Emberemlékezet
Amit elhallgattak, meghamisítottak, amit kitöröltek. Horváth Szilárd beszélget a XX. századi magyar történelemről, tabuk nélkül. Itt az idő, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba! Az MTVA Podcast és a Kossuth Rádió közös műsora.
Epizódok
Akiknek lapot osztottak #306
A magyar megyékben számos napilap volt 1945 előtt. De a kommunista párt mindet megszerezte valamilyen módon, egyáltalán nem válogatva az eszközökben. Így lett a megyei egylapos rendszer az egypártrendszerben. Elemzünk.
A jakut nő férje #305
Feledésre ítélt ember, de mégsem lenne jó elfelejtenünk a tetteit. Mert a történelmi emlékezet segít elkerülni a hasonló helyzeteket.
Viccnek durva volt #304
Minden bevetett a pártállam 1945 után, hogy falun felfordulást okozzon, s megbonthassa a falusi társadalmat. A Ludas Matyi című vicclap például fontos fegyver volt ebben az egyenlőtlen küzdelemben.
Az elfeledett megmentő #303
1944 nyarán váratlan helyzet kerekedett Budapesten: a polgárháború szélére sodródtunk. Páncélosok szállták meg a főváros legfontosabb pontjait, s velük együttműködő politikusok és civilek készültek arra, hogy közbelépjenek, ha baj van. Mi is történt ezen a júliusi napon, s miért nem emlékezünk rá többet?
Elvbaráti tűz #302
Hátba lövés is lehetne ennek a résznek a címe. Mert arra biztosan nem számítottak az 1944-ben a szovjet csapatokat messiásként váró magyar kommunisták, hogy az elsők között lesznek, akiket a szovjetek letartóztatnak. A miértekre igyekszünk választ kapni.
Piaci iszonyok #301
A munkaverseny kommunista találmány. Valamivel ösztönözni kellett a munkásokat a nagyobb teljesítményre, ha már a piacot kiiktatták a társadalomból. Elmerülünk a szocialista munkaversenyek szürreális világában.
Ikrek az időben #300
A zsarnokságnak különböző arcai vannak. A kommunista zsarnokságnak volt arca Magyarországon Rákosi Mátyás, aztán az arc Kádár Jánosére cserélődött, de a lényeg ugyanaz maradt: a párt uralma a társadalom fölött.
Kisemmizés #299
A kommunista gondolkodás nem tűri az autonómiát. Márpedig aki 1945 környékén földet művelt, nem vagy csak kevéssé függött az államtól. Így ezek az önálló és nyakas parasztemberek törvényszerűen lettek a kommunista hatalom célpontjai. Nagyipari rendszerekbe akarták szervezni a mezőgazdaságot, hogy a parasztság is függő munkáslétbe kényszerüljön – akár a saját földjén is. Ennek volt egyik eszköze a
Az olajoshordó titka #298
A Szent Korona többször volt külföldön, de legmesszebbre 1945 után került, amikor először Németországban majd az Egyesült Államokban őrizték. 1978-as hazatérését az amerikaiak feltételekhez kötötték, például ahhoz, hogy az 1956-os megtorlást jelképező Kádár János ne legyen ott az átadáson. De a Szent Korona végül hazajött, s elkezdett „dolgozni”…
Az elnyűhetetlen pufajka #297
Életutak rejtélyei. Miként lesznek 1945 után szabósegédekből vagy kovácsinasokból néhány év alatt magas rangú katonai vezetők a kommunista rendszer kegyeltjei? S miként lehet az, hogy még 15 évvel az 1956-os alapokra hivatkozó rendszerváltoztatás után, 2005-ben is kaptak kitüntetéseket az 1956-os forradalom leverésében részt vevő pufajkások egyes parancsnokai? Életrajzok nagyításban.
Negyven év csönd #296
Lehetséges-e negyven év tagadás, hallgatás, csönd és elnyomás után a múlt feltárása? Ezzel a kérdéssel szembesültek azok, akik a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején szerették volna feltárni a délszláv háború előtti utolsó nagy európai népirtás, az 1944-45-ös délvidéki események valós történetét. 20 és 40 ezer közé teszik a meggyilkolt magyarok számát, s ezzel együtt közel százezres lé
Rákosi a Balatonon #295
Mindenki és minden szem a láncban. A balatoni munkatáborok, kitelepítettek és ellenállók nyomában járunk. 1945-ben a szovjet vashenger gördült végig ott, ahol most békésen nyaralnak az emberek, majd a szovjetek után érkezett Rákosi és rendszere, velük a villák elkobzása, a munkatáborok, a kitelepítések, a tönkretett életek. De előkerültek az ellenállók is.
