Buksó - 24.hu
A Buksó, a 24.hu podcast sorozata könyvekről, írókról, olvasókról és olvasásról, Nyáry Krisztián vezetésvel, a Líra könyvek támogatásával.
Epizódok
drMáriás: Selymes diktatúrában születtem és nevelkedtem, mára megint egy diktatúraszerű világban élek
Máriás Béla, azaz DrMáriás januárban lesz 60 éves, az általa alapított Tudósok zenekar pedig 40. Az évfordulókat egy életmű-kiállítás és egy különleges jubileumi album kíséri. Az Éljen a diktatúra! című kötet hatvan életrajzi írásban beszél a festő-zenész-író összetéveszthetetlen művészeti víziójáról, életútjáról a Tito-korszak Jugoszláviájában eltöltött gyerekkortól és a menekülés-szerű Magyarors
Móricz Zsigmond bálványimádók áldozata lett, és műfenyő volt az első magyar karácsonyfa
Móricz Zsigmond naplójából tudjuk: édesanyja elájult, amikor városivá lett fia először állított karácsonyfát. Ez annak fényében, hogy a fenyőállítás eredetileg német evangélikus szokás volt, annyira már nem is meglepő. Szerencsére miután Ferenc császár a Hofburgban dísztetetett fát az ünnepekre, a katolikus Bécs is elfogadó lett a hagyományteremtő szándék mellett. Morcsányi Elza harmadik könyvében
Szabó T. Anna: Nem az elfojtás és a szégyen érdekel, hanem a függés
Az elmúlt félévben Szabó T. Annának két új könyve is megjelent. Az Erősebb nálam egy igazán elmélyült novelláskötet a függőségről és az önkontrollról, a Neked hoztam pedig egy játékos hangú „adventi versnaptár”. A József Attila-díjas szerző mindkettőről mesél Nyáry Krisztiánnak, aki egyebek mellett arról is kérdezi, hogy a menekülés az önvédelemmel vagy a szabadsággal egyenlő-e inkább. Kiderül, ho
Bognár Péter: Az elején az ember ír verseket a szexről, aztán idősebb korában pápa lesz
Krasznahorkai László azt mondta róla, hogy ő, vagyis Bognár Péter „a legnagyobb közöttünk”. Ez a bók most, az irodalmi Nobel-díj után mintha még nagyobb erővel hatna. Bognár ráadásul szintén nemrég kapott díjat, idén ő az egyik nyertese a magyar irodalom nagy múltú szakmai elismerésének, a Déry-díjnak. Erről, az életműről, új könyvéről is szó esik a Buksó új epizódjában. A frissen díjazott szerző
Csepelyi Adrienn: Tudatosan szoktatnak le minket arról, hogy tájszólásban beszéljünk
A tájnyelv nemcsak egy kordokumentum, hanem egy névjegy is. Csepelyi Adrienn író-újságíró Penyigén, egy aprócska felső-tiszai faluban nőtt fel, és máig ezer szállal kötődik a szatmári paraszti kultúrához, gasztronómiához és a nyelvjáráshoz. Néhány héttel ezelőtt jelent meg Nagymamám magyaráz címmel legújabb könyve, amelyet nehéz bármilyen műfajba besorolni, hiszen egyszerre tekinthető egy vallomás
A szülők miatt olvasnak kevesebbet a kisfiúk? És hogy kapott rá a könyvekre Kadarkai Endre?
