
Ez itt a kérdés
Az M5 Ez itt a kérdés podcast-jének hallgatói kultúrpolitikai, történelmi és társadalmi vitákban mélyülhetnek el. A műsor kérdéseket tesz fel, véleményeket ütköztet és leleplezéseket hoz nyilvánosságra.
Episodes
„Rendőr védte a cikk szerzőjét” – 30 éves a Tocsik-ügy (2026.06.10)
Bűncselekmény nem történt, de a jó erkölcsbe ütközött Tocsik Márta közel egymilliárd forintos sikerdíja – ezt állapította meg a bíróság a 90-es évek legnagyobb korrupciós botrányát követően. De Tocsik Márta főszereplője vagy bábja volt Tocsik-ügynek? Ez itt a kérdés.Gulyás István vendégei:- Betlen János, újságíró- Szabó Tamás, az Antall-kormány privatizációs minisztere- Horváth Attila, jogtörténés
Elönti a Sándor-palotát a Tisza áradása? (2026.06.09)
Magyarország miniszterelnöke alaptörvény-módosítással távolítaná el a pozíciójából a köztársasági elnököt. Míg Magyar Péter szerint a választási ígéretét viszi véghez, addig Sulyok Tamás az alkotmányos válság kockázatát veti fel és a Velencei Bizottsághoz fordult. De vajon milyen precedenst teremthet az ügy a jövőre nézve? – mai adásunkban elsőként erre keressük a választ! – Ez itt a kérdés!GULYÁS
Hamis a magyarság képe Mohácsról? (2026.06.08)
Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács! – foglalta össze az 500 évvel ezelőtti vereséget Kisfaludy Károly. De milyen okok vezettek a csata elvesztéséhez, és valóban a mohácsi csatamezőn nyugszik középhatalmi létünk holtteste?Ez itt a kérdés. Jámbor Flóra vendégei:- B. Szabó János, történész-muzeológus, Budapesti Történeti Múzeum- Varga Szabolcs, történész- Sudár Balázs, történész
Megalkuvás vs. ellenállás: mikor dőlt el Trianon? (2026.06.04.)
„A háborút elveszítettük, és ebből a szempontból kell megítélni a mai helyzetet.” – ezt mondta Károlyi Mihály az Országgyűlésben 1918-ban. Később a hadsereg leszerelése és a belgrádi konvenció megpecsételte az ország sorsát. De el lehetett volna kerülni Trianont a nagy háború után? — Ez itt a kérdés!Horváth Szilárd vendégei:— Szakály Sándor igazgató, Veritas Történetkutató Intézet— Vincze Gábor tö
Gyurcsány Ferenc vs. Kiss Péter: itt dőlt el az ország sorsa? (2026.06.03.)
Reformígértek, válságkezelés és a centrális politikai erőtér kiépítése. Magyarország 21. századi politikatörténetének 3 miniszterelnöke, akiknek az elképzelései ennél messzebb már nem is állhattak volna egymástól. Korszakhatárhoz érkeztünk-e 2010-ben, amikor végbement az átadás-átvétel a baloldal és a jobboldal között? — Ez itt a kérdés!Gulyás István vendégei:— Csath Magdolna közgazdász, egyetemi
Mit kíván az Európai Unió? (2026.06.02.)
6000 milliárd forint kifizetéséről állapodott meg a magyar kormányfő és az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen szerint a magyarok ráléptek a demokrácia útjára. De mit kért Brüsszel a nekünk járó forrástért cserébe? – mai adásunkban elsőként erre keressük a választ! Majd arról beszélgetünk, hogy a Romániát ért orosz dróntámadás ismét rávilágít a kontinens sebezhetőségére. A román elnök s
Győzhettünk volna Mohácsnál? (2026.06.01.)
Meghalt Mátyás, oda az igazság! – a népi mondás is rámutat, hogy a király halálát fordulópontként tartja számon a nemzeti emlékezet. De milyen út vezetett a mohácsi csatáig és miként formálta a vereség a Mátyásról kialakult képet? — Ez itt a kérdés!Jámbor Flóra vendégei:— Illik Péter történelemtanár, tudományos munkatárs, Magyarságkutató Intézet— Horváth Attila jogtörténész, egyetemi tanár, Nemzet
Vita a várfelújításokról (2026.05.28.)
A vár nem üzlet, hanem identitáselem – erről beszélt a diós-győri vár felújítása kapcsán a helyi turisztikai egyesület elnöke. Közben komoly vita folyik arról, hogy a történelmi re-konstrukció vagy a jövőbeni hasznosítás céljait kell szem előtt tartani a romok felújításakor. De hogyan építik önazonosságunkat felújított váraink? — Ez itt a kérdés!Horváth Szilárd vendégei:— Móczár Gábor főigazgató,
Merre tovább magyar múzeumok? (2026.05.27.)
Múzeumok költöztetése, Közgyűjteményi Központ létrehozása, stratégiai irányváltások – az elmúlt évek múzeumokkal kapcsolatos politikája számos vitát generált a kulturális élet szereplői között. De milyen helyzetben vannak a magyar múzeumok és milyen változások várhatók a kultúrpolitikában? — Ez itt a kérdés!Gulyás István vendégei:— L. Simon László író, kultúrpolitikus, szakmai vezető, Fischer Vilm
A hazugságra épített politika (2026.05.26.)
Kilőtt szemek, tönkretett életek és egy beszéd, ami szétzilálta a magyar társadalmat. 20 évvel ezelőtt ezen a napon hangzott el Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. De vajon milyen hatása van a jelenre a beszédnek? - a mai adásunk elsőként erre keressük a választ. Majd arról beszélgetünk, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Kína már az új világról egyezkednek. De vajon hol lesz a helye Európának
Új igazság a Szent Koronáról? (2026.05.21.)
