartott olyan sokáig belátni, h
Mélyvíz - Aszályról, erdőkről, megújuló energiáról érthetően
🎧 Megújult a WWF Magyarország podcastja! Mostantól két rovattal jelentkezünk frissebb, lendületesebb formában. A Folyosó rovatban Lay Viktória beszélget ismert, inspiráló vendégekkel életútról és a fenntartható szemléletről, a Mélyvíz rovat egyes epizódjaiban pedig McMenemy Márk szakértők segítségével bogoz ki több izgalmas zöld témát is — olyanokat, amikről a közbeszédben is sok szó esik. Tarts v
A medvének pillanatnyilag rossz a marketingje: az erdélyi medvehelyzet és ami mögötte van
Egyre gyakrabban hallunk arról, hogy medvét láttak vagy látni véltek Magyarország területén. Az egykor hazánk területén is őshonos faj hosszú évtizedes üldöztetés után egyre gyakrabban bukkan fel az országban. Habár nincsenek bizonyítékok arra, hogy szaporodna is nálunk, de áttelelő példányról már van tudomása a nemzeti parki szakembereknek. Manapság inkább azonban az jellemző, hogy a zöld határon
A tiszta ivóvíz nélkülözhetetlen – mik veszélyeztetik ezt, mi a megoldás, és hol jön a képbe a Duna?
Az ivóvízről leggyakrabban akkor beszélgetünk, amikor egy forró, hőhullámokkal tarkított időszakban – mint például ezen a nyáron – egyes településeken felhívják a figyelmet a takarékos vízfogyasztásra, netán némileg korlátozzák is a vízhez való hozzáférést. De miért fontos az ivóvízről beszélgetni, és mi köze van ennek a Dunához? Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a hazai lakosság egy jelentős
A táplálkozás útvesztőjében: ami fenntartható, az egészséges is?
Étkezésünknek rengeteg rétege van: az érzelmek, a hagyományok és szokások, anyagi helyzetünk, az egészségünk megőrzése vagy javítása és a fenntarthatóság is egyebek mellett olyan szempontok, amik befolyásolhatják azt, hogy hogyan táplálkozunk, honnan szerezzük be az ételeinket, nyitottak vagyunk-e az új ízekre, mi után nyúlunk elsőként a boltban vagy a piacon, és egy-egy alapanyagból vagy fogásból
Alacsony hatásfokú villamos energiáért égetjük el erdeinket - biomassza-alapozó 2. rész
Hogyan kerül a biomassza az erőműbe és miért? Első hallásra talán azt gondolnánk, hogy ez az energiatermelés környezetbarát alternatívája, pedig ez távol áll az igazságtól – pontosabban ez is egy olyan összetett téma, mint az, hogy nem mindegy, honnan, milyen erdőből vesszük el a tűzifának való anyagot, ami szintén nem más, mint szilárd biomassza.
Podcastsorozatunk első részében az alapfogalmak ti
Nem minden fenntartható, ami „bio” - biomassza-alapozó 1. rész
Te tudod, hogy valójában mi az a biomassza, mi tartozik ebbe a kategóriába, és mire lehet használni? És azt, hogy a tűzifa is biomassza – amit sok esetben a természetes erdeinkből termelnek ki –, és a lakossági fafűtés mellett ipari felhasználása is van például az erőművekben?A biomassza témaköre olyannyira tág, hogy rögtön két epizódot szenteltünk neki – az első részben az alapfogalmak tisztázás
Egy zene, egy kiállítás, egy kép – a művészet is utat mutathat, hogy visszataláljunk a természethez
A művészetnek és a természetvédelemnek látszólag nem sok köze van egymáshoz, de ha egy zenét, festményt vagy akár irodalmi művet a körülöttünk zajló események, jelenségek kifejezőeszközének tekintünk, pláne, ha a természet megtapasztalásának lelki, mentális, spirituális oldalát is beemeljük a képbe, akkor máris könnyebb megtalálni a kapcsolódást a két téma között. A természet szeretete, a benne va
A klímaválságban felnövő Z-generáció: szorongás vagy buzgó tettvágy jellemzi a fiatalokat?