Számolatlanul. Ítélet- nem magyar törvények alapján #294
Szovjet törvények alapján ítéltek el magyar állampolgárokat 1945 után Magyarországon a megszálló szovjet csapatok. Ráadásul ezeket az ítéleteket gyakran a magyar kommunisták kérték az elvtársaktól. Fájdalmas ez, de az így hozott döntésekkel a Szovjetunióba került emberek csak töredékét jelentették annak a több mint egymillió magyarországinak, akiket a második világháború után ilyen-olyan indokokka
Ami egy britnek is sok volt… #293
Miként ágyazott meg a Magyarország kárára történt trianoni határdöntéseknek a külföldi és a velük szövetséges magyar újságírók „munkája”? Miként írt és dolgozott Magyarország ellen a nyugatra és keletre menekült magyar vörös emigráció? Szomorú sajtószemle kis derűvel: amikor egy brit figyelmezteti a vörös emigrációt a hazájukkal szembeni kötelező hűségre.
Malomkövek #292
A nagyhatalmak malomköveiről szól az adás, pedig a lengyel-magyar Korompay családról beszélgetünk. Arról, hogy miként talál szerelmet, boldogságot, alakít ki szép családot egy magyar férfi Lengyelországban a XX. század második évtizedében, miként vesz részt a lengyel állam közel másfél százados szünet utáni újjáteremtésében, majd miként lesz bolsevikok katyni tömegsírokba bedobált áldozatainak egy
Sorsrontók #291
Utolsó csatlós, bűnös nemzet… és folytathatnánk a sort azokkal a kifejezésekkel, amelyeket történészek majd újságírók és politikusok aggattak ránk 1945 után, miközben nem volt igazságtartalmuk. De arra alkalmasak voltak, hogy megbélyegezzük vele magunkat, hogy indokolatlanul rontsunk az önképünkön, s éles fegyvert adjunk ellenségeink kezébe.
Magyar Közösség #290
Ha a németek fenyegették a magyar függetlenséget, akkor ellenük, ha a szovjetek, akkor ellenük léptek fel a Magyar Közösség tagjai. A laza szerveződésben nem nézték ki jobb-, ki baloldali. A nemzet iránti elköteleződés volt fontos. Követendő jó példa a XX. század közepéről.
6:3 #289
Ugyanazona napon győzte le a magyar válogatott a Wembley stadionban az angolok csapatát, amikor hazatértek a gulágról az első magyar rabcsoport. A rádióközvetítést már hallhatták az első magyar vasútállomáson, ahol megállt a vonat. De ez nem hozta meg nekik a szabadulást: a koncepciós pereken nyugvó szovjet büntetés után a magyar büntetés következett a kommunista logika szerint.
Biztonságos otthon #288
A salgótarjáni fiatalembert szülei hazahívták 1956 október végén a veszélyes Budapestről, hogy a biztonságos otthonban vészelje át a veszélyes időket. De nem számoltak Kádár, Münnich és Marosán terveivel….
A döbbenet joga #287
Arra a politikai terrorra, amelyet a Tanácsköztársaság idején vezettek be Magyarországon a kommunisták, nem volt felkészülve az ország. De a magyar jogrend sem volt felkészülve a kommün bukása után a büntetésekre. Egyszerűen nem voltak jogszabályok az ilyen működésre, mert előtte annyira elképzelhetetlennek tűnt az állam terrorja.
Az utolsó esély #286
A második világháborúból is szerettünk volna kimaradni. Nem sikerült. Az utolsó esély arra, hogy a háború ne dúlja végig az országot s netán megmaradjon valami a hazatért területekből, az 1944 őszi kiugrás volt. Ennek előkészítésére komoly hazafiak vállalkoztak a kormány és a kormányzó stábjában.
Nem nyaralás #285
A Tisza-tó manapság népszerű turistacélpont. A turisták némelyike biztosan ellátogat az egykori fogolytábor környékére, hogy megnézze, miként kezdődött a Tisza-tó története: a tiszalöki erőmű építésével, amiben kényszermunkások is részt vettek.
Feledésre ítélve #284
Gömbös Gyuláról sokáig nem beszélhettünk a tényeknek megfelelően. Ő is az 1945 utáni feledés és átszínezés rohamcsapatainak egyik áldozata volt. Most igyekszünk realista képet rajzolni a magyar miniszterelnökről.