A Szent Korona szerkezetileg egységes egészet alkot – állítja mérnöki megfigyelésire alapozva nemzetközileg elismert tanulmányában egy magyar mérnök. Ezzel szemben a hazai tudományban még mindig a két részből álló korona tézise az elfogadott álláspont. De viselhette-e Szent István király a Szent Koronát? Ez itt a kérdés.Horváth Szilárd vendégei:- Barabássy Miklós, mérnök- Németh Zsolt, fizikus- Va
Medgyessy Péter megbuktatása: MSZP-n belüli szövetkezés az SZDSZ-szel (2026.05.20.)
Segély vagy munkalapú társadalom, egységes vagy megosztott politikai centrum. Nemcsak két politikai oldal, de két eltérő állam- és társadalomfelfogás is összeütközött az első Orbán-kormány és a Medgyessy-kormányban. De hogyan jelentek meg ezek a különbségek a kabinetek első 100 napjában? Ez itt a kérdés. Gulyás István vendégei:Boros Imre közgazdász Csath Magdolna közgazdász Mesterházy Attila közga
Ki dominálja a jövőt? (2026.05.19)
Újabb lépések a világ újrafelosztásának folyamatában! Donald Trump után az orosz elnököt fogadja Kínában Hszi Csin-ping. De melyik szuperhatalom fogja dominálni a jövőt? – mai adásunkban elsőként erre keressük a választ. Majd arról beszélgetünk, hogy átfogó vizsgálat indult a Biden-adminisztráció által finanszírozott külföldi biológiai laboratóriumok ügyében. De vajon hogyan befolyásolta a közvéle
Attilától Dzsingisz kánig (2026.05.18)
23 millió négyzetkilométerével a Mongol Birodalom volt a világörténelem legnagyobb kiterjedésű állama, amely magában foglalta Európa keleti felét, a Kaukázust, valamint a mai Kína északi és középső részeit. De hogyan jött létre és mi állt a birodalom sikerének hátterében? Ez itt a kérdés.Jámbor Flóra vendégei:- Somfai Kara Dávid, mongolista, etnológus, ELTE Néprajztudományi Intézet- Szilágyi Zsolt
Ősi jelképeink nyomában (2026.05.14.)
„A világnak, amelyben élünk, szépségre van szüksége, hogy ne essen végső elkeseredésbe.” – VI. Pál pápa művészetről vallott gondolatai hatvan év után is aktuálisak. De van-e művészet szakralitás nélkül? — Ez itt a kérdés!Horváth Szilárd vendégei:— Elekes Gyula tűzzománc-művész— Harangozó Imre etnológus— Bódis Zoltán irodalomtörténész, mesekutató— Deme Tamás akadémikus, művészetpedagógus
Nem lehet igazságos privatizációt csinálni (2026.05.13.)
100 napnyi türelmet kért a nemzettől a legsürgetőbb feladatok megoldására Antall József 1990 májusában. Míg az őt követő Horn Gyula az azonnali cselekés híve volt. A kormányok első 100 napját szinte önálló ciklusként kezelik és értékelik, de mire elég 100 nap? — Ez itt a kérdés!Gulyás István vendégei:— Kónya Imre jogász, korábbi belügyminiszter— Galló Béla politikaszociológus— Betlen János újságír
Kétharmad: túlhatalom vagy stabilitás? (2026.05.12.)
Kormánybukás Romániában, billegő koalíció Szlovákiában és kormányalakítási zsákutca Szlovéniában. Mindeközben Magyarországon rekordidő alatt állhat fel az új kormány. De kik lehetnek a stabil kormányzás győztesei? – mai adásunkban elsőként erre keressük a választ. Majd arról beszélgetünk, hogy Trump egész Európát magára hagyhatja. Németország korábbi külügyminisztere szerint az észak-atlanti szöve
Tatárok vs. székelyek: geopolitikai játszmák az utolsó tatárjárás során (2026.05.11.)
Bár a 13. században több alkalommal is védekezni kellett a mongol támadással szemben, egészen a 18. századig kísérték történelmünket a tatár betörések. De hogyan harcolt Erdély a tatárokkal szemben, és milyen hatással volt mindez a Habsburgok elleni küzdelemre? — Ez itt a kérdés!Jámbor Flóra vendégei:— Illik Péter történelemtanár, tudományos munkatárs, Magyarságkutató Intézet— Vésey Kovács László
Leomlóban a fenntarthatóság mítoszai (2026.05.07.)
Zavaros, megalapozatlan és megtévesztő zöld állítások jellemzik a márkák kommunikációját a Gazdasági Versenyhivatal szerint. A fenntarthatóságot hirdető, ökobio címkék sokszor profitorientált nagyotmondásra épülnek. De valós ígéret vagy csupán jövedelmező üzlet a fenntarthatóság? — Ez itt a kérdés!Jámbor Flóra vendégei:— Horváth Bálint kommunikációs vezető, GVH— Hortay Olivér üzletágvezető, Század
Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon szakította szét a baloldalt? (2026.05.06.)
A rendszerváltoztatás óta először nem jutott be baloldali párt az Országgyűlésbe. Bár akadnak köztük, akik saját sikerüknek is érzik az Orbán-kormány leváltását, a következő négy év a megmaradásukról is szól majd. Ez a harc volt a végső vagy feltámadhat hamvaiból a baloldal? — Ez itt a kérdés!Gulyás István vendégei:— Mesterházy Attila közgazdász, Szocialisták és Demokraták alapítója— Horn Gábor kö
Mi mozgatja az új világrendet? (2026.05.05.)