A legfrissebb nemzetközi statisztikák szerint a 8 és 18 év közötti lányok 40 százaléka olvas szabadidejében, míg a fiúknak csak a 25 százaléka. Sajnos a magyar adatok sem túl biztatóak. Az derült ki, hogy az elmúlt években drasztikusan romlott a gyerekek szövegértése – elsősorban a fiúké. Nyáry Krisztián a téma három szakértőjével, Csapody Kingával, a Manó Könyvek kiadóvezetőjével, Dávid Ádám íróv
A radiológia, a kardiológia és az onkológia lesznek az egyértelmű győztesei az AI-forradalomnak
Megjósolni nem, tervezni azonban tudjuk a jövőt. Dr. Meskó Bertalan azért, hogy egyesíteni tudja az orvosi és a technológiai szemléletet új szakmát alapított: orvosi jövőkutatással kezdett el foglalkozni. Azt szeretné, ha a hasznos technológiai újítások világszerte a klinikai gyakorlat részévé válnának, és ha közérthetően tudnánk beszélni a jövőnkről. A témában megjelent kötete hosszú ideig szerep
A fiatalok már nem értik Rejtőt, pedig Tarantino is tanulhatna tőle
Százhúsz évvel ezelőtt született Rejtő Jenő, a magyar szórakoztató irodalom évtizedeken át legolvasottabb szerzője, mégis mintha kicsit elsikkadna az évforduló a Jókai-emlékév mellett. Egyre kevesebb fiatal tud kapcsolódni a Rejtői humorhoz, amely egyebek mellett azzal is magyarázható, hogy nyelvi játékai ma már nehezen dekódolhatók. De mit tehet az irodalomtörténet, vagy az iskola azért, hogy fen
A történelem ismétli önmagát, de mégis jobb, ha tudjuk, mire számítsunk az ismétlődés során
Ahogy a legtöbb novellistának, Bán Zsófiának is milliószor szegezték már a kérdést: mikor jelentkezik végre regénnyel? Eddig kellett várni. A május végén bemutatott Alétheia él egy különleges családregény, amely egyszerre beszél a történelem egyik legvészterhesebb korszakáról egy budapesti zsidó család történetén keresztül, és arról is, miként ismétli magát a történelem. A Rio de Janeiróban szület
Nem Kondor Vilmos, hanem az olvasók döntik el, milyen a kortárs magyar krimi
Nemzetközi szinten és Magyarországon is legalább annyi női krimiíró van ma már, mint férfi, a műfaj pedig hosszú évtizedek után végre reneszánszát éli itthon is. Egyre több kötet jelenik meg és egyre több az új szerző. Mindeközben jól látszik, hogy szomjaznak az olvasók a sorozatokra, bár a „stand alone” vagyis az egyrészes kötetek is kelendőek. Mintha az utóbbi időben bátrabban mernének szakítani
Röhrig Géza: Vannak olyan szenvedések, amelyektől nem akarok minden áron megszabadulni
Új verseskötete kapcsán Istenhez való viszonyáról, a házasság intézményéről, soha meg nem ismert édesanyjához fűződő érzelmeiről, és arról is mesél a Buksóban Röhrig Géza, hogy a megbocsátás sajtója talán túlontúl is jó. A két évtizedes New York-i tartózkodás után idén hazatelepülő szerző három versét fel is olvasta Semmike-dalok című kötetéből, és ezekről hosszabban is beszélgetett Nyáry Krisztiá
Világszerte a túlélésért küzd a tudományos könyvkiadás
Olyan időszakot élünk, amikor a tudomány iránti bizalom világszerte csökken. Érezhetően egyre erősebbek az áltudományos hangok, ezért talán soha nem voltak annyira fontosak a hiteles tudományos és ismeretterjesztő könyvek, mint napjainkban. De mi alapján válasszunk? Hogyan születnek és melyek a legnagyobb kihívások a hazai tudományos irodalomban? Mennyire terhelt és bonyolult a finanszírozásuk? Me
Prieger Zsolt: Szentírásként olvasom az irodalmat