Amellett, hogy a GenZ az eddigi legglobálisabb generáció, ezért a korábbiakhoz képest lehetőségek tárháza nyílik meg előttük, a mai fiatalok abban nőnek fel, hogy összeomlanak körülöttük az ökológiai rendszerek és állandó fenyegető tényező számukra a klímaválság problémája, hiszen ténylegesen az ő jövőjük forog kockán. De hogyan is állnak ehhez a témához a mai tizen- és huszonévesek, hogyan gondol
Dedák Dalma kontra Schiffer András – szennyező üzemek, hatósági szerződés, szakpolitika
Annak ellenére, hogy több, mint tízezer ember és több, mint száz szervezet kérte nyílt levélben a kormányt, hogy helyezzék hatályon kívül a környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló veszélyhelyzeti kormányrendeletet, a jogszabály a mai napig alkalmazható bármilyen tevékenység esetén. Bár a kormányrendelet kapcsán született egy kormányhatározat és egy miniszteri utasítás, azonban ezek nem írják
Létezik-e outdoor sport természetbolygatás nélkül?
Az outdoor sportoknak számos válfaja létezik a bringázástól a terepfutáson át a hegymászásig, és mindegyik különböző módon terhelheti azt a környezetet, ami a mozgás színhelyéül szolgál - és ami épp a szépségét adja az egész élménynek. Persze ahogy életünk, szokásaink más területein, úgy a szabadtéri sportok esetében is leginkább az egyénen múlik, hogy milyen állapotban hagyja maga után a terepet,
Lételem EXTRA – Nemcsak a Tisza, a Duna is virágzik, és katartikus élmény a látványa
A tiszavirágot feltehetően senkinek nem kell bemutatni, de tudtad, hogy dunavirág is létezik? Ráadásul épp most, ennek az epizódnak a publikálásakor kezdődik a rajzásuk a Dunán és néhány mellékfolyóján, aminek ha egyszer valaki a részese lesz, sosem felejti el a látványt. De mi is az a dunavirág, miben más, mint a tiszavirág, és miért fontos, hogy megőrizzük a fennmaradását?
Erről beszélgetett a L
Kihívások és jó gyakorlatok - hogyan érintette az energiaválság a hazai kistelepüléseket?
Az idei fűtési szezon az energiaválság és a rezsicsökkentés részleges eltörlése következtében kihívások elé állította a lakosság jelentős részét, a kistelepülések lakosai és önkormányzatai pedig különösen nehéz helyzetbe kerültek. Aki tudta, lehetőségeihez mérten igyekezett megoldani a fennálló problémákat, a helyzetre válaszul például sokan a szilárd tüzelőanyagok felé fordultak, ami viszont egés
Fajok felfedezése és eltűnése - bepillantás a taxonómia világába
Te tudod, hogy hány állatfaj élhet a Földön? És azt, hogy ebből mennyit ismerünk? A fajok felkutatása és meghatározása a mai napig folyik, és miközben a kutatók rendre eddig ismeretlen fajokat fedeznek fel, mások a kihalás szélére kerülnek. De mivel is foglalkozik pontosan egy taxonómus, és hogyan zajlik az új fajok felkutatása?
Erről beszélget Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója Dr. Páll-Gergely Ba
Mi a baja a zöldeknek az akkumulátorgyárakkal? Zöld átállás, erőforrások és szabályozások a fókuszban
Az utóbbi időben a médiában és a közbeszédben is központi téma lett a magyarországi akkumulátorgyárak ügye – élén a debreceni gyár engedélyeztetésével –, ami nem véletlen: a téma rendkívül összetett, bizonyos esetekben érzelmekkel teli, számos bizonytalansággal övezett és sok esetben csupán részinformációk érhetők el a gyárak engedélyezésével, erőforrás-felhasználásával kapcsolatban. Helyiek tilta
Víz a talpunk alatt – tegyük láthatóvá a láthatatlant!