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéből, ezzel felborítva a teljes a globális olajpiacot. De hogyan változik a geopolitikai rend a Közel-Keleten? - mai adásunkban elsőként erre keressük a választ. Majd arról beszélgetünk, hogy új csúcson van a fegyverkezés a világban. A globális katonai kiadások 2025-ben elérték a közel 2900 milliárd dollárt: de ki és miből fizet
Nagy Lajos: a középkor reálpolitikusa (2026.05.04.)
Lajos király megfogadta, hogy „országának minden nemeseit kiváltképpen szeretetében tartja és szabadságukban megőrzi.” – tudósít a Képes Krónika Nagy Lajos megkoronázásáról. Az ezt követő 40 éves uralkodása alatt Károly Róbert virágzó királyságából európai nagyhatalmat épített. De hogyan él tovább 700 után Nagy Lajos öröksége? — Ez itt a kérdés!Horváth Szilárd vendégei:— Buzás Gergely régész, művé
Középhatalmi kirakós: Kanada vs. Trump Amerikája (2026.04.30.)
Egy friss közvéleménykutatás szerint a kandaiak 60 százaléka legalábbis megfontolná, hogy csatlakozzanak az Európai Unióhoz. Közben a kanadai miniszterelnök arról beszél: a középhatalmak erejét adó nemzetközi szervezetek komoly fenyegetettség alatt állnak.De mi lesz a középhatalmak szerepe az új világrendben? — Ez itt a kérdés!Horváth Szilárd vendégei:— Csizmazia Gábor Amerika-szakértő, tudományos
Kihívások és válaszok: példa vagy bukás a finn jóléti modell? (2026.04.29.)
A fiatalok csaknem negyedének nincs állása Finnországban, ami évek óta világelső a boldogságmérésekben. Míg 20 évvel ezelőtt a finn modellnek csodájára járt a világ, mára rendre lemarad a fontosabb gazdasági mutatókban.De bezzegország vagy bukás a finn gazdaság jóléti modellje? — Ez itt a kérdés! Gulyás István vendégei:— Bogár László közgazdász— Lentner Csaba közgazdász— Németh Viktória senior ele
Ügynökakták és vagyonvisszaszerzés (2026.04.28.)
Ügynökhálózatok, besúgók és titkos állambiztonsági dokumentumok. - az első intézkedései között hozná nyilvánosságra az ügynökaktákat a Tisza-kormány. De hozhat-e társadalmi megbékélést a múltunk feltárása? Elsőként erre keressük a választ. Majd arról beszélgetünk, hogy a Politico szerint Orbán Viktor távozásával megszűnt az egység látszata az Európai Unióban és az Ukrajna EU-csatlakozását ellenző
Nyugati beavatkozás, mongol betörés: kire számíthattunk a második tatárjárás idején? (2026.04.27.)
1242-es kivonulásuk után pár évtizeddel ismét a tatároktól kellett megvédeni a Magyar Királyságot. Mégis, a második tatájárás néven ismert eseményről sokkal kevesebbet tudunk, mint az 1241-es támadásról. De hogyan zajlott a második tatárjárás, és miben rejlett a magyar győzelem titka? — Ez itt a kérdés!Jámbor Flóra vendégei:— Hidán Csaba régész-történész— Vésey Kovács László nemzetkarakterológus,
Így zárta le Csernobil a hidegháborút (2026.04.23.)
„Csernobil még a peresztrojkánál is nagyobb mértékben járult hozzá a Szovjetunió bukásához” – írta Mihail Gorbacsov a 40 évvel ezelőtt történt katasztrófáról, ami a hirosimával elkezdődött nukleáris verseny egyik utolsó mozzanata volt.De mi volt Csernobil szerepe a hidegháború lezárásában? — Ez itt a kérdés!Horváth Szilárd vendégei:— Aszódi Attila egyetemi tanár, dékán, BME Természettudományi Kar—
Ki jár jól és ki veszít az olajválsággal? (2026.04.22.)
A világtörténelem legnagyobb válságától tartanak ma az energiapiacon kialakult helyzet miatt. Az 1970-es években két olajválsággal is szembe kellett néznie a világnak. Míg Nyugaton káosz uralkodott, a Szovjetunió igyekezett a rend és a stabilitás látszatát kelteni, mégis hozzájárult a keleti blokk összeomlásához. Mire figyelmeztet minket a múlt? — Ez itt a kérdés!Gulyás István vendégei:— Csath Mag
Békés lesz az átmenet? (2026.04.21.)
Április 12-én Magyarország úgy döntött, hogy a Tisza Párt kétharmaddal alakíthat kormányt. De hogyan zajlik majd az átmenet? - mai adásunkban elsőként erre keressük a választ. Majd arról beszélünk, hogy globális polikrízist okozhat a közel-keleti harc a Hormuzi-szorosnál. De vajon hogyan maradhatunk ki a világválságból? — Ez itt a kérdés!GULYÁS ISTVÁN vendégei:— BOROS IMRE közgazdász— HEGYI GYULA
Magyarország a mongol hódítás gátja: miért nem segített Európa? (2026.04.20)
Most rabló mongol nyilát zúgattad felettünk – így fogalmaz Kölcsey Ferenc a Himnuszban, amely jól mutatja, hogy a 785 évvel ezelőtt kezdődő tatárjárás mély történelmi és kulturális nyomott hagyott a nemzeti emlékezetben. De melyek a muhi csata elfeledett részletei, és hogyan állt talpra az ország a mongol invázió után? — Ez itt a kérdés!Jámbor Flóra vendégei:— Hidán Csaba régész-történész— Vésey K
Velünk élő GULAG-trauma (2026.04.16.)