Rongyosok északon #283
A Rongyos Gárda neve ismert a Nyugat-Magyarország 1921-es vagy Kárpátalja 1939-es visszafoglalását eredményező harcokból. De a magyar nemzet érdekeit középpontba helyező csapatnak ennél nagyívűbb elképzelései is voltak. Részt akartak venni mindenben, ami Közép-Európa országainak önállóságát eredményezte volna a szovjet és a német fenyegetés idején. Így kerültek Finnországba is.
Déli szél #282
Magyarország a béke szigete volt, miközben körülöttünk etnikai tisztogatással járó véres háborúk formálták át a Balkánt és formálják most a keleti síkságot. Horvátország újjászületésének krónikája magyar szemmel.
A körülzárt erőd #281
Milyen szerepet játszanak a gyermekkori játékok későbbi identitásunkban és egy történészi életműben? S mi olvasható ki a múltból Magyarország jövőjére vonatkozóan? Ezt a kérdést tesszük fel Szerencsés Károly történésznek, aki a XX. századi magyar történelem nagyjainak megmutatására szentelte életét.
Közös gyökerek #280
Maguk addig mentek jobbra, amíg meg nem érkeztek balra – így hangzott egy hozzászólás a nyilas és a kommunista mozgalom közös gyökereiről a magyar Országgyűlésben a Horthy-korban. A kisnyilasok 1945-ben simán átigazolhattak a kommunista pártba, sőt, szívesen is látták őket a tömegbázis nélküli kommunisták. De akkor miért szélsőjobb az egyik és miért szélsőbal a másik? Mi a közös bennük? Ezt elemez
Történelmi folytonosság #279
És még mindig a folytonosság: 1920 után, amikor a trianoni torzóból országot faragott egy tehetséges és hazaszerető politikusnemzedék, a kiegyezés utáni politikai rendszer példáihoz és módszereihez nyúltak vissza. Mik ezek a példák, s hogyan segíthetik a jövőt?
Hegemón klubpártok #278
A magyar parlamentarizmus hajnalát elemezzük. Azt az időt, amikor nem tömegpártok, hanem „klubpártok” uralták a magyar politikát. Igaz, ez még nem a tömegdemokrácia ideje. De sok minden átmentődik belőle későbbre is. Mert van folytonosság a magyar politikában. S a folytonosságnak vannak eredményei.
Velünk élnek? #277
Vajon mi maradt meg a sztálinizmusból és Rákosi rendszeréből a 21. századra is? Vajon velünk él-e a szellemi életben a sztálinizmus? Néhány szempontot vetünk fel.
Szelíd forradalom #276
A falvak népe 1956-ban napok alatt visszavette életét a kommunistáktól. A magyar nép demokratikus hagyományai működtek: a legrátermettebbek kerültek a falvak élére. De a falvakban vértelen szelíd forradalom után jött a kádári megtorlás, s ez már nem volt vértelen vidéken sem.
56 Kárpátalján #275
Mindenhol lázadtunk 56-ban. Még Kárpátalján is, a szovjet-ukrán bilincsekben is. Magyar kutatók elképesztő eredményeit tárjuk a hallgatók elé 1956 kárpátaljai titkairól.
Csak egy kis munka #274
Más volt a titkos parancsban és más a falragaszokon. Kárpátalja ezer éven át Magyarország része volt, s ez a természetes állapot állt helyre 1939-ben, de csak kicsit több mint öt évre. A szovjet-orosz-ukrán új világ kényszermunkával tört be Kárpátaljára.
Magyar vadászkutyák #273
A XX. században a kihalás szélére került ezeréves örökségünk. Kevés biztosat tudunk őseink vadászkutyáiról, de az biztos, hogy már a honfoglalók is nagy becsben tartották őket. Mindennapos használatuk azonban kikopott az életmódból, s ez megkérdőjelezte létüket is.
A Szent Korona kalandjai #272
Számtalan kisebb-nagyobb sérülés érte kalandos élete során a magyar Szent Koronát. Sorra vesszük a sérüléseket, de közben kipillantunk a Szent Korona eredetére és jelképrendszerére is.
A tűz oltója #271
Mindannyiunkban van tűz. A közösség, a segítés tüze. S ha ez van, mehetünk is a tényleges tüzeket oltani, amelyeket a bombák, a robbanólövedékek és a nyomukban járó pusztulás gyújtott Budapest ostroma idején.
