Glossza
A Glossza az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont tudományos ismeretterjesztő podcast-sorozata. Az adásokban a BTK kutatói a történelem, a régészet, a filozófia, az irodalom, a művészettörténet, a zene és a néprajz világát tárják fel. A műsor célja a tudományos eredmények közérthető elmesélése és elhelyezése a minket körülvevő világban. A szerkesztők a tudomány és a kultúra különböző területeiről hívnak beszélgetőtársakat, akik más-más perspektívából tekintenek rá egy adott témára.
Epizódok
Hogyan születik a forradalom? 1956, hetven év távlatából
Miért emlékszünk 1956-ra úgy, mint egy közös vereségre, miközben a forradalom története sokkal összetettebb? Hogyan válik az egyéni elégedetlenség közös felismeréssé, majd társadalmi cselekvéssé egy diktatúrában? Hogyan formálta át a Kádár-rendszer 1956 emlékezetét, és mennyiben határozza meg ma is a nemzeti identitásunkat?A Glossza mai adásában erről beszélgetünk történeti és társadalomlélektani
Anyagba zárt történelem. Az archeometria távlatai
Hogyan árulhatja el egy apró üvegszilánk, honnan származott az alapanyaga, és hogyan készült maga a tárgy? Mit tudhatunk meg a Római Birodalom kereskedelmi és technológiai kapcsolatairól pusztán a régészeti leletek anyagának vizsgálatával? Hogyan változtatják meg a legújabb természettudományos módszerek a régészet kutatási kérdéseit? Vendégeink Bajnóczi Bernadett geológus, a HUN-REN Csillagászati
Fedőnéven a diktatúrában. Mit tudhatunk meg az ügynökaktákból?
Mit tudhatunk meg az ügynökaktákból? Mit árul el egy 6-os karton, egy beszervezési vagy egy munka dosszié az egykori állambiztonsággal való együttműködésről? Hogyan érdemes olvasnunk ezeket az állambiztonsági iratokat? A Glossza vendégei Takács Tibor, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatója, valamint Unger Gabriella, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levélt
A múlt hétköznapi tanúi: az egodokumentumok története és módszertana
Padlásokon, fiókokban, szekrények mélyén levelek, naplók és feljegyzések lapulnak. Ezek olyan személyes hangokat őriznek, amelyek évtizedeken át nem szólalhattak meg. De mit kezdhet velük a kutató? Hogyan lehet ezeket az érzékeny, személyes forrásokat úgy megszólaltatni, hogy közben ne vesszen el belőlük az emberi történet? Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle c
Két nép egy hazában – Magyar és horvát közös múlt
Mit jelentett valójában, hogy a magyarok és a horvátok több mint nyolcszáz éven keresztül közös államban éltek? Miért nehéz a nemzetállami keretek és szemlélet szemüvegén keresztül megérteni a horvát-magyar közös államiságot? És a több mint 800 év együttélésnek milyen hatásai vannak ma, milyen közös örökségünk van?A Glossza vendége Varga Szabolcs, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudomá
Egyéni siker, közösségi veszteség? – A társadalmi mobilitás ára
Mit jelent elsőként diplomát szerezni a családban? Milyen ára van a társadalmi mobilitásnak? Mit nyerünk – vagy veszítünk – azzal, ha kitörünk a saját közegünkből? Lehet-e valódi egyéni siker a társadalmi mobilitás, ha közben elveszíthetjük a kapcsolatot azzal a közösséggel, ahonnan érkeztünk? Vajon hogyan viszonyulnak a közösségek az egyéni felemelkedéshez?A Glossza vendégei Durst Judit és Nyírő
Vendég vagy házigazda? Roma kultúra a múzeumokban
Miért nem jött létre Magyarországon hosszú időn keresztül olyan múzeumi intézmény, amely a roma közösségek történetét és kultúráját önállóan mutatja be? Hogyan jelenítették meg a roma közösségeket a magyar néprajzi és múzeumi gyakorlatok a 19. századtól napjainkig? Milyen szerepet játszhatnak a múzeumok a roma közösségek önreprezentációjában, valamint a többségi társadalom és a romák közötti párbe
Merre tart(asz) Bosznia-Hercegovina? Államépítés, válságok, identitások több mint 30 évvel Dayton után
Lehet-e működő államot építeni közös nemzeti identitás nélkül Bosznia-Hercegovinában? Miért ilyen bonyolult az ország politikai rendszere több mint harminc évvel a daytoni béke után? Mekkora szerepe volt a nemzetközi közösségnek a háború utáni Bosznia-Hercegovina sorsának az alakításában? És milyen jövő vár Bosznia-Hercegovinára a változó európai és nagyhatalmi erőtérben?A Glossza – Nyugat-Balkán
Adatokból alkotások – A művészet és tudomány határán
Mi is valójában a művészeti kutatás? Hogyan kapcsolódik össze a művészet és a tudomány? Miként lesz egy tudományos eredményből művészeti alkotás? Miként válhat a múzeumi gyűjtemény egy közös kortárs alkotói gondolkodás inspirációs terepévé? Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat 3. részének vendégei Sipos Melinda médiaművész és Fulbright-ösztöndíjas
Túl a mítoszon: mit tudunk ma Mohácsról?