1945-től kezdődően több, mint 700.000 magyart szállítottak a Szovjetunió különböző GULAG vagy GUPVI lágereibe. Pontos számuk vagy személyük máig nem teljesen ismert. Egy új adatbázis most 50.000 magyar GULAG-rab 15 féle adatát gyűjtötték egybe 6 ország 30 levéltárának adataival összevetve.De hogyan segíti a kutatás a történelmi traumafeldolgozást?Horváth Szilárd vendégei:- Nagyné Pintér Jolán, eln
A Habsburg-birodalom: népek börtöne vagy modern európai integráció? (2026.04.15.)
Mások háborúzzanak, te csak házasodj, boldog Ausztria. A Habsburgok Európa történelmének egyik legnagyobb uralkodói dinasztiája. De minek köszönhették, hogy hatalmuk ilyen sokáig fennmaradt, elég volt hozzá sikeres házassági politikájuk vagy más alapelvek is vezették őket a zavaros időkben. Milyen a Habsburg észjárás? — Ez itt a kérdés!Gulyás István vendégei:— Fónagy Zoltán egyetemi docens, ELTE B
Merre tovább Magyarország? (2026.04.14.)
Magyarország választott: a Tisza Párt kétharmaddal alakíthat kormányt. De milyen kül-és belpolitikai mozgástere lesz Magyarországnak? - mai adásunkban elsőként erre keressük a választ. Majd arról beszélünk, hogy eredménytelenül zárultak a béketárgyalások Irán és az Egyesült Államok között. Donald Trump blokád alá helyezte a Hormuzi-szorost. De vajon hogyan hat mindez a világgazdaságra? — Ez itt a
Mítosz vs. amnézia: így alakul a bennünk élő Rákóczi (2026.04.13.)
„A te kezedben van szívünk, Uram, Döfd át szereteted nyilával, Gyújtsd fel a lomhákat, Vezesd vissza az eltévelyedetteket, Világítsd meg a vakokat, Lágyítsd meg a hajthatatlanokat, Bátorítsd meg a habozókat, Tanítsd a tudatlanokat, Gyarapítsd bennünk a hitet, Gyújtsd fel a kölcsönös szeretet lángját, S újra és újra kérlek, Add, hogy szereteted gyarapodjék, Hogy ez az isteni láng Eméssze föl viszál
Itthoni siker vs. külföldi kutatás: hogyan lehet itthon tartani a magyar tehetségeket? (2026.04.11.)
Új Campus épül a Élvonal Alapítvány számára. A 2025-ben, Krausz Ferenc kezdeményezésére létrejött szervezet célja, hogy hazahozza és itthon tartsa a legjelentősebb magyar kutatókat, ebben jelenthet előrelépést az új központ megépítése. De hogyan segíthet az új intézmény megtalálni a jövő magyar Nobel-díjasait? — Ez itt a kérdés!Jámbor Flóra vendégei:— Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal
Kinek áll érdekében a Török Áramlat felrobbantása? (2026.04.09.)
„Elhúzódó energiaválságra készülünk” – erről beszélt az Európai Bizottság energiaügyi biztosa miközben még mindig kategorikusan kizárják az orosz energiahordozókat az európai piacról. De mi az ára az ideológiai hadviselésnek válság idején? — Ez itt a kérdés!Horváth Szilárd vendégei:— Demkó Attila tudományos munkatárs, NKE John Lukacs Intézet— Kitta Gergely igazgató, MCC Intézetek— Seremet Sándor v
Mindenkivel szembe fordultak, aki nem ukrán (2026.04.08.)
Újratemethetik Ukrajna területén az Ukrán Nacionalisták Szervezetének egyik volt vezetőjét, Sztepan Banderát. A szervezet egyes egységei részt vettek etnikai tisztogatásokban, mint a volhíniai mészárlás. Személyének megítélése igencsak kettős, egyesek szerint ukrán nemzeti hős, míg mások náci kollaboránsként látják. Lehet-e egy népírtásban érintett személy része az ukrán panteonnak? Ez itt a kérdé
Európa szorítóban: elkerülhető az energiakrízis? (2026.04.07.)
Energiahiány, ellátási krízis és geopolitikai feszültségek. Soha nem látott válság fenyeget. Az Európai Bizottság ezért a koronavírus-időszakhoz hasonló korlátozásokat készít elő és drasztikus takarékosságra szólította fel a lakosságot. De vajon mi kell ahhoz, hogy hazánk elkerülje a válságot? - a mai adásban elsőként erre keressük a választ. Majd arról beszélgetünk, hogy a NATO-ból való kilépését
Remény vs. bizalmatlanság: így lehetünk a béke eszközei (2026.04.02.)
„Uram, tégy engem a te békéd eszközévé,ahol gyűlölet lakik, oda szeretet vigyek,ahol sértés, oda megbocsátást,ahol széthúzás, oda egyetértést,” – szól a Szent Ferenc imája. De hogyan őrizhetjük meg belső békénket a háborúk korában?Horváth Szilárd vendégei:- Böjte Csaba, alapító, Dévai Szent Ferenc Alapítvány- Szemerei János, elnök-püspök, Magyarországi Evangélikus Egyház-
Marosvásárhelyi hősök: „Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok!” (2026.04.01.)
36 évvel ezelőtt román erőszak söpört végig Marosvásárhely utcáin. 1990. márciusában a felhergelt román tömeg rátámadt a jogaikért tüntető magyarokra, akiknek végül a helyi cigányság nyújtott segítséget. De kik álltak a magyarellenes pogrom végrehajtásának hátterében? — Ez itt a kérdés!Gulyás István vendégei:— Baczoni Dorottya történész, igazgató, XX. Század Intézet— Fekete Rajmund történész, igaz
Ukrán titkosszolgálati harcok a színfalak mögött (2026.03.31.)