Több identitású létezőként hivatkozik magára, hiszen tanár, irodalmi estek rendszeres vendége és előadója, igazi könyvőrült, mégis a legtöbben az Anima Sound System alapítójaként ismerik. Annak ellenére, hogy Prieger Zsolt nem rajong a füveskönyvekért, új munkája egy válogatott idézetekkel teli kötet lett. 365 gondolatot gyűjtött össze Szerb Antaltól, hogy az év minden napjára jusson egy. Az olvas
„Megint az ördög van hatalmon, és nem tudsz olyat írni, aminél a valóság ne lenne borzalmasabb”
Áprily Lajos dédunokája, Jékely Zoltán unokája, Péterfy Gergely húga, Péterfy Sarolt nővére, Gerlóczy Márton unokanővére. Péterfy Bori írók és könyvek között nőtt fel – így nem meglepő, hogy már gyerekként falta a könyveket. Vlagyimir Szorokin A jég című könyve örökre megváltoztatta az életét. Dalszövegíróként is alkot, ám attól óva int mindenkit, hogy a dalszövegekre versként tekintsenek. Életét
Szilágyi Ákos: A hatalom világában mindent imitációnak látok
Idén Szilágyi Ákos kapta az Artisjus Irodalmi Nagydíjat – Elvégre című verseskötete mellett teljes életműve elismeréseként. Így aztán több apropója is van a vele készült beszélgetésnek, amelyben fiatalkori lázadásról, közéletről, veszteségekről és Arany János iránt érzett rajongásáról is mesél. Utóbbi kapcsán kiderül, hogy tekinthető-e a most megjelent kötete a saját Őszikékjének, és az is, miért
„Nincs erdélyi irodalom, csak magyar irodalom van”
Rendhagyó módon, közönség előtt vették fel a Buksó legújabb epizódját, ráadásul a podcast történetében először határon túli helyszínről, Sepsiszentgyörgyről jelentkezett Nyáry Krisztián. A SepsiBook Könyvvásár és Irodalmi Fesztiválon Láng Orsolya költővel, Szonda Szabolccsal, az esemény főszervezőjével és Hajdú Áronnal a csíkszeredai Bookart Kiadó vezetőjével beszélgetett főként arról, hogy érdeme
Szirtes Tamás: Rettenetesen fáj a feledés sebessége
„Sokkal több, mint egy könyv egy kivételes színházi alkotó pályájáról: segítség az élethez” – vallja Rényi Ádám annak az új életrajzi kötetnek a szerzője, amely sokáig nagyon úgy tűnt, el sem fog készülni. A könyv főhőse, Szirtes Tamás ugyanis udvariasan, de többször visszautasította a 21. Század Kiadó társtulajdonosának felkérését. Rényi azonban olyan szilárd meggyőződéssel hitt abban, hogy a Mad
A tatárjárás embervesztesége nagyobb arányú volt Magyarországon, mint a II. világháborúé
Kivételes változások jellemzik az elmúlt húsz évben a tatárjárás kutatását. A régészek egyre meggyőzőbb pontossággal képesek rekonstruálni az eseményeket és meghatározni történelmünk legpusztítóbb erejű háborújának helyszíneit. Ma már az is tisztán látszik: nem pontosan ott zajlott a muhi csata, ahol sokáig feltételezték. Ugyan a magyaroknak nem sikerült legyőznie 1241-ben a tatárokat, a IV. Béla
Esterházy kapcsán nemcsak az fontos, amikor beszélt, hanem az is, amikor nem
75 évvel ezelőtt született, 50 éve lépett az irodalmi pályára és lassan 10 éve már, hogy nincs köztünk Esterházy Péter, a magyar kortárs irodalom megkerülhetetlen alakja. Íme egy interjú a vele készült interjúkról. Alig egy hónapja jelent meg ugyanis az idén 70 éves Magvető Kiadó gondozásában egy hiánypótló beszélgetéskötet, amely vállaltan nem „best of válogatás”, mégis Esterházy legnagyobb erejű
Nem az a lényeg, hol tart a mesterséges intelligencia, hanem hogy milyen sebességgel halad