Hogyan vált a mohácsi csata nemcsak katonai vereséggé, hanem a magyar történelmi emlékezet egyik legnagyobb nemzeti traumájává? Valóban a Jagelló-kor gyengesége vezetett Mohácshoz, vagy inkább az Oszmán Birodalom túlereje döntötte el Magyarország sorsát? Miért vállalta a magyar vezetés a csatát Mohácsnál, amikor I. Szulejmán serege minden korábbinál nagyobb túlerőben volt? A Glossza 100. epizódjá
A táj íze: sajtkészítés és gazdálkodás itthon és Erdélyben
Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a természet, a hagyomány és a megélhetés között? Mit jelent a “táj életben tartása”? Mennyire alakítja a sajt ízét a széna és a táj, ahol készül? Vajon miként tudnak a családi sajtkészítő gazdaságok megélni a tömegtermelés korában? A Glossza vendégei Babai Dániel, a Néprajztudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és Balogh Pál Géza, a Pécsi Tudomány Egyetem
Nagyhatalmi sakkjátszmák a Balkánon – Az Osztrák-Magyar Monarchia geopolitikai stratégiája
Milyen geopolitikai stratégiák és tendenciák jellemezték az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikáját a Balkán-félsziget kapcsán? Milyen nagyhatalmi versengés jellemezte a Balkán-félszigetet a berlini kongresszustól az első világháború végéig tartó korszakban? Miért fontos ma a Monarchia Balkán-politikájának a megértése?A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának nyolcadik adásában többek között ezeket
Ami megszáll minket: alkoholfogyasztás antropológiai szemmel
Hogyan válik az alkoholfogyasztás és az ahhoz kapcsolódó társadalmi gyakorlatok tárháza az antropológia kutatási témájává? Milyen szerepet töltenek be a kocsmák társadalmi kapcsolatok alakításában: képesek-e lebontani a társadalmi határokat, vagy inkább megerősítik azokat? Mi lehet a záloga annak, hogy a múzeumok hitelesen tudjanak reflektálni a társadalmi problémákra? Vendégeink Pisztora Zsófia,
Több mint hagyomány? Közösség és kulturális örökség Kalotaszegen
Mitől lett Kalotaszeg a magyar kulturális örökség egyik legismertebb szimbóluma? Hogyan alakították a helyi közösségek saját képükre a kívülről érkező hatásokat? És milyen esélyei vannak a térség hagyományainak a 21. század kihívásai között?A Glossza rendhagyó beszélgetésére a Néprajzi Múzeumban került sor, a Közösségben otthon lenni című film vetítését követően. A beszélgetés résztvevői Fülemile
Oszmán világ törökök nélkül. A Nyugat-Balkán és Magyarország az oszmán hódítás korában
Vajon mennyiben volt a királyi Magyarország középső területeit elfoglaló oszmán birodalom „török”? Miért nem volt tömeges iszlamizáció Magyarországon a hódoltság korában? Kik voltak a bektasik és miért akar Albánia szuverén miniállamot létrehozni számukra? Mit adtak nekünk az oszmánok zenekultúra terén?A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának hetedik adásában többek között ezeket a kérdéseket is já
Amikor a hagyomány akcióba lép: részvételi etnográfia a gyakorlatban
Mit jelent az akciókutatás vagy a részvételi akciókutatás? Hogyan válik az etnográfiai kutatás egy társadalmi folyamat részévé, és vajon ez miként hat vissza a vizsgált közösség életére?Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat első vendégei Balogh Pál Géza, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszékének adjunktusa, valamint Eitler
Lesajnált zsáner vagy irodalmi tükör? A magyar krimi története
Létezik-e olyan, hogy magyar krimi? Hogyan született meg a krimi mint műfaj, és miként jelenik meg a kortárs krimikben a magyar társadalom? Hogyan vált a krimi az irodalom egyik legnépszerűbb műfajává, és miért fogadja még ma is gyakran fenntartásokkal a kritika?A legújabb Glossza epizódunkban arra keressük a választ, hogyan született meg a krimi mint műfaj, miként értelmezi a kultúratudomány és a
Attila és hunjai. Egy birodalom hagyatéka a Kárpát-medencében
Valójában mennyit tudunk biztosan a hunokról, és mennyi abból, amit róluk gondolunk? Hogyan vált Attila történelmi alakból mitikus hőssé Európában, és miért lett különösen fontos figura a magyar történeti hagyományban? Ha a hunok valóban az ázsiai sztyeppéről érkeztek, milyen régészeti vagy genetikai nyomok mutatják ezt ma a Kárpát-medence területén?A Glossza vendégei Szenthe Gergely, a Magyar Nem
Csernobil: a zóna öröksége 40 év távlatából
Mi marad Csernobilból 40 évvel a katasztrófa után? Miként emelhetjük be a kollektív emlékezetbe a katasztrófa előtti életet? Az 1986-os atomerőmű-katasztrófa a technológiai optimizmus kudarcáról és az igazság elhallgatásának következményeiről mesél nekünk.A Glossza adás vendégei Kéri Gáspár fotográfus és művésztanár, a Maxim Dondyuk: A felejtés zónájában – Csernobil archívuma című, a Mai Manó Há