A tavalyi óriási aszály, idén pedig a januári csapadékbőség, illetve a növekvő ipari vízigények miatt egyre nagyobb figyelem övezi vizeink állapotát. Amiről azonban a tavak, folyók mellett nem igazán beszélünk, az az, hogy milyen helyzetben vannak a felszín alatti vizeink. Nem csoda, hiszen ami nincs a szemünk előtt, arról könnyű megfeledkezni – pedig ezeknek a vizeknek is rendkívül fontos szerepe
Klímaváltozásnak ellenálló erdők: drasztikus átalakítás helyett visszatérés a gyökerekhez
Az éghajlatváltozás minden életközösségre hatással van, és ez alól az erdők sem kivételek. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események megviselik hazánk erdeit is, legyen szó akár extrém hőségről és tűzesetekről, jégtörésről vagy széldöntésekről. De vajon létezik klímaváltozásnak ellenálló erdő? Szükséges egyáltalán átalakítani erdeinket például új fafajok telepítésével ahhoz, hogy jobban v
Budapest zöld arca – parkok és fák, természetvédelmi területek és vizek a fővárosban
Te tudod, hogy mekkora Budapest teljes zöldterülete? És azt, hogy hogyan áll a főváros természetvédelmi területekkel? Vajon miért nem lehet mindenhova fát ültetni, de miért kellene mégis több zöldfelület? És hogy jön a képbe a Duna? A Lételem új epizódjában Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója beszélget Budapest zöldítésének lehetőségeiről és akadályairól, illetve a városi természetes élőhelyek fonto
Lehet-e fenntartható a karácsony?
Vajon mennyire alkalmas egy ünnep – pláne a karácsony – arra, hogy elinduljunk a fenntarthatóság útján? Hiszen az évek, évtizedek alatt épp az rögzült bennünk, hogy karácsony környékén számos téren növeljük fogyasztásunkat: ajándékokat veszünk, azokat becsomagoljuk, karácsonyfát vagy műfenyőt szerzünk be, azt feldíszítjük és a lakást is dekoráljuk, és persze a szokásosnál jóval több ételt készítün
Elektromos autózás: greenwashing vagy valódi megoldás a környezettudatos közlekedésre?
Messzire visz az a kérdés, hogy mi számít igazán fenntartható közlekedésnek, ha A-ból B-be nem csak gyalog, tömegközlekedéssel vagy biciklivel tudunk, akarunk menni. Erre sokak szemében jó alternatíva lehet az elektromos autó, míg a szkeptikusok a szennyező akkumulátorgyártástól a töltéshez használt áram forrásán át az autó súlyából eredő fokozott gumikopásig számos tényezőt felhoznak ellene. De m
Lételem EXTRA x WWF Corner – Jelentjük, a bolygó még él! De hogyan tovább?
Két év eltelte után 2022. októberében ismét megjelent a WWF Élő Bolygó Jelentés, amely bolygónk aktuális állapotát és az emberi tevékenység hatását mutatja be tudományos alapokon nyugvó adatokra támaszkodva. A jelentés az 1970-es évek óta évente átlagosan 2% csökkenést mutatott ki a különböző gerinces fajok populációiban – a trend pedig ezúttal is hasonló. Földünk élővilágának folyamatos zsugorodá
Védett fajok elleni bűncselekmények – amikor az elefánt és a hóvirág is áldozattá válik
A legtöbben megdöbbenve halljuk az olyan híreket, amikor távoli országokban hatalmas mennyiségben foglalja le a rendőrség védett cápafajok uszonyait vagy elefántagyarakat. Az ilyen jellegű illegális kereskedelem valóban hatalmas és kihívást jelentő problémának számít világszerte, azonban a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények ennél még szerteágazóbbak, sőt, Magyarországot is érintik. Legy
Ne tegyünk rossz fát a tűzre! – Hogyan tudjuk otthonunk melegét természet- és pénztárcabarát módon biztosítani?
Közelít a tél, beindult a fűtési szezon - az energiaválság, ezzel együtt pedig a rezsicsökkentés mérséklése váratlan fordulatként csapott le a lakosságra. Az energiaszegény háztartásoknak eddig is gondot okozott a hideg időjárás beköszönte, a mostani helyzetet pedig már mindenki a saját bőrén érzi. A lakosok a gáz mellett elkezdtek alternatív fűtési megoldásokon gondolkodni – ki tűzifából vásárolt
Az Élő Bolygó Jelentés a vizeinkkel, erdeinkkel és klímánkkal való bánásmódunk lenyomata – aktualitások a természetvédelem terén
Három hónap telt el a Lételem második évadjának utolsó epizódja óta, környezetünkben és a természetvédelemben viszont jelentős dolgok történtek ez alatt az időszak alatt. A harmadik évad első epizódja ezért rendhagyó módon egy központi téma helyett három lényeges történést dolgoz fel.