Tátrai futárok #270
1939 ősze. Lengyelország megszűnt – legalábbis látszólag. Egyek felét a nemzetiszocialista Németország foglalta el, másik felét a szocialista Szovjetunió. De mégis működött a földalatti lengyel állam, s ennek az államnak sokat segítettünk mi, magyarok. Ezt a segítséget elemezzük a tátrai futárok példáján keresztül.
A finn érdemrend #269
Miért kapja meg egy magyar ember halála után 63 évvel az egyik legmagasabb finn kitüntetést? Mit kellett tennie ezért a budapesti ostrom alatt? Rejtély és emberségből példa 1945-ből.
Ferenc József diplomatája #268
Találkozhattunk volna vele az utcán. Talán találkoztunk is. A „boldog békeidőkben” kezdte diplomáciai pályáját, de itt volt velünk a következő század végéig. Hevesy Pál Ferenc József diplomatája volt. Beszélgetés róla és egy elképesztően tehetséges családról.
Vakhit #267
Mi kell ahhoz, hogy egy ember rátaláljon a hivatására, arra, amiért született a földre? És a kérdés, ami ezzel rokon: vajon hány könyvespolcon férhet el egy Braille írással nyomtatott Biblia? Miközben a kérdésekre válaszolunk, középosztálybeli hölgy története bukkan elő a feledés homályából.
Címlapsztori #266
1956 magyar forradalma címlapsztori volt, méghozzá hosszú ideig. Többet szerepeltünk ekkor a nyugati újságok címlapjain, mint az előző 150 évben összesen. 56 nyugati sajtóját elemezzük.
Lélekbombák #265
Ha nincs az a nürnbergi bombatámadás, akkor katonatisztként szolgált volna. De amikor az amerikaiak lerombolták a német várost, a bombák a lelkében robbantak. A robbanások messzire röpítették: túl Európán és túl a befogható anyagi világon.
A XX. század embere #264
Átvitte a dinasztiát a királyságból a demokráciába. Hagyatéka most itt van Budapesten. Olyan hagyaték ez, amely nemcsak nekünk és az egykori monarchia népeinek, de az egész világ tudományosságának érdekes, mert a hosszú XX. század szellemtörténeti és történelmi összegzése is.
Még egy kis munka #263
Beszélgetés azokért a százezrekért - apákért, anyákért, lányokért, fiúkért, férjekért és feleségekért -, akik elmentek egy „kis munkára” és soha nem tértek vissza.
Válogatás a foglyokból #262
Az 1963-as kádári amnesztia utána a forradalom igazi mozgatói börtönben maradtak. Kiket engedtek ki? Erről szól a beszélgetés.
Kis munka #261
Csak egy „kis munka”, „malenkij robot”. Sokszázezer magyar összességében sokmillió évi munkája gazdagította a Szovjetuniót.
Sortűz a határon #260
Salgótarján, 1956. Fordulópont a kádári politikában. Amikor halottakon taposva akarnak békét teremteni Moszkva küldöttei. A beszélgetéssel M. Kiss Sándorra is emlékezünk.
Sortűz a Nyugatinál #259
Tabudöntögető beszélgetés a Nyugati téri sortűzről, amikor Kádárék már elég erősnek érzeték magukat, hogy a szovjet tankokkal maguk mögött szembe forduljanak a nemzettel. A beszélgetéssel M. Kiss Sándorra is emlékezünk.
Székelyek vasban #258
A Székely hadosztály rövid története a hősies önfeláldozás és a kormányzati bénultság története, amikor vezetői szembe fordulnak a nemzet akaratával. De ki és miért tette tönkre a Székely hadosztálynak küldött ágyúkat?
Egyszer már sikerült #257
Észak-Erdély visszatérése részleges gyógyír volt a trianoni sebre. Ezek az évek a megmaradást jelentették és jelentik az ottani magyar közösségek számára.
Trianon okai #256
Trianon okait kutatjuk. Milyen belső és külső okai voltak annak, hogy – pedig megtehettük volna - nem védtük meg országunkat?
A Nagy Imre kód #255
Nagy Imre nem a forradalom miniszterelnöke volt, hanem miniszterelnök a forradalom idején. Miként igyekeztek az akkor hatalom lévő szocialisták 1989-ben mégis megteremteni a Nagy Imre mítoszt?