Kémhálózatok, külföldi befolyás és beavatkozási kísérletek a választásokba. Donald Trump Jr. az Egyesült Államok történetének legnagyobb választási beavatkozási botrányának nevezte, hogy a 2024-ben az ukránok dollármilliókat csatornáztak vissza a Joe Biden volt amerikai elnök kampányába. De vajon hogyan működik az ukrán titkosszolgálat globális hálózata? - mai adásunkban elsőként erre keressük a v
10 éve hunyt el Kertész Imre (2026.03.30.)
Tíz éve hunyt el az első magyar irodalmi Nobel-díjas író, Kertész Imre. A Sorstalanság című műve nemcsak egy korszak lenyomata, hanem egyetemes érvényű tapasztalat. De mivel járult hozzá Kertész Imre a magyar irodalomhoz?Gulyás István vendégei:Radics Viktória író, irodalomkritikus.Soltész Márton irodalomtörténész, tudományos igazgató, Kertész Imre Intézet.Horváth Péter irodalomtörténész, tudományo
Az építészek kora: Visszaadni az épületek lelkét (2026.03.26.)
Az én házam, az én váram. Hazánkban az otthonteremtés nem egyszerű gazdasági tranzakció, hanem az életciklus szerves része. A Magyar Építészeti Múzeum leendő otthona nemcsak bemutatja a meglévő épületeket, formálja a jövőben épülőket is. De hogyan lehet egy múzeumot az otthonteremtés szolgálatába állítani? — Ez itt a kérdés!Horváth Szilárd vendégei:— Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Eszköz vagy fegyver? Ki irányítja az új technológiákat? (2026.03.25.)
25 milliárd dollárd dollár – több, mint 8 ezer milliárd forint éves bevételre számít a ChatGPT-t működtető OpenAI 2026-ban: a mesterséges intelligencia nemcsak gyors válaszokat, de csillagászati profitot is generál. Közben Yuval Noah Harari szerint a haszontalanok osztálya jöhet létre, ha a mesterséges intelligencia már kiszorította a középosztályt a munkaerőpiacról. De kinél összpontosul a mester
A fél ország hisz azoknak, akiket a CIA képzett ki (2026.03.24.)
Az iráni háborús helyzet miatt a világ a globális olaj- gáz és élelmiszerválságra figyel, közben az USA Iránnal tárgyal a háború lezárásáról, egy 15 pontos békemegállapodás keretrendszere már kész is van. De mi lesz a Hormuzi-szoros sorsa?Szó lesz arról is, hogy nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen Panyi Szabolcs arról beszél egy ismeretlen nővel, hogy kapcsolatban áll egy külföldi titk
Sznobizmus vs. magaskultúra: nem kell, hogy mindenki szeresse a művészetet (2026.03.23)
Az opera és a balett még létezik, de valójában már senki nem kíváncsi ezekre – így foglalta össze a két művészeti ág helyzetét Timothée Chalamet amerikai színész. De vajon tényleg megszűnt-e a közönégigény a magaskultúra iránt, és hogyan alakíthatók a fogyasztói elvárások a 21. században? Ez itt a kérdés. Kezdünk.Jámbor Flóra vendégei:- Eleni Korani, műkereskedő, művészeti szakértő- Réz András, fi
Közjó vs. önérdek: így teremtette meg Rákóczi a megegyezés alapjait (2026.03.19.)
315 éve ért véget zárult le a nemzetközi hatalmi átrendeződés és a pusztító pestis árnyékában megküzdött Rákóczi-szabadságharc. A szatmári béke egyrészt lezárta a Habsburg-ellenes felkelések hosszú sorozatát, ugyanakkor egy új korszak nyitányaként is tekinthetünk rá. De önfeladó kompromisszum vagy országépítő megegyezés zárta Rákócziék szuverenitásharcát? Ez itt a kérdés.Horváth Szilárd vendégei:-
Meritokrácia: Trump új elitje? (2026.03.18)
„A karrier nyitva áll a tehetségek előtt.” Bonaparte Napóleon sorsáról nem a nemesi származás döntött, hanem a teljesítmény és a képesség. A mai elit is gyakran hivatkozik a szorgalomra és a tehetségre, de nem vált-e esetükben a meritokrácia legitimációs díszletté. Létrejöhet-e egy új elit tisztán meritokratikus alapon? Ez itt a kérdés.Gulyás István vendégei:- Aczél Petra egyetemi tanár, elnök, Mo
Három orosz James Bond nem fogja megdönteni az országot (2026.03.17.)
Volodimir Zelenszkij zsarolásnak nevezte, hogy az EU a Barátság kőolajvezeték megjavításához köti a 90 milliárd eurós hitelcsomag folyósítását. Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy a közel-keleti konfliktus a harmadik világháborúhoz vezethet. De megállítható-e a háborús pszichózis?Gulyás István vendégei:- HORVÁTH JÓZSEF igazgató, Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet- L. SIMON LÁSZLÓ író, kultúrpolit
Dél-Korea: így váltható pénzre a kultúra (2026.03.16.)
K-pop, K-film, K-divat – egy betű, amellyel Dél-Korea új irányt teremtett a globális tudatiparban, és sikeresen meghódította a nyugati kultúrkört is. De miben rejlik a koreai kultúraexport sikere, és hogyan javíthatja ez az ország geopolitikai helyzetét? — Ez itt a kérdés! Jámbor Flóra vendégei:— Nagy Angelina kutató, Magyar Külügyi Intézet— Trunk Tamás márkatanácsadó, generációkutató, elnök, Mozg
A fekete halál visszatér: így roppantotta meg a pestis Rákóczi hadát (2026.03.12.)