Az ember természetpusztítása és a klímaváltozás ütemének felgyorsítása hazánkban és globálisan is óriási méreteket
Fenntartható turizmus: légy jelen a természetben, de óvd is azt!
A tömegturizmus az elmúlt évtizedekben évről évre egyre nagyobb méreteket ölt, ami nem csupán a népszerű úti célok helyi lakosainak körében okozhat feszültséget, de sok esetben a természeti területekre is káros hatással van. Legyen szó szemetelésről, az állatok zavarásáról vagy akár arról, hogy a turisták akár védett növényeket is letaposhatnak. Persze a szép tájakra mindenki kíváncsi, és túrázni,
„Miért természetes az, hogy az erdőkből mindig csak kiveszünk?” – a bükki erdőtűz margójára
Bár már korábban is aggodalommal telve, de csak távolról figyeltük, ahogy messzi országokban lángolnak az erdők – többek között Ausztráliában, Szibériában, Brazíliában vagy Görögországban. Nemrég azonban ez nálunk is megtörtént, amikor július elején leégett a Bükk-fennsík egyik erdeje. És bár hazánkban még nem olyan gyakoriak az erdőtüzek, ez az eset nem példa nélküli, és a klímaváltozás hatásai m
Zöldülő rendezvények: „Már senki nem meri azt mondani, hogy nem érdekli a fenntarthatóság”
Repohár, szelektív hulladékgyűjtés, hasznos vagy legalább újrahasznosítható ajándéktárgyak, esetleg a repiajándékok szándékos kiiktatása – milyen ma egy fenntartható rendezvény, és hol tart Magyarország például a brit vagy a holland fesztiválokhoz képest?
Ma, amikor a fenntarthatóság egy kikerülhetetlen téma, a rendezvényszervezők egy része is próbál egyre többet megtenni azért, hogy egy esemény m
Hajózás, kavicsbánya, strandépítés – megőrizhető-e a Dunakanyar romantikája?
Neked mi jut eszedbe a Dunakanyarról? A békés, hangulatos települések? Piknik a Duna partján? Esetleg a jó kis kirándulások? A Dunakanyar természeti szempontból hazánk egyik legkülönlegesebb része, sőt, a régióban is nehéz találni hasonlót: a Duna teljes folyásán összesen három helyen tör át hegységet – az ausztriai Wachauban, a hazai Dunakanyarban, valamint a romániai Kazán-szorosnál –, és mindhá
Maradékmentés, piacozás, szezonális élelmiszerek – hol kezdődik a fenntartható étkezés?
Fenntartható étkezés – mit is jelent ez? Azt, hogy kevesebb húst eszünk, vagy helyi, szezonális ételeket fogyasztunk, csomagolásmentes boltban vásárolunk, esetleg tudatosan használjuk fel a megmaradt ételt? Valójában mindezt lefedi és még annál is többet. Mielőtt azonban elárasztana a kétségbeesés, hogy ez így túl sok egyszerre, hallgasd meg a Lételem új podcast epizódját a témában!
Az epizódban D
„Ha a természet nyer, akkor a társadalom is” – miért hasznosak a vizesélőhelyek a kistelepüléseken?
Neked mi jut eszedbe, ha azt hallod, vizesélőhely? Nagy, nyílt vizű tavak? Esetleg sebes folyók? Egyáltalán milyen egy jó vizesélőhely és milyen haszna származhat belőle egy kistelepülésnek és az ott élő embereknek? A klímaváltozás kapcsán egyre többet hallani a vízhiányról és a hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadékról is – ha ezt a csapadékot elvezetjük a településről, akkor pont attól a víz
A hazánkat érintő kihívásokra csak az erős környezetpolitika adhat választ
Tudtad, hogy csupán négy ország van a világon, ahol nincs önálló környezetvédelmi minisztérium vagy azzal egyenértékű ügynökség, és abból az egyik Magyarország? Sőt, hogy az EU-ban ezzel a gyakorlattal egyedül vagyunk? A választások után, a kormányalakítást megelőzően a zöld civilek felhívták a figyelmet arra, hogy hazánkban is önálló környezetvédelmi minisztériumra lenne szükség, a miniszterelnök
Természetvédelem mint hivatás – mit kell tudni, hol lehet elhelyezkedni, ha ezt a pályát választjuk?