Két éve egy általános iskolás szellemi szintjén volt a mesterséges intelligencia, jelenleg egy egyetemistájén van, egy év múlva pedig egy PHD-zett értelmiségi tudásával fog bírni. A szakértők szerint rég nem az a kérdés, hogy hol tart az MI, sokkal inkább az, milyen ütemben fejlődik. Ráadásul az élet minden területén jelen van, így a könyvipar is arra kényszerül, hogy reagáljon a tempóra, amit dik
Saly Noémi: A tudománynak nem kell olyannak lennie, mint egy zsák fűrészpornak
„Határmezsgyéken buckáról buckára ugrándozom” – így látja magát Saly Noémi, a Buksó új epizódjának vendége. Irodalom- és helytörténeti, valamint gasztrokulturális kötetei egyedi hangja okán hihetetlen népszerűségnek örvendenek, ráadásul tavaly két könyve is megjelent imádott Budapestjéről. Egyebek mellett ezekről és az ikerkönyveket hamarosan követő harmadikról, és a már készülő negyedikről is me
Az olvasásért meg kell küzdeni – Hajós András és Jókai Mór a Buksóban
A Mit forgat? rovatban nem írókat, szerkesztőket vagy könyvpiaci szakembereket kérdez Nyáry Krisztián, hanem a könyvkiadás világának nélkülözhetetlen szereplőit: az olvasókat. A podcast házigazdája első alkalommal Hajós Andrással beszélgetett, aki elmondta, hogy őt már gyerekkorában is sokkal inkább olvasmányai nyelvi megfogalmazása ragadta meg, ezért inkább emlékszik jó mondatokra, mint története
Buksó vs. Lyukasóra – ilyen volt a 100. epizód élőben
Három évvel ezelőtt indult a Buksó. Ez idő alatt 100 epizód készült és 111 vendége volt a podcastnak. A jubileumi közönségtalálkozón Szabó T. Anna, Dragomán György és Szegő János mellett a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter is ajánlott néhány könyvet, Nyáry Krisztián pedig nemcsak őket, hanem a közönséget is irodalmi játékra invitálta. A kilencvenes évek nagy sikerű kulturális műsorát, a Lyukasórát
Grecsó Krisztián: Legyünk kemények,hajlamos vagyok a sziruposságra
Évtizedek óta dédelgette a gondolatot, a Valami népi című könyve után azonban nagyon úgy tűnt, soha nem fog elkészülni Grecsó Krisztián aparegénye. Mi mindennek és kiknek köszönhetően született meg mégis az Apám üzent? Mit szólnak hozzá a szerző közvetlen rokonai? És milyen tanácsokkal látta el Grecsót a kötet első vázlatait olvasva Nádasdy Ádám? A Buksó 99. epizódjából kiderül. Mindezek mellett s
Magyar betegség, hogy a művészettörténészek a műkereskedőket ferde szemmel nézik
Két művészettörténésszel, két kiváló kiállításról, és két hozzájuk kapcsolódó kötetről beszélget Nyáry Krisztián a Buksóban. Barki Gergely könyve a Galimberti házaspár elsöprő szerelméről, tragikus sorstörténetéről, és elveszett vagy magángyűjteményekben megbúvó festményeiről számol be. Molnos Péter pedig a Megtalált képek című tárlat és könyv kapcsán egyebek mellett arról is mesél, miért jutnak e
Hazugság, hogy az iskola felkészíti a gyerekeket az életre
A nyolcvanas években ő volt az ország legfiatalabb, ma pedig már a legidősebb iskolaigazgatója. Horn György, a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapítójaként, a hazai alternatív pedagógiai módszerek úttörőjeként mindig a gyerekek mellett állt. Mivel szerinte iskolába járni alapvetően rossz dolog, életpályája során rendre azokat az utakat kereste, amelyek elviselhetőbbé teszik az iskoláb
Ács Dániel: Maszatolás, elkenés, balladai homály fedte Radnóti halálának hátterét
Ács Dániel első könyve egyszerre helyezi új fénytörésbe Radnóti Miklós halálának körülményeit és állít emléket Dienes András irodalmárnak, aki éveken át kutatta a költő életének utolsó szakaszát, ám krimibe illő körülmények között a sírba vitte a Radnóti-titok újabb fejezetét. Először irodalomtörténész édesapja mesélt a 444 újságírójának Dienes András történetéről, ami pedig kezdetben egy tényfelt