„Hitemre mondom, nem a németek erejének tulajdoníthatjuk rossz helyzetünket, hanem a pestisnek,” – írta Rákóczi Ferenc a 4 év alatt 400.000 áldozatot követelő pestisjárványról, amely így a szabadságharc ügyét is részben eldöntötte. De hogyan alakítják a járványok a történelem menetét?Horváth Szilárd vendégei:• dr. Balázs Péter, orvostörténész, egyetemi tanár, SE Megelőző orvostani és Népegészségta
Volhínia: a mészárlás, amiről Európa hallgat (2026.03.11.)
100 ezer lengyelt gyilkoltak meg az Ukrán Felkelő Hadsereg tagjai az 1943-as volyni mészárlás során. Bár közel 100 év telt a vérengzés óta, a mai napig vannak ismeretlen körülményei az ukránok által elkövetett gyilkosságoknak. De miként él tovább az esemény emléke a lengyel néplélekben, és létezhet-e őszinte lengyel-ukrán szövetség? — Ez itt a kérdés!Gulyás István vendégei:— Máthé Áron történész,
Hibrid háború: meddig mehet el az ukrán elit? (2026.03.10.)
Fenyegetés, olajblokád, és egy pénzzel teli ukrán aranykonvoj. Még az Európai Bizottság szerint is elfogadhatatlanok Volodimir Zelenszkij Orbán Viktornak címzett fenyegető mondatai. De meddig mehet el az ukrán elit Magyarországgal szemben? – a mai adásunkban elsőként erre keressük a választ! Majd arról beszélgetünk, hogy bár Donald Trump szerint az iráni háborúnak lényegében vége van és Amerika el
A népzene vezethet el a magyarság gyökereihez (2026.03.09.)
Matematikai vektorok, algoritmusok és mesterséges intelligencia is kellett ahhoz a kutatáshoz, amely megállapította: azok a népeknek, amelyeknek a népzenéje rokon, jó eséllyel a genetikai rokonsága is kimutatható. De mit mesélnek népi dallamaink a magyarság eredetéről?Ez itt a kérdés.Horváth Szilárd vendégei:- Juhász Zoltán, népzenész, kutatómérnök- Szerényi Béla, igazgató, Óbudai Népzenei Iskola,
Így indult a Rákóczi-szabadságharc: geopolitika és nagyhatalmi átrendeződés (2026.03.05.)
A karlócai béke után visszaszoruló oszmán birodalom délen, a spanyol örökösödési háború nyugaton, Nagy Péter háborúja északon – az 17. század végére átalakulóban voltak Európa nagyhatalmai. De hogyan tudta Rákóczi a szabadságharc előnyére fordítani a nagyhatalmi átrendeződést? — Ez itt a kérdés!Horváth Szilárd vendégei: — Czigány István nyugalmazott igazgatóhelyettes, Hadtörténeti Intézet— Gebei S
A streaming hatalma: tartalom vagy ideológia? (2026.03.04.)
Barack Obama és Lady Whistledown. A valós politikai hatalom megtestesítője és a pletyka kulturális hatalmának fiktív alakja. Történetmesélők, akik a narratíva és a hatalom metszéspontján találkoznak. De kinél van a nagyobb hatalom, a politikánál, a kultúránál vagy a Netflixnél, ahol mindez találkozik? — Ez itt a kérdés!Gulyás István vendégei:— Tóth Mihály kommunikációs szakember, a Budapest Report
Eszkaláció: meddig fajulhat az iráni háború? (2026.03.03.)
Közös akcióban bombázta Iránt az Egyesült Államok és Izrael. Bár a légitámadások gyakorlatilag a teljes iráni katonai csúcsvezetést kiiktatták, az iráni elnök szerint az ajatollahmeggyilkolása „hadüzenet a muszlimok ellen”. De mire számíthat Európa? - mai adásunkban elsőként erre keressük a választ. Majd arról beszélgetünk, hogy a kijevi elit politikai okokból tartja vissza a kőolajat Magyarország
Így lett a szappanopera geopolitikai fegyver (2026.03.02.)
Világszerte 800 millió nézőhöz jutnak el a török sorozatok, amik így nemcsak szórakoztató szappanoperák, hanem a török kultúraexport meghatrozó pillérei. De hogyan lett a töröl kultúra terjesztése szerves része Törökország középhatalmi ambícióinak?Jámbor Flóra vendégei:- Biró András, kutató, XXI. Század Intézet- Török Tilla, népzenész, előadóművész- Bán János, író- Yalcin Kerim, turisztikai szakem
Az ellenállás genetikája: a Rákóczi-család története (2026.02.26)
Erdélyi fejedelmek, a Zrínyi család öröksége és nevelőapaként a Thököly család is részt vett az idén 350 éve született II. Rákóczi Ferenc nevelésében. De milyen hatások formálták a szabadságharc későbbi fővezérét?Ez itt a kérdésHorváth Szilárd vendégei:- Czigány István, történész, nyugalmazott igazgatóhelyettes. Hadtörténeti Intézet- Mészáros Kálmán, történész, HM Hadtörténeti Múzeum- Oborni Teréz
Mit kezdjünk a valósággal, ha már nincs benne tapasztalatunk? (2026.02.25.)
A történetek nemcsak a múltat kapcsolták össze a jelennel, de hozzájárultak a világ értelmezéséhez is. A digitális platformok azonban alapjaiban írják át a világ és a valóság befogadását az új generációk életében. Lezárult a nagy elbeszélések kora vagy tudunk még közös valóságot alkotni? — Ez itt a kérdés!Gulyás István vendégei:— Aczél Petra kommunikációkutató, egyetemi tanár, Széchenyi István Egy
4 év háború (2026.02.24.)