A természet- és környezetvédelem nagyobb hangsúlyt kap az emberek életében, mint valaha: ma már egyre többen vannak azok is, akik úgy döntenek, hogy a középiskola befejezése után természetvédelmi területen tanulnak tovább, mert azt szeretnék, hogy környezetük megóvása vagy akár a klímavédelem a hivatásukká váljon. Milyen lehetőségei vannak azoknak a diákoknak, akik ezen a területen szeretnének elh
Elvárható-e a nélkülözőktől, hogy fenntarthatóan éljenek?
Hogyan függ össze a szegénység és a fenntarthatóság, illetve a környezetvédelem? Mit nevezünk energiaszegénységnek, és megoldást nyújthat-e a rezsicsökkentés a nehéz sorsúak helyzetére? Miközben a lakosság egy része úgy igyekszik fenntarthatóan élni, hogy nem tekeri fel túlságosan a fűtést, kevesebb húst fogyaszt vagy szelektíven gyűjti a hulladékot, addig bár egy energiaszegény háztartás ökológia
Aktivizmus ma: mennyit számít az egyén, mit érhet el a tömeg?
Mi motivál valakit arra, hogy környezet- és természetvédelmi aktivista legyen, és miért lényeges, hogy a fiatalok tájékozódjanak és hallassák a hangjukat ebben a manapság kritikusan fontos témában? A március 25-i globális klímasztrájkot és a március 26-i Föld óráját megelőzően a WWF Magyarország zöld podcastje, a Lételem az aktivizmus témájával indítja el második évadját.
Az első epizódban Gigler
Lételem EXTRA: Beszélgessünk a fenntartható energiáról!
Előfordul, hogy a baráti társaságodban vagy családi körben nálatok is szóba jön a klímaváltozás, a fenntarthatóság és az, hogy mit kellene tenni egyéni és döntéshozói szinten? A WWF Magyarország zöld podcastja, a Lételem második évadot megelőző rendhagyó epizódjában ezúttal egy irányított beszélgetésre invitálunk, és arra buzdítunk, hogy miután meghallgattad, szervezz te is hasonló eszmecserét a s
Lételem EXTRA: Természetvédelem 30 éve és most – így látja a WWF Magyarország alapítója és a jelenlegi igazgató
Menjünk vissza az időben 30 évet: 1991-et írunk, a rendszerváltás már megnyitotta kapuit a civil szervezetek előtt is, és egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a zöld kezdeményezések. Ahogy sok más alapítvány, a WWF magyarországi irodája is ekkor jött létre, először csupán néhány fővel, akkor aktuális természetvédelmi problémákra reagálva – ráadásul nem más, mint Fülöp herceg támogatásával. Bár a panda m
„Az adományozás önkifejezési forma is” – hogyan adományozunk ma, és mennyire támogatott a környezetügy?
Számunkra fontos ügyeket támogatni sokféleképpen lehet – ennek egyik módja a civil szervezeteknek szánt pénzbeli adományozás, ami amellett, hogy a legtöbbször érzelmi döntés eredménye, ma már egyfajta önkifejezési eszköz is, az alapítványoknak pedig sok esetben kritikusan fontos bevételi forrást jelent ahhoz, hogy folytatni tudják tevékenységüket. Milyen ügyeket támogatnak legszívesebben az embere
Az ember-vadvilág konfliktus valójában emberek közti érdekütközés – a nagyragadozók helye és szerepe hazánkban
Ma már egyre többet hallani arról, hogy a farkas, a medve és a hiúz nem csak újra megjelentek hazánkban, de van, amelyiknek már állandó, szaporodó állománya van az ország területén. Amennyire azonban a természetvédők örülnek ennek – hiszen természetes élőhelyükön nagyon fontos szerepük van az ökoszisztéma megfelelő működésében –, egyes embereknek, érdekcsoportoknak gyakran törnek borsot az orra al
Folyóinkat kiszipolyozzuk, földjeinket kizsigereljük – de mi a megoldás, és hol van a Tisza szerepe?