Kemény Zsófi: A hatalom mindig úgy viselkedik, mint egy nárcisztikus apa
Sokszor kapta meg, hogy könnyű neki írónak lenni, hiszen Kemény István az édesapja, a hazai kortárs irodalmi szcéna kiválóságait pedig születése óta ismeri. Hogy valójában mennyit kellett „nyelnie”, azt új – azonos című – könyve kapcsán elárulja Nyáry Krisztiánnak, ahogy az is kiderül a beszélgetésből, milyen érzés harmincévesnek lenni, milyen kihívásokkal kénytelenek megküzdeni a korabeliek a tár
„Arany is zseni volt, csak ő befelé pusztította magát, Petőfi pedig igazi szangvinikusként kifelé tette ezt”
Milbacher Róbert második tudománynépszerűsítő irodalmi kötete kis túlzással „kapudrog” a sokak szerint unalmas 19. századi magyar irodalomhoz. Az irodalomtörténész szerző kizárólag olyan történeteket oszt meg erről a kitüntetett, ám igen távoli időszakról, amelyek tudományosan megalapozottak, mégis kellően meglepőek. A Ködképek az irodalom láthatárán című kötet egyebek mellett Petőfi realitást mel
„Fontos, hogy ne rángassak bele más embereket kéretlenül egy regénybe”
Kiss Judit Ágnes szerint éppen az önirónia szokta megvédeni attól, hogy végtelenül giccses és pátoszos legyen. A jelek szerint egyedi módszere hatásos, hiszen olyannyira volt termékeny az emúlt időszakban, hogy hat könyve is megjelent. Gyermek- és verses kötetei mellett tavaly egy regénnyel jelentkezett, de most legújabb, A vén fegyverkovácsné plasztikai sebészhez fordul című kötetéről mesél Nyáry
„Úgy érzem magam a körúton, mint Indiana Jones, aki újabb titkokat tár fel”
Elsőre úgy tűnhet, semmi közös nincs Krúdy vagy Ady otthonaiban, a magyar főváros és Bécs között egykor közlekedő hidroplánban, egy budai bunkerben született világháborús túlélőben és a Westend bevásárlóközpontban, de nagyon is van. Budapest szerelmesének, Kordos Szabolcsnak legújabb kötete egyebek mellett ezekről is szól. A város titkai című nagy sikerű sorzatnak ez már a harmadik darabja, a szer
Spiró György: Minden dráma megkövült színház
Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See https://pcm.adswizz.com
for information about our collection and use of personal data for
advertising.
Dr. Szabó Csaba: A top tudományos folyóiratokba is bekerülnek kreált eredmények
A tudománynak szent dolognak kellene lennie – vallja Dr. Szabó Csaba, a világ egyik legtöbbet idézett gyógyszerkutatója, akinek leleplező erejű könyve jelent meg az orvosbiológiai kutatások szövevényes világáról. Nyáry Krisztiánnak ezúttal a kötet vezérfonaláról, vagyis a tudományos publikációk átláthatatlanságáról, a csalások természetéről, a pályázati pénzek körülményes hátteréről és a megkérdőj
Nádasdy Ádám: A kultúra megőrzése maga a kultúra
Az elmúlt két évben nyolc kötete jelent meg Nádasdy Ádámnak, a két legújabbat pedig a közel két hét múlva kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyfesztiválon fogják bemutatni. Termékenységét a szerző azzal magyarázza, hogy szenvedélyesen szeret és jól is esik neki dolgozni. Nyáry Krisztiánnak híresen jó humoráról, Petri Györgyről, az angol nyelvről, és arról is mesél, miért szereti, ha külön bíztatják ar
Tóth-Zsiga Borbála: Nem csaphatod be az olvasód azzal,hogy az utolsó tíz oldalon leütöd,hogy őrült volt a főhősöd