Hogyan szavaztunk az elmúlt száz évben? A választások története Magyarországon
Milyen szerepet játszanak a politikai rendszerek a választási magatartás formálásában, és hogyan befolyásolják a választók döntéseit? Kik és hogyan választották meg a képviselőiket az elmúlt száz évben Magyarországon? Hogyan alakultak a választási rendszerek és a részvételi arányok a posztszocialista országokban az elmúlt évtizedekben? A Glossza vendégei ezúttal Ignácz Károly, történész, választás
Egy életmű apró formákból: Kurtág György világa
Hogyan formálta Kurtág életművét az 1956-os forradalom traumatikus élménye, és milyen hatással volt ez a zenei stílusára és megközelítéseire? Milyen szerepet játszott Márta, Kurtág György felesége a zeneszerző életében, és miként segítette az alkotás folyamatát az együttműködésük? Hogyan tükröződnek Kurtág zenei műveiben a szövegek és a költészet iránti vonzalma?Kurtág György a kortárs zenetörténe
A torzított gitárokon túl – a metál tudományos megközelítései
Létezik-e metáltudomány, és ha igen, milyen kutatási kérdések merülnek fel a vizsgálata során? Hogyan jellemezhető a metálzenéhez kapcsolódó szubkultúra? Milyen kulturális, társadalmi és esztétikai vonatkozásai vannak a metálzenének?A Glossza vendégei Urbán Bálint az ELTE BTK Romanisztikai Intézet Portugál Nyelvi és Irodalmi Tanszékének oktatója, egyetemi adjunktusa, illetve Takáts Márk Dávid az E
Magaddal vihető élmények: a kreatívipar és kultúripar termékei
Mit jelentenek a kreatívipar és a kultúripar fogalmai? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a kifejezések? Lehetséges-e a kultúra bizonyos elemeit tömegcikként kezelni, és milyen hatással van ez a kulturális értékek megőrzésére? Hogyan alakítja a tömegpiac igénye a kulturális termékek előállítását és terjesztését?A Glossza adásának vendégei Novák Gabriella, a Néprajzi Múzeum Marketing Főosztályának
Mi a bölcsészet digitális kódja? Az analóg adattól a digitális bölcsészetig
Vajon mit csinál egy adatgazdász? Mit is jelent valójában a digitális adat és adatvagyon a bölcsészettudományokban? Milyen feladatokkal szembesülnek a bölcsész kutatók a mesterséges intelligencia előretörésével?A Glossza vendégei Szabó Bálint, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának adatgazdásza, mesterséges intelligencia nagykövete, továbbá Szekrényes István, az ELTE Digitális Örökség Nemzeti
Vámkerék, plomba, aranyforint: Kereskedelem a magyar középkorban
Hogy nézett ki egy vámkerék és mit jelölt a plomba egy posztóvégen? Hogyan nézett ki egy pezsgő középkori város piaca és mennyire volt kiterjedt a Magyar Királyság kereskedelme? Vajon tényleg “sötét” volt-e középkor, vagy sokkal inkább egy lüktető, színes és pezsgő világot képzeljünk el? A Glossza vendégei Weisz Boglárka, a Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport vezetője, gazdas
A korai magyar történelem „szent grálja”? Az archeogenetika kutatások folyamatairól és lehetőségeiről
Hogyan dolgoznak együtt a régészek és az archeogenetikusok? Milyen módszertani és értelmezési kihívásokkal kell szembenézni a kutatások során, és vajon miként kapcsolhatók össze a genetikai adatok a régészeti leletekkel? Hogyan értelmezhetjük a tudományos cikkekben publikált komplex tudományos eredményeket? A Glossza adásának vendégei Gyuris Balázs, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet tudom
A fordításra váró világ: Schmidt Éva hagyatéka
Kik azok a hantik és manysik, és hogyan lehetnek ők a legközelebbi nyelvrokonaink? Mi rejtőzött Schmidt Éva több mint 30 év alatt felhalmozott tudományos hagyatékban, amely 20 évig zár alatt volt? Miért különösen fontos feldolgozni ezt az anyagot és milyen nehézségekkel szembesültek a kutatók?A Glossza vendégei Csepregi Márta, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Történeti Nyelvészeti és Uraliszt
A balkáni lecsó ízei – Magyar gazdasági jelenlét Albániában
Hogyan törtek be a magyar nagyvállalatok az albán piacra a 2000-es években? A Nyugat-Balkán kulturálisan, etnikailag és vallásilag sokszínű világában mire van szükség a gazdasági érvényesüléshez? Hogyan jelenik meg a közös magyar–balkáni történelmi múlt a mai gazdasági és vállalati kapcsolatokban? Számít-e ma az üzleti világban a helyi történelem, kultúra és kollektív emlékezet ismerete? Hogyan és
A Mongol Birodalom peremén — tatárjárás Magyarországon
Hogyan találkoznak a történeti források és a régészeti leletek a tatárjárás feltárásakor? Miért vonultak ki a tatárok Magyarországról? Hol zajlott pontosan a nagy muhi csata és vajon hol kanyargott a Sajó a 13. században? A Glossza vendégei Nagy Balázs történész, az ELTE Középkori Történeti Tanszék tanszékvezetője, valamint Laszlovszky József régész, a CEU Medieval Studies Tanszék professzora, a C