Rongyos Gárda #254
Amikor Isten a generális. Az Őrvidéket és Nyugat-Magyarországot felszabadító Rongyos Gárda története. Kétezer magyar ember a világ ellen – és győznek. De eléggé kiaknáztuk-e a győzelmüket?
Hadimérleg #253
Az első világháborúban Magyarország sok embert vesztett, de a románok, szerbek sokkal többet. Számokban: Magyarország: 6%, Románia: 9%, Szerbia:14,5%. Nálunk volt az erő, a hadianyag, a kisebb veszteség. Miért tudták mégis elvenni Magyarország egy részét?
Nemzeti maximum #252
Vajon vannak-e a magyar történelemben olyan mintázatok, amelyeknek megjelenésére minden korban bizton számíthatunk? Mi köti össze a dualizmus időszakát a Horthy korral? Melyek a közös jellemzői Tisza Kálmán és Bethlen István országvezetésének?
Gyógyír vörös mezben #251
A Felvidék felét két hét alatt felszabadította a Tanácsköztársaság északi hadjárata során a magyar hadsereg, s ezzel bizonyítást nyert, hogy a történelmi Magyarországot meg tudtuk volna menteni, ha méltó vezetők vannak a nemzet és a hadsereg élén. De vissza kellett vonulnunk – mert a vezetők nem voltak méltók a nemzethez.
Kádár Apró Dögei #250
Ahogy a magyar néphumor a három vezető politikusra (Kádár János, Apró Antal, Dögei Imre) utalva mondta, „Kádár apró dögei” szorították Magyarországot az 1956-os forradalom leverése utáni terror idején. Kik voltak ők és mit tettek? M. Kiss Sándor történész előtt is tisztelgünk a beszélgetés újraközlésével.
Magyarok a Dunán túlra! #249
Egymillió magyar emberből álló közösséget ziláltak szét a csehszlovák hatóságok 1918 után, mégpedig a nemzetközi „közösség” és 1945 után főként a Szovjetunió cinkos asszisztálásával, néha közreműködésével.
Ávósok és pufajkások #248
Nem a semmiből termettek itt 1956-ban a sortüzeket vezénylő, magyarokat ölő pufajkások. Itt voltak előtte is, csak más gúnyában. M. Kiss Sándor történész előtt tisztelgünk a beszélgetés újraközlésével.
A halál kőfejtője #247
Recsken nem egyszerűen tábor volt, hanem megsemmisítő tábor. A kőfejtőben a munka eredményességét nem tonnákban, hanem emberéletekben mérték.
Mit írtak a lapok? És miért azt írták? #246
Hogyan ferdített a nemzetközi sajtó a holocaust ügyében a második világháborúban? Miért és hogyan vette át a nemzetközi lapok egy része sokáig a nemzetiszocialista narratívát?
Volhínia #245
Jónak lenni jó. De háborúban, különösen a második világháborúban miként lehetséges ez? A magyar katonák Volhíniában embereket mentettek. Mindez leginkább az ukrán és a lengyel történelem része, de az ott állomásozó magyar csapatokon keresztül már a miénk is.
Alkony Nyugaton #244
Sokat beszéltünk már a szovjet hadifogolytáborok borzalmairól. Most nyugatra nézünk, a francia, angol, amerikai táborok életét mutatjuk be egy magyar vezérkari tiszt naplóján keresztül.
Történelmi puzzle #243
Bármilyen furcsa is, ma sem tudjuk, hogy a legtöbb magyarországi településen mikor és hogyan ment át a második világháborús front. Rövidesen azonban mindannyian a magyar történelem második világháborúról szóló könyvének szerkesztői lehetünk. Készül ugyanis a második világháborús front átvonulásáról az adatbázis, térképpel, adatokkal, s ehhez mindannyian hozzátehetjük a saját történeteinket.
Lélek és történelem #242
Milyen keresztény meggyőződés, milyen útmutatás, milyen evangéliumi igazság volt Mindszenty József történelmi tettei mögött? Egyszerre mutatjuk meg a lelki embert és a történelmi személyiséget.Vendég: Soós Viktor Attila történész (NEB) és Marton Zsolt váci megyéspüspök
1975 #241
Abban az évben nem történt semmi. Megállt az idő. Előszörez jut eszünkbe 1975-ről. De tényleg nem történt semmi? Ők voltak a legnagyobblélekszámú nemzedék, a Ratkó-unokák: abban az esztendőben 194 ezer gyermekszületett. De mi a nemzedéki élményük? Ezt járjuk körbe.