Ma van az orosz-ukrán háború kitörésének negyedik évfordulója. Ez idő alatt nem csupán Európa hanem az egész világ gazdasági, civilizációs és geopolitikai rendszere megváltozott. De vajon az orosz-ukrán háború valaminek a kezdetét vagy a végét jelzi?GULYÁS ISTVÁN vendégei:- GIRÓ-SZÁSZ ANDRÁS politikai tanácsadó- SCHIFFER ANDRÁS ügyvéd- ARTNER ANNAMÁRIA egyetemi tanár, Milton Friedman Egyetem, az E
Vérszerződés és Szent Korona: honnan ered a magyar szuverenitás? (2026.02.23)
Vérszerződés, Szent István államszervezése, Aranybulla – fejezetek a magyar történelemből, amelyek célja a magyarok önállóságának megteremtése volt. De honnan indult és milyen kihívások érték a magyar szuverenitást a magyarság első évszázadaiban?Jámbor Flóra vendégei:- Máthé Áron, történész, elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága- Vésey Kovács László, nemzetkarakterológus, újságíró, PestiSrá
Attila, a démonizált hős (2026.02.19.)
Barbár hódító vagy legendás hős? A székelység ősatyja vagy a késő antik világ lerombolója? Attila megítélése körül kettévált a hagyomány. De hogyan alakult a hun vezér kultusza keleten és nyugaton? — Ez itt a kérdés!Vendégek: — Deák-Sárosi László filmesztéta — Hidán Csaba régész, történész, egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem — Bíró András Zsolt elnök, Magyar-Turán Alapítvány — Makol
Rendszerváltoztatás vs. Hatalomátmentés (1989) (2026.02.18.)
Erőszakos átmenet helyet békés rendszerváltásba torkollott a pártállami összeomlás Magyarországon. 1989-ben négy hónapon át tárgyal az MSZMP az erre az időre egységet felmutatni tudó ellenzéki összefogással. De mekkora szerepe volt a Nemzeti Kerekasztal létrejöttének a békés átmenetben? — Ez itt a kérdés!Gulyás István vendégei:— Kónya Imre ügyvéd az MDF első frakcióvezetője— Néző László újságíró,
A legfontosabb választás az EU-ban (2026.02.17.)
A Politico szerint idén a magyar választás lesz a legfontosabb az Európai Unióban. A brüsszeli lap 5 pontban szedte össze, hogy hogyan kellene megdönteni az „illiberális demokráciát” Magyarországon. De vajon milyen precedenst jelenthet a magyar választások eredménye Európában és a világpolitikában? — Ez itt a kérdés!GULYÁS ISTVÁN vendégei:— SCHMIDT MÁRIA Széchenyi-díjas történész— L. SIMON LÁSZLÓ
A történelem legnagyobb pere – Így ítélték el a náci vezetőket (2026.02.16)
Huszonkét náci vezető a vádlottak padján. A felperes: a civilizáció maga. Egy háború, amely a tárgyalóteremben ért véget. De mi ma a nürnbergi perek öröksége? Gulyás István vendégei:- Ötvös István történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja- Lengyel Ádám hadtörténész, tudománykommunikátor - Baczoni Dorottya igazgató, XX. Század Intézet- Szakály Sándor főigazgató, VERITAS Történetkutató Intézet
Mit nem tudunk Attiláról? (2026.02.12.)
13 ország 64 múzeumának 400 műtárgya idézi meg Attilát a Magyar Nemzeti Múzeum új kiállításán. Attila, a barbár hódító, a pragmatikus birodalmi vezető és a legendás mitikus történelmi személy egyszerre jelenik meg a kiállítótérben. De közelebb kerültünk-e Attila alakjához?Horváth Szilárd vendégei: Zsigmond Gábor - elnök, Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi KözpontVarga Benedek - főigazgató, Semme
Az illiberális magyar modell kiépülése és eredményei (2026.02.11.)
Új alaptörvény, új alapokra helyezett társadalom és megújult kulturális intézményrendszer - az elmúlt 16 évben elkezdődött a magabíró Magyarország kiépítése. De hogyan őrizhetjük meg a nemzeti korszak eddigi eredményeit a veszélyek korában? — Ez itt a kérdés! Gulyás István vendégei:— Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész— Giró-Szász András politikai tanácsadó— G. Fodor Gábor politológus, stratég
A brüsszeli globális cenzúragépezet árnyékában (2026.02.10.)
Covid-járvány, illegális migráció, gender-kritika és a szabad választás lehetősége. Az amerikai kongresszusi jelentés szerint Brüsszel globális cenzúragépezetet épített ki és tudatosan hallgattatott el olyan tartalmakat, amelyek veszélyeztetik a politikai hatalmukat. De vajon mit ér az igazság ha a progresszív elit kezében van a digitális uralom? — Ez itt a kérdés!GULYÁS ISTVÁN vendégei:— GIRÓ-SZÁ
Tanárok a kulturális instabilitás korában (2026.02.09.)
A beszéd kialakulásától az írás megjelenéséig másfél millió év telt el, miközben a 20 éve megjelent iPhone alig 3 év alatt lett a világpiac ura a digitális kommunikációban. A technológia alapjaiban változtatta meg a tájékozódás, a tájékoztatás és a tanulás alapvető formáit.De mi a tanárok szerepe a kulturális instabilitás korában? — Ez itt a kérdés.Horváth Szilárd vendégei:— Kepe Nóra társadalomku
Tanárok a kulturális instabilitás korában (2026.02.05.)
A beszéd kialakulásától az írás megjelenéséig másfélmillió év telt el, miközben a 20 éve megjelent iPhone alig 3 év alatt lett a világpiac ura a digitális kommunikációban. A technológia alapjaiben változtatta meg a tájékozódás, a tájékoztatás és a tanulás alapvető formáit.De mi a tanárok szerepe a kulturális instabilitás korában? — Ez itt a kérdés!Horváth Szilárd vendégei:— Kepe Nóra társadalomkut
15 millió magyar kapusa (2026.02.04.)