Ahol a balkáni keresztutak találkoznak – A középkori Bosznia vallási öröksége
Hogyan jött létre a középkori Bosznia és mit „kerestek” a magyar királyok Boszniában? Kik voltak a bogumilok és valóban jelen voltak Boszniában? Mit tudunk a helyi eretnekekről és az úgynevezett Boszniai Egyházról? Miért vallottak kudarcot a domonkosok és voltak sikeresek a ferencesek a katolikus térítésben? Hogyan jelent meg és terjedt el az iszlám a térségben? A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozat
Titokzatos isten a föld alatt – Mithras kultusza Aquincumban
Ki volt valójában Mithras? Hogyan terjedt el kultusza a Római Birodalomban, és miért éppen a katonák és kereskedők körében lett népszerű? És vajon milyen mai párhuzamai lehetnek ennek a kizárólag férfiakból álló, zárt spirituális közösségnek?Vendégeinkkel, Láng Orsolya régész-főmuzeológussal, a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeum munkatársával, valamint T. Szabó Csaba ókortörténésszel, a S
Öngyógyító rajzok: a félelmek feloldása képekben
Hogyan lehet közvetíteni egy száz évvel ezelőtti vagy akár kortárs traumát? Milyen ereje van annak, amikor egy egyszerű rajz vagy alkotás önterápiaként működik? És meddig terjed a megértés és feldolgozás folyamata, amikor a trauma képekké, szavakká vagy hangokká válik, és velünk lép interakcióba?A Glossza adásának vendégei Perenyei Monika, művészettörténész, az ELTE HTK Művészettörténeti Kutatóint
Közös múlt, eltérő emlékezetek: magyar-horvát kapcsolatok a török árnyékában
Miként él Hunyadi János emléke a Balkán népeinek körében? Miért nem találunk török emlékeket Horvátországban? Miért fontos túllépni a 19. századi toposzokon Mohács emlékezete kapcsán? Mit adtak nekünk a Habsburgok? Miért érdemes horvát történelemmel foglalkozni, és miért jár ez együtt önvizsgálattal?A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának negyedik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járj
Mecénás szerepben: Az Akadémia támogatói az elmúlt két évszázadban
Kik voltak a Magyar Tudományos Akadémia mecénásai? Mit jelentett, ha valaki adományozott az Akadémiának? Vajon milyen felajánlások érkeztek az elmúlt 200 évben?Az epizódunkban A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötetről beszélgetünk. A könyv a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves történetének egyik legfontosabb aspektusát, a mecenatúrát, illetve a tudomány és a kultúra fejlődésére gyakoro
A vurstliból az archívumba: a Liliputi Színház története
Mi történik, ha a test egyszerre válik látványossággá és művészi kifejezőeszközzé? Hol van a helye azoknak a társulatoknak, amelyek kívül maradtak a művészettörténet fősodrán – mert nem illettek sem a kánonba, sem az intézmények világába? Hogyan él meg egymás mellett a társadalmi érzékenység és a filléres látványosság, és miként értelmezhető mindez a pszichiátria, a vizualitás és a művészet metszé
Keleti a zene, de nyugatra tart – a nem nyugati kultúrák globális térnyerése
Mi történik, ha már nem a Nyugat diktálja a trendeket? Ha a világ TikTok-on, Spotify-on vagy YouTube-on egyre inkább koreai, vagy japán tartalmakat fogyaszt, keleti zenei sztárokat követ? Vajon mi hajtja ezeket a folyamatokat: az algoritmusok, a streamingplatformok, a történelmi minták vagy tudatos piaci stratégia? Miként hogyan hat vissza mindez a helyi kultúrákra, közösségekre? A Glossza vendége
Belső vívódásból közös dallam - rendhagyó beszélgetés Jules War zenekar tagjaival
A tehetség önmagában ma talán nem elég. A fiatal zenészeknek nemcsak dalokat kell írniuk, hanem folyamatosan jelen kell lenniük a digitális térben, építeniük kell a közönségkapcsolatokat, megfelelni az elvárásoknak – mindezt úgy, hogy közben próbálnak önazonosak maradni. De mit jelent ma elindítani egy zenekart? Milyen kompromisszumokat követel a „láthatóság”? És mit vár el a közönség – vagy éppen
Párhuzamos világok és vitatott narratívák: A Vajdaság történetei
Miként vezethet egy útépítés során feltárt 19. századi alagút egy egész térséget lázban tartó vitához? Hogyan viszonyul egymáshoz a magyar Délvidék és a szerb Vajdaság fogalma? Milyen kapcsolatban áll a tudomány, a politika és az identitásképzés a Vajdaság kapcsán?A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának harmadik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe a régióból származó Takács
Időskor tervezve. Hogyan készülhetünk tudatosan az öregedésre?