Mindannyian érezzük, hogy az időjárás már nem a régi: a csapadékeloszlás kiszámíthatatlanná vált és szélsőségek jellemzik – az egyik pillanatban a hatalmas esőzések következtében villámárvizek öntik el a környező területeket, majd hosszan tartó szárazság okoz problémákat az élet számos területén, elsősorban a mezőgazdaságban. A gyors megoldás azonban a legtöbb esetben csupán „tüneti kezelés”: árvi
Miért mérgezik a ragadozómadarakat és mit lehet tenni ellene?
A közelmúltbeli madármérgezések – főképp a nagy port kavart turai eset, melynek rengeteg állat esett áldozatául – még inkább felhívják a figyelmet arra, hogy mennyire fontos ezeknek a bűncselekményeknek a feltárása, szankcionálása és lehetőleg megelőzése. A Lételem hetedik epizódjában az illegális ragadozómadár-mérgezésekről és a felkutatás, megelőzés módszereiről beszélget Patkó László, a WWF Mag
Mesevilág, amit meg kell őriznünk – neked mit jelentenek a vadonok?
Vajon kinek mit jelent az a szó, hogy vadon? Sűrű erdőt, a természet erejének megtapasztalását, netán az egyedüllét élményét? Sok mindent társíthatunk ehhez a szóhoz, de egy biztos: megóvásuk kritikusan fontos, és mindannyiunk közös érdeke. A Lételem hatodik epizódjában dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője beszélget Mihók Barbara biológus és mentálhigiénés szakemberrel
A vészharang már csak háttérzaj? - Zöld ügyek a nyilvánosságban
A természetvédelem, a fenntarthatóság és a klímaváltozás ma már megkerülhetetlen témák: nap mint nap jelen van a sajtóban – sok helyen már önálló rovattal –, egyre nagyobb teret kap a rendezvényeken, és hol visszafogottabban, hol intenzívebben, de az influencerek kommunikációjába is bekúszott. De melyik platformon hogyan érdemes beszélni róla, mi érdekli igazán a közönséget, és hol tartanak a rend
Bioszféra-rezervátum lett Európa Amazonasa – de mit is jelent ez folyóink és az emberek számára?
Az UNESCO szeptember 15-i ülésén kihirdette a világ első öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátumát. Több mint 20 éves munka gyümölcseként az Ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum megkapta azt az elismerést, amely a természeti értékek és a folyók megőrzésének új lehetőségét kínálja. A terület valóban páratlan, ezért jogosan viseli az Európa Amazonasa megnevezést, de hogy az is maradjon,
„A természetet sokan addig szeretik, amíg nem korlátozza őket a tevékenységükben” – mivel foglalkozik egy környezetpolitikai szakértő?
Mit is csinál valójában egy környezetpolitikai szakértő, és mi motivál valakit arra, hogy ezt a pályát válassza? A Lételem harmadik epizódjában Dedák Dalmával, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjével beszélget Mihálovits András. Dedák Dalma már egészen fiatalon közel kerülhetett a természethez, így hamarosan nyilvánvalóvá vált számára, hogy annak megóvásáért szeretne dolgozni. De milye
Túl vékony a jég, hogy a komfortzónánkban maradjunk – mit javasol az EU a klímahelyzetre?
Klímahelyzet van, ezt már mindenki a bőrén érzi. A kormányoknak és vállalatoknak soha nem látott szerepe és felelőssége van abban, hogy a káros folyamatokat amennyire csak lehet, lelassítsa vagy visszafordítsa. Mit javasol és mit vállal az Európai Unió ezen a téren, és hogyan illeszkedik ebbe a hazai klímapolitika? Az Európai Bizottság júliusban előterjesztette a Fit for 55 nevű átfogó éghajlatvéd
Hogyan válik valaki természetvédelmi élharcossá?
Hogyan válik valakinél a természet megóvása kötelességtudattá, majd hivatássá? Hogyan lesz valakiből a legnagyobb nemzetközi természetvédelmi szervezet hazai alapítványának vezetője? A WWF podcast, a Lételem első epizódjában Sipos Katalinnal, az idén 30 éves WWF Magyarország igazgatójával beszélget Klacsán Csaba, a civil szervezet adományszervezési, marketing és kommunikációs vezetője és Berende A