Grosics Gyula ma lenne 100 esztendős. A magyar labdarúgás aranykorának minden kiemelkedő mérkőzésén játszott: ott volt az 1952-es olimpián, az évszázad mérkőzésén 53-ban, majd az 54-es világbajnoki döntőben is ő védte a válogatott kapuját. Mégis Grosics cseppet sem a csillogásról szóló élete igazi korrajz, de mi az, ami miatt példaként állhat a fiatalok előtt? Gulyás István vendégei:- Szöllősi Gyö
Kik vezetik valójában a világot? (2026.02.03.)
Mark Carney, Friedrich Merz, Emmanuel Macron és Bajnai Gordon. Politikusok, akik a globális nagytőke pénzügyi elitjéhez tartoznak. De vajon hogyan akarják formálni a társadalmat a globális nagytőke árnyékemberei és hogyan vehetik fel velük a harcot a nemzetállami vezetők?GULYÁS ISTVÁN vendégei:- SCHMIDT MÁRIA Széchenyi-díjas történész- HACK PÉTER jogtudós, az ELTE emeritus professora- FODOR GÁBOR
Tech-óriások vs. szülők: küzdelem a gyermekek jövőjéért (2026.02.02.)
Minden 15. óvodás rendelkezik saját telefonnal, és átlagosan 9 évesen kapják meg a magyar gyerekek az első készüléküket – ez derül ki az NMHH legfrissebb kutatásából. De hogyan lehet későbbre tolni a digitális gyerekkor kezdetét? Ez itt a kérdés. Jámbor Flóra vendégei:Bedő Imre közgazdász, alapító, Férfiak KlubjaPöltl Ákos, családbiztonsági szakértő, Ifjúságkutató Intézet, alapító, Kapcsolj ki moz
Hun-magyar rokonság mint kulturális fegyver (2026.01.29.)
Hunok nagy királya, Isten ostora, Nagyfejedelem – ezekkel a jelzőkkel illetik leggyakrabban Attilát a hunok fejedelmét. De mit tudunk Attiláról és milyen hatással bír az ő személye a magyarságtudatra? — Ez itt a kérdés!Horváth Szilárd vendégei:— Vésey Kovács László nemzetkarakterológus, újságíró, Pestis rácok— Makoldi Miklós régész, Magyar Természettudományi Múzeum, munkatárs, Magyarságkutató Inté
Egy robbantás, végzetes következmények – Északi Áramlat (2026.01.28.)
2011-ben Angela Merkel még büszkén avatta, 2022 szeptemberében valaki már fel is robbantotta azt az Északi Áramlat gázvezetéket, ami eljuttatta Németországba az olcsó orosz földgázt. Gyanúsított már van, de tudjuk-e több mint három év távlatából, hogy ki robbantotta fel a vezetékeket a Balti-tengeren? — Ez itt a kérdés! Gulyás István vendégei:— Petri Bernadett kutató, a XXI. Század Intézet — Horvá
Davos: pofon a liberális világelitnek (2026.01.27.)
A davosi világgazdasági fórum rávilágított arra, hogy a liberális világrend mítoszának vége van. A kanadai miniszterelnök szerint ez a rend pedig már soha nem tér vissza. De vajon ki vezeti az új világot és hogyan tudnak érvényesülni a nemzetek? - Ez itt a kérdés!GULYÁS ISTVÁN vendégei:- GIRÓ-SZÁSZ ANDRÁS politikai tanácsadó- HEGYI GYULA újságíró, volt európai parlamenti képviselő- SCHIFFER ANDRÁS
A bennünk élő délszláv háború (2026.01.26.)
Az etnikai tisztogatásokkal kísért délszláv háborúnak egyes becslések szerint több, mint 130 ezer áldozata volt, míg több mint egymillióan kényszerültek elhagyni hazájukat. Ráadá-sul az elvándorlás azóta sem állt meg.De visszafordítható-e ez a folyamat?Jámbor Flóra vendégei:- Petruska Szidónia, vezető kutató, Magyar Külügyi Intézet- Üveges Anna, pszichológus- Zsivity Tímea, kutató, NKE Európa Stra
A kultúra örök harc (2026.01.22.)
Világjárvány, háború, és radikálisan átalakuló világrend – évtizedek óta nem volt annyi bizonytalanság, mint a 2020-as évek első felében. Alkotások viszont létrejönnek, születnek előadások – a kultúra a bizonytalanság közepette is biztos pillért jelent. De mi a feladatunk a kultúrával a veszélyek korában? — Ez itt a kérdés!Jámbor Flóra vendégei:— Rubovszky Éva, Jankovics Marcell özvegye— Földes Lá
Befolyásol vagy mér? Közvélemény-kutatási verseny 2026-ban (2026.01.21.)
Már Donald Trump 2024-es győzelmét sem mutatták és egyre elképesztőbb különbségeket mérnek itthon is a közvélemény-kutatások. De hogyan mérhető a közvélemény 2026-ban? — Ez itt a kérdés!Gulyás István vendégei:— Kiszelly Zoltán politikai elemzési igazgató, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány— Horn Gábor kuratóriumi elnök, Republikon Alapítvány— Tóth Erik kutatási igazgató, Alapjogokért Közpo







![Amiről nem lehet beszélni [Tilos Rádió podcast]](https://cdn.radoxo.com/images/podcasts/30942-amirol-nem-lehet-beszelni-tilos-radio-podcast.webp?v=1781157313)