Hogyan befolyásolja az életünk hosszát és minőségét az, ahogyan az öregedésre tekintünk? Milyen hatással van ránk a fiatalság kultusza, és mit jelent tudatosan készülni az időskorra? Egyáltalán miért számít az, hogy hol és milyen körülmények között öregszünk meg?Vendégeink Villányi Emőke szociális munkás, a kertterápia “úttörője”, valamint Milánkovics Kinga, aki a Tudatos Öregedés Alapítványon ke
A sorsközösségtől a sorskeresésig: epizódok a horvát-magyar közös múltból
Hogyan volt képes fennmaradni több mint 800 éven át a magyar-horvát államközösség a közép-európai történelem viharaiban? Ki volt a horvát és ki a magyar? Hogyan élednek újjá az elfeledett horvát hagyományok Magyarországon? A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának második adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe Sokcsevits Dénessel, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont nemré
Bölcsészek a mikrofon mögött – tudományon innen, az éteren túl
A podcastok világa ma már a tudományos ismeretterjesztés egyik fontos eszköze. Különösen igaz ez a bölcsészettudományokra, amelyek gazdag témakínálatukkal és sokszínű megközelítéseikkel kiváló alapot nyújtanak tartalmas beszélgetésekhez. De vajon miért érdemes a bölcsészettudományokat podcast formában megszólaltatni? Hogyan épül fel egy tudományos igényű, mégis hallgatóbarát podcast epizód? Milyen
Sztereotípiák törölve. Petőfi és Szendrey alakja mai szemmel
Hogyan válik egy történész kutatása színházi előadás alapjává, vagy egy költő útinaplója egy 19. századi utazás kortárs tükörképévé? Hogyan tudunk toposzok mögé nézni, és megismerni Szendrey Júlia és Petőfi Sándor alakjait? Miért mozgatnak minket még napjainkban is ezek az ikonikus személyiségek, és miért érezzük szükségét, hogy újra és újra közelítsünk hozzájuk? A Glossza vendége Gyimesi Emese, t
Eltérő kultúrák – azonos problémák: Gyerekterek a globális és digitális világban
Mit mesél el a gyerekkor – ha épp nincs róla egyetlen fénykép sem? Hogyan válik egy kamasz szobája személyes térből társadalmi tükörré? Lehet-e a gyerekeknek saját tere és hangja egy olyan világban, ahol még mindig a felnőttek hozzák a szabályokat? Miért fontos újra megtanulnunk együtt lenni – gyerekként, gyerekekkel, gyerekszemmel?A Child Space / Gyerekterek című nemzetközi tudományos konferencia
Árkon-bokron Albániában
Miért jár egy maréknyi magyar botanikus immár két évtizede rendszeresen Albániába? Milyen hagyományokra tekint vissza a magyar botanikai kutatás a Nyugat-Balkánon? És végül miként látják a kutatók, miként változott Albánia az elmúlt két évtizedben? A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának első adásában a ezeket a kérdéseket járjuk körbe Barina Zoltán botanikussal, a WWF Magyarország munkatársával,
Üvegplafon alatt - Nők a tudományban
Valóban Magyarországon a legalacsonyabb a női kutatók aránya az EU-ban? Miért volna fontos, hogy a nemi sztereotípiák ne épüljenek be túlságosan korán a gyermekek fejébe és váljanak a mentalitásuk részévé? Hogyan segíthet a művészet – például a portréfotó – abban, hogy láthatóbbá váljanak a nők?A Glossza legújabb epizódjában a nők helyzetét tekintjük át az oktatásban és a tudományos pályákon, vala
'Wassup', mizu, hogy vagy? A gyerekek mentális jólléte a 21. században
Mennyire képesek a mai fiatalok önállóan megbirkózni a digitális kihívásokkal és veszélyekkel? Milyen szerepe van a felnőtteknek abban, hogy biztonságosabb digitális környezetet teremtsenek a gyerekek számára? Mit jelent az egészséges digitális szokások kialakítása, és vajon mennyire vagyunk valóban tudatos felhasználók a digitális világban?A Glossza legújabb adásában F. Lassú Zsuzsa, az ELTE Taní
A gyermekeknek étel, a felnőtteknek fűszer. Gyermekjátékok régen és ma
Miért fontos a játék a gyerekek és a felnőttek mindennapjaiban? Melyek a legnépszerűbb tradicionális népi játékok és ezek miként adaptálódtak napjaink igényeihez? A Glossza vendégei Tóth Piroska néprajzkutató, a solymári Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, valamint Nagy Veronika muzeológus, a székesfehérvári Hetedhét Játékmúzeum szakmai vezetője. Az adás szerkesztői: Szilágyi
Volt-e gyerekkor régen? Betekintés a gyereklét történeti és antropológiai kutatásába
Miként éltek a gyermekek a különböző történelmi évszázadokban? Milyen módszerekkel pillanthatunk be a régebbi korok gyermekeinek mindennapjaiba? És vajon miért tekintjük egyre fontosabbnak a gyermekek életmódjának, fejlődésének és szokásainak kutatását? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek a Glossza vendégei Erdélyi Gabriella történészl, a Lendület Családtörténeti Kutatócsoport vezető
Mi a közös Harry Potterben és az Assassin’s Creedben? A hermetizmus titkos tanításai
Mit jelent valójában a hermetikus hagyomány? Mi a különbség a hermetizmus és a hermeticizmus között? Hogyan kapcsolódik a varázslás, a mágia és az alkímia a hermetikus hagyományhoz? Történelmi személy volt-e Hermész Triszmegisztosz? És mégis miként jutunk el mindezek alapján Harry Potterhez? E kérdéskör történeti gyökereinek megértésére vállalkozik a Glossza legújabb adása. A Glossza vendégei ezút