Szegényen, de szabadon?! #240
Mi érdekelte a kommunista állambiztonságot a szocializmus alkonyán, 1987-89-ben? Ez is kiderül a napi operatív jelentésekből. Elsősorban a megalakuló pártokra és az egyházakra figyeltek. Alkony ide vagy oda, a megfigyelési rendszer működött ugyanúgy, mint évtizedekkel korábban.
Pinceszint #239
Amikor az állam az egész nép ellen védte magát. 1945-ben kezdődik a kommunista államvédelem kialakítása, megnézzük a kezdetet és a véget.
Nép, bíróság #238
Igazságtétel? Talán, nyomokban. Bosszú? Igen, meglehetősen. Joguralom? Semmiképpen. A népbíróságokat elemezzük.
Így jöttek #237
1945. Régebben felszabadulásnak kellett nevezni. Ahogy erre válaszolva a pesti vicc mondta: tatárdúlás, törökdúlás, feszabadúlás. Erről az időről beszélgetünk.
Román vérnyom a Fekete-tengerig #236
1916-ban Románia hadüzenet nélkül, meglepetésszerűen megtámadta addigi szövetségesét, Ausztria-Magyarországot. Az erdélyi betörést a pár hét után ellentámadásba átmenő magyar-osztrák-német-bolgár csapatok elhárították, Bukarestet és Románia nagy részét elfoglalták. A román állam függésbe került, különbékét kellett kötnie, hadserege romokban volt és veszteségei nagyok voltak.
Trianon helyett #235
Vendég: Gulyás László történész1918 őszén bőven volt magyar erő, katona, hadianyag, a katonákban elszántság ahhoz, hogy visszaverjük a ránk törő gyenge, felszereletlen, vezetetlen és gyakorlatlan cseh, román és szerb „hadsereget”. Mi hiányzott? A vezetés, hiszen az alkalmatlan Károlyi Mihály és társulata kezében volt a hatalom. Sokéves kutatás összegzése: Trianon elkerülhető lett volna, ha a magya
A kitüntetett magyarirtó #234
Göncz Árpád 1998-ban magyar állami kitüntetést adományozott Lazar Brankovnak, a Rajk per egyik vádlottjának, aki részt vett az 1944-es délvidéki magyarirtásban.
A visszatéréstől a szögesdrótig #233
Korsós József vezérkari századost kísérjük el a naplója segítségével Felvidék visszatérésétől Székelyföldön át az amerikai hadifogságig.
Feltámadás forradalom után #232
Sokat beszélünk azokról a lelkipásztorokról, akiket beszerveztek a kommunizmus idején és azokról is, akik ellenálltak. De van egy vakfoltunk: azok, akik végezték a dolgukat, őrizték a hitet és nem kerültek az állambiztonság látókörébe.
Az antikvárius és a történelem #231
Amikor sárga csillaggal a mellén kiszolgálta az elegáns férfiakat az erre az időre kinyittatott boltjában, aligha gondolta Stemmer Ödön antikvárius, hogy éppen két vezető nemzetiszocialista vásárol tőle erotikus nyomatokat 1944 tavaszán a németek által megszállt Budapesten.
Az eskü kötelez #230
Orvosok a frontvonalban. A Semmelweis Egyetem klinikáin az orvosok és ápolók folyamatosan dolgoztak akkor is, amikor bombák hullottak vagy utcai harcok dúltak az épület környékén a második világháború után.
Magyarország a hidegháborúban #229
1991: A hidegháború vége Magyarországon és a világon is. De hogyan alakult ki a hidegháború és mit jelentett ez az időszak Magyarországon. Milyen hidegháborús kényszerek vezették a magyar „politikát” ebben az időben és mi az, ami már nem volt kényszer, mégis megtette az ország kommunista vezetése Kádár idején?
Az üres szék #228
A Winston Churchill képviselte Brit Birodalom és Magyarország negyvenes évekbeli keszekusza kapcsolatát mutatjuk be. Igaz-e az, hogy a brit miniszterelnök Teleki Pálra utalva azt mondta, hogy „Magyarországnak lesz egy széke a háború utáni béketárgyalásokon”?
Csak piszkos forrásból! #227
A nemzetiszocialista és a fasiszta ideológia forrásvidékét keressük. S meg is találjuk: Marx, Lenin, a kommunista szocialista mozgalom és a baloldal környékén. No de akkor miért tartják ma a nácizmust és a fasizmust szélsőjobboldalinak?