Ez meglőtte, az hazavitte: a vadászat etikája és szerepe napjainkban
Miként formálódott a vadászat gazdasági, társadalmi és kulturális szerepe az évszázadok során? Hogyan alakult át a vadászat és a vadgazdálkodás szerepe Magyarországon napjainkra? És végül miként kapcsolódnak a vadászathoz az olyan típusú munka- és vadászkutyák, mint az erdélyi kopó? A Glossza legújabb adásában ezeket a kérdéseket járjuk körbe Bödők Gergely történésszel, a Kopóvilág című oldal egyi
Együttműködés vagy szembenállás? Párbeszéd a bölcsészet- és természettudomány között
Hogyan határozza meg világ- és kultúrafelfogásunkat a modern természettudomány? Mire vezethető vissza a természettudomány eredményeinek felértékelődése? Milyen tudást nyújtanak a 21. században a bölcsészettudományok? Milyen tudományos együttműködések kínálkozik a természet- és bölcsészettudományok között? A Glossza legújabb adásának vendégei a közvéleményben mára általánosan elterjedt vélekedésekk
Egyedül a világ ellen? Lehetőségek a klíma- és ökológiai válság küszöbén
Milyen döntések befolyásolják a fenntarthatósági átmenetet? Mi tehetünk egyénként, fogyasztóként, állampolgárként, hogy „zöldebben” éljünk? Milyen folyamatokat indíthat el az egyének nézőpont váltásai és ez miként hathat ez az államra és a gazdasági szereplőkre? Mit jelent a nemnövekedés és valójában a jóllét? A Glossza 68. adásában Köves Alexandrával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével és S
Marvel kapitány helyett a Rámájana? Hinduizmus és popkultúra Indiában
Miért tekinthető a hinduizmus többnek, mint egy vallás? Hogyan tükröződnek a hindu tradíciók a popkultúrában? Miként jelennek meg a hindu mitológiai elemek a modern politikai diskurzusokban?A Glossza legújabb adásában a hinduizmus meghatározásról, az indiai populáris kultúrában betöltött szerepéről, és a politikai hinduizmus jelenéről beszélgetünk vendégeinkkel, Szivák Júliával, a Pázmány Péter Ka
Hol lehet Uros apát? Kutatások a korai bencések világának feltárására
Hogyan folytak régészeti munkák és történeti kutatások egy működő szakrális térben? Mit jelent a tudomány művelői és az aktív bencés közösség számára egy ilyen típusú tudományos együttműködés? Miként gondolkodhatunk a hely értékéről és jelentőségéről lokális és spirituális értelemben? A Királyok, szentek, monostorok címet viselő multidiszciplináris kutatási program keretében több régészeti kutat
Az arisztokrácia tündöklése és bukása Magyarországon 1700–1957
Milyen történelmi események voltak a legmeghatározóbbak az arisztokrácia sorsa szempontjából? Hogyan változott az arisztokrácia percepciója a különböző történelmi időszakokban? De vajon miként maradhatott fenn – zárvány módjára – a főnemesi gazdasági-társadalmi és politikai túlhatalom?A Glossza epizódunk középpontjában Az arisztokrácia tündöklése és bukása Magyarországon 1700-1957 c. könyv. Vendég
Kovászként jelen lenni: nők az egyház szolgálatában
Milyen szerepeket töltenek be a nők az egyházban, a református és a katolikus testvéri közösségekben? Hogyan formálódott az idők során a nők szolgálata és hivatása az egyházon belül? Miért fontos, hogy női szempont is érvényesüljön az egyházban?
A Glossza 44. adásában a szerzetesi élet kihívásairól beszélgettünk, és arról, hogy mit jelent a szerzetesi élet a 21. században. Legújabbbeszélgetésünkbe
Buddhizmus: spirituális útkeresés a globalizáció korában
Hogyan működik a Buddha tanítása a mai individualista világunkban és mit adhat ez a vallás a globalizáció korában? Hogyan működnek a buddhista közösségek Nyugaton és Magyarországon? Milyen hatással van a digitális technológia és a közösségi média a buddhista tanítások elterjedésére és gyakorlására?
A Glossza epizódjában ezekről a kérdésekről beszélgetünk Karsai Gábor filozófussal, a Tan Kapuja Bud
Tradíció vagy „fogyasztási” rítus? Karácsony a 21. században
Bár hagyományaink jelentős része eltűnőben vagy átalakulóban van, a karácsony még ma is az egyik legfontosabb családi ünnep a keresztény kultúrkörben, sőt egyre inkább azon túl is. Mennyire reprezentálja a tradíciót a karácsony? Vagy esetleg ma már csupán egy globális fogyasztási „rítusként” értelmezhető? Miként formálódott az ajándékozás ünnepe a fogyasztói társadalomban, és hogyan tekinhetünk er
Történetünk a génekben: a genetikai tesztekről a vásárlástól az eredményekig
Napjainkban nemcsak a genetikai kutatásokban észlelhető robbanásszerű változás, hanem a genetikai tesztek alkalmazása is óriási léptekkel halad előre. A tudományos alkalmazás mellett a genetikai vizsgálatok, tesztek már a piaci felhasználása számára is elérhetővé váltak. Egyfajta divat lett a genetikai örökség megismerése. De vajon mit mutat meg számunkra egy genetikai teszt, amit viszonylag ol
Hivatása: kutató
Milyen szakmai iránytű vezetheti kutatókat a hivatásukban? Milyen szerepet játszik a szakmai közösség, a kollegialitás és együttműködés, az intézeti keret a kutatók életében? Milyen szerepet tölthetnek be az intézeti keretek a kutatói pályákban? Miért fontos a bölcsészettudomány a modern világunkban és gyorsan formálódó társadalmunkban?
A Hivatása: Kutató interjú-sorozatához kapcsolódó és a Mag
Városlakó nomádok: hagyományok és a modernizáció a mai Mongóliában
Milyen hatással van a globalizáció a nomád hagyományokhoz ragaszkodó Mongóliára? Milyen elemekből épül fel a mongol identitás? Egyáltalán hogyan lehet a nomád életmódot fenntartani a modernizálódó a 21. századi Mongóliában?
A nomád hagyományok és a globalizáció jegyeit egyaránt magában hordozó Mongólia ma egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen gazdag kulturális öröksége, a nagyhatalmak közötti geopol
Létezik-e jó halál? Életvégi kérdések a halálról, a haldoklásról és a gyászról
Tabunak számít-e még a halálról beszélni? Mikor és miért medikalizálódótt a haldoklás? Vannak-e még rítusaink a haldoklás és a halál feldolgozására? Mit tehetünk, hogyan segíthetünk a haldoklónak? Hogyan lehetnénk jelen mások gyászában?
Vendégeink Hegedűs Katalin, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének habilitált egyetemi docense, mentálhigiénés szakember és családterapeuta, valamint
Túlélésünk záloga: a félelem
Miért félünk a pókoktól és a kígyóktól? Honnan ered a félelem: mennyire velünk született ez az érzés, és vajon mi az, ami a szocializáció során alakult ki? Milyen közös vonásokat fedezhetünk fel az emberek és az állatok között: megfigyelhetünk-e azonos fiziológiai válaszreakciókat, és milyen következményei vannak a tartós félelemérzetnek?
A Glossza legújabb epizódjában kiderítjük, melyek a leggy
Füst a szemében: bakonyi indiánok és Cseh Tamás öröksége
Miért kezdett el egy csapat fiatal indiánosdit játszani Bakonybélben? Mi köze van mindennek Cseh Tamáshoz és Kojothoz?
Vendégeink, Gauder Áron filmrendező, a budapesti Metropolitan Egyetem oktatója, a 2023-ban bemutatott a Kojot négy lelke című film rendezője, továbbá Csengey Balázs, a Petőfi Irodalmi Múzeum Cseh Tamás Archívum kutatója.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történ
„Akarsz-e játszani mindent, mi élet?” A drámapedagógiáról az elmélettől a gyakorlatig
Vajon a gyerekek vagy a felnőttek „játszanak-e” jobban? Hátráltatják-e a tanulást és a tanítást a mobiltelefonok, vagy éppen ellenkezőleg, oktatásba való integrálásuk teret enged a fiatalabb generáció közlés- és interakcióvágyának? Mi a drámapedagógia célja, és hogyan segítheti elő a tananyag megértését a reformpedagógiai módszerek alkalmazása?
A Glossza vendégei Kiss Gabriella, a KRE BTK Színház
Egy nyelvet beszélünk? Generációk közötti kommunikáció
Milyen kommunikációs különbségek figyelhetők meg a generációk között? Egyáltalán hogyan kommunikálnak a különböző generációk egymással, vagy épp milyen kihívások merülnek fel ezáltal? Hogyan formálja az online kommunikáció az információátadást, a hagyományos kulturális értékeinket, vagy épp a nyelvi kifejezéseinket?
A Glossza epizódjának a vendége Parapatics Andrea nyelvész, szociolingvista, a Pa
Az utolsó nyár: háborús mindennapok 1944-ben
Hogyan éltek az emberek a hétköznapokban a második világháború idején? Miként vészelték át a bombázásokat, hogyan szervezték meg a mindennapjaikat? Mennyiben változott az életük, és miként alkalmazkodtak a háborús viszonyokhoz?
A Glossza a második világháború évfordulójához kapcsolódva Huhák Heléna és Ablonczy Balázs történészekkel beszélgetett, akik mindketten a Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Pick-and-Choose: a zsidó identitás(ok)
A zsidó identitás fenntartása és megújítása folyamatos kihívás, de vajon hogyan lehet a zsidó hagyományokat és értékeket életben tartani ebben a gyorsan változó világban, különösen a fiatalabb generációk körében? Mit tudunk a zsidó identitásról és annak alakulásáról a 19. századi Magyarországon, és vajon mit jelent ma a zsidó közösséghez tartozni Budapesten?
Vendégeink Borgula András, Budapest e
Spirituális elvonulás egy fesztiválon? Alternatív vallási jelenségek a 21. században
Miért jelennek meg újabb és újabb vallások, miközben a történelmi egyházak kevesebb hívőt vonzanak? Hogyan definiálhatjuk és különíthetjük el a vallásokat a mozgalmaktól? Milyen regionális különbségeket tapasztalhatunk a volt szocialista országokban, különösen Közép-Kelet-Európában a vallási jelenségekkel kapcsolatban?
A Glossza különkiadásában Szilárdi Rékával, vallásszociológussal és szociálps
Pesti sikk: a buda(pesti) divat két évszázada
Hogyan kapcsolható össze (Buda)Pest története a divat történetével? Milyen kérdések foglalkoztatják a divattörténészeket? Mit árulhat el egy-egy öltözék a viselőjéről? Hogyan lehetünk tudatosak az öltözködésünkben, és vajon milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a tudatosság fejlesztésébe?
A Glossza legújabb, rendhagyó adása az MTA Nőtörténeti Munkabizottságával együttműködésben valósult meg. Egy
Párhuzamos életek: egy zenetörténész és egy előadóművész közös munkája
Miként találkozik egy zenetörténész és a fuvolaművész, és vajon hogyan tudnak együtt gondolkodni? Hogyan köti össze őket Dohnányi Ernő zeneszerző, aki élete végén szentelt figyelmet erre a hangszerre, és mindössze két rövid kompoziciót írt fuvolára? Milyen szerepet tölthetnek be ezek egy fuvolista repertoárjában, illetve a magyar zenetörténetben?
A legújabb epizódban vendégünk Kusz Veronika, z
Népi motívumok a múltból: etnodivat a 21. században
Mi az etnodivat? Miként nyílik lehetőség a tervezők számára arra, hogy a múlt értékeit tisztelve és felhasználva, ám modern módon nyúljanak egy-egy népi mintához és teremtsenek új divatot ezáltal? Kik és milyen motivációból viselik a termékeit?
A Glossza következő adásának vendégei Juhász Katalin, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa,
Távoli galaxisok, közeli valóság: a science fiction és az űrkutatás határán
Miként inspirálja egymást az űrkutatás és a science fiction? Hogyan befolyásolja a GPS-jeleket vevő eszközeinket a Nap sugárzása ? Keressük még a Földön kívüli élet lehetőségeit? Mennyibe kerülne minden szükséges eszköz ahhoz, hogy embert küldjünk a világűrbe?
Vendégünk Facskó Gábor, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Űrfizikai és Űrtechnikai Osztály tudományos főmunkatársa, kutatási területe az ű
Algoritmusokba kódolt intelligencia
Hogyan befolyásolja az irodalmat és a kreativitását a mesterséges intelligencia fejlődése és alkalmazása? Miként segítik a nyelvmodellek az MI nyelvi fejlődését? Hogyan ötvözhető a bölcsészettudomány és a mesterséges intelligencia-kutatás?
A Glossza vendégei Palkó Gábor, digitális bölcsész és irodalomtörténész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Kutatóközpont munkatársa, a Digit
Közadakozásból a nemzetépítés szimbóluma - 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia épülete a magyar tudomány szimbólumává vált sokunk számára, azonban ismerjük a történetét, tudjuk-e hogy valójában kik és hogyan hívták életre 200 évvel ezelőtt a magyar tudós testületet? Miként formálódott át az Akadémia szerepe és helye a magyar társadalomban és a tudományban az elmúlt kétszáz év folyamán? Milyen válaszokat adott az Akadémia a történelmi fordulóponto
Istennek ajánlott élet – Szerzetesi hivatás a 21. században
Mit jelent a szerzetesi hivatás a 21. században? Milyen nehézségekkel kell szembesülniük, és miként tartható fenn napjainkban ez a zárt létforma? Mit tanulhatunk a szerzetesektől és emelhetünk át életmódjukból?
A Glossza húsvétra készülődve ünnepi adással jelentkezik: a szerzetességről, a szerzetesi hivatásról, a mai világ kihívásairól, és a húsvét, valamint a nagyböjt jelentőségéről beszélgetünk
A mézvadászoktól a detektív méhész Sherlock Holmesig
Milyen a méhek és az emberek kapcsolata napjainkban? Vajon a természettől vagy önmagunktól idegenedtünk el? Hogyan változott a méhészkedés és alakult a méhészek ábrázolása az idők során? Miként próbálták leírni a méhek „társadalmát”, és milyen emberi tulajdonságokkal ruházták fel a méhcsalád tagjait?
A Glossza vendégei ezúttal Weiner Sennyey Tibor költő, író, a Drót főszerkesztője, aki saját essz
Életkezdet mesterséges környezetben. Hogyan vált a szülés családi eseményből orvosi, politikai és társadalmi kérdéssé?
Mikor és meddig szükséges beleavatkozni a várandósság és a szülés folyamatába? Milyen jogai, lehetőségei vannak a várandós és szülő nőnek az egészségügyben? Hogyan képviselhetik magukat a párok eredményesen, hogyan ne váljanak kiszolgáltatottá? Hogyan készülhet fel és segítheti az egészségügy az abortuszon, vetélésen átesett nőket?
A Glossza 42. adásában az életkezdet körül kialakult társadalmi
A bibliafordításoktól a kocsmai hitvitákig: a hosszú reformáció
Mit jelent ma a reformáció? Hogy kapcsolódtak egykor össze a kocsmai hitviták és a reformáció tanításai? Napjainkból visszatekintve szinte elképzelhetetlennek hat, hogy az emberek kocsmai környezetben parázs vitákat vívtak vallási kérdésekről, pedig néhány száz évvel korábban ez szinte bevett szokásnak számított. A reformáció hitvitáinak világába és ezek mai értelmezésébe kalauzol el minket Tóth Z
Tollas-e a dinoszaurusz háta? A paleontológia és a filozófia találkozása
Az 1990-es években a Jurassic Park-franchise-nak köszönhetően berobbant a dinoszaurusz-őrület, amely jelentősen meghatározta a dinoszauruszokról kialakult általános képet: a filmek hatására az őslényeket hatalmas és hüllőszerű állatokként képzeltük el. Mit tudhatunk az ember előtti múltról, hogyan és milyen módszerekkel vizsgálható? Milyen volt a Kárpát-medence élővilága egykor, milyen élő- és növ