A nemrég megjelent Macskakaparás már a második regénye Tóth-Zsiga Borbálának – igaz, az elsőt írói álnevén: Kóbor Barbaraként jegyezte. A regény főszereplője egy társfüggő, késő harmincas nő, akinek életét naplójából ismerjük meg, melyet terapeutája javaslatára kezd el írni. Anna pszichiátere tanácsára örökbe fogad egy macskát, ám a közös mindennapok során hamar kiderül, hogy ez mégsem volt jó ötl
Csapody Kinga: Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy milliónyi kamasz zokog a TikTokon könyveken
Gyerekkönyvkiadó, szerkesztő és szerző. Csapody Kinga nemcsak a hazai, de a nemzetközi gyermekirodalmat is behatóan ismeri, éppen ezért az aktuális trendekről, olvasási szokásokról, az olvasástanulás hazai és külföldi tradícióiról, valamint arról is mesél, miért fontosak a mesék. A beszélgetés előtt – folytatva az előző rész kimeríthetetlen témáját –, a betiltott könyvekről lesz szó, az epizód vég
Szalay-Berzeviczy Attila: Minden konfliktusnak, ami ma jelen van a világban, az első világháború a gyökere
Öt kontinens 57 országának szemszögén keresztül mutatja be 1700-nál is több képpel Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász és fotós az első világháború történetét és mai emlékezetét. Több mint tíz éven át dolgozott két tematikus kötetén, amelyek világszerte egyedülállóak, műfajukat éppen ezért nehéz is lenne meghatározni. Szalay-Berzeviczy megjárta az iraki kémelhárítási központot, ott volt az összes
Vasarely komoly részsikereket ért el abban, hogy a szocialista államokkal elfogadtassa az absztrakt művészetet
Regénynek komoly művészettörténet, művészettörténetnek pedig regényes írás az a Victor Vasarely és Fajó János közös alkotói útjáról szóló kötet, amely nemrég jelent meg Rieder Gábor művészettörténész tollából, és amelyhez egy időszaki kiállítás is kötődik. Az op-art magyar származású világsztárjának hazai fogadtatásáról, megkérdőjelezhetetlen hatásáról, a rá példaképként tekintő Fajóról, és közös
Zoltán Gábor: Ennek a gyilkosságnak az abszurditása az Orgia óta sem hagyott nyugodni
Éveken át tartó átfogó kutatómunkát követően, 2016-ban jelent meg Zoltán Gábor első, különösen megrázó regénye, az Orgia, amelynek az olvasók és a könyves szakma is kitüntetett figyelmet szentelt. Idén tehát már nyolc éve, hogy a szerző behatóan foglalkozik a nyilas korszak Városmajorban játszódó pokoli, ám megkerülhetetlen eseményeivel. A közelmúltban megjelent Ólomszív is ezt az időszakot öleli
Nagy Bence: Nem az a cél, hogy minél jobb legyen a moly.hu, hanem hogy minél jobb legyen a felhasználó
A moly.hu Magyarország első és legnagyobb olvasásnépszerűsítő közösségi felülete, amelyre Nagy Bence, a portál alapítója már egy könyves Wikipédiaként tekint. 390 ezernél is több felhasználója van az oldalnak, amelyre az indulás óta csaknem 18 millió hozzászólás érkezett. Ilyen számok tükrében egészen elképesztő, hogy a „főmolyon”, azaz Nagy Bencén kívül mindössze ketten dolgoznak főállásban az ol
Rakovszky Zsuzsa: Ha a rossz nem változik, akkor az a pokol. Ha a jó nem változik, az a mennyország
A magyar irodalom egyik legnagyobb élő költője – írta a nemrég Artisjus Irodalmi Nagydíjban részesült Rakovszky Zsuzsáról Grecsó Krisztián. A Vita élő időben című kötetéért és teljes életművéért díjazott soproni szerzőt alkotói munkafolyamatokról, szöveg és képek összefonódásának lehetőségeiről, pokolról és mennyországról is kérdezte Nyáry Krisztián. Az epizód elején az Ünnepi Könyvhéthez kapcsoló
Simán lehet, hogy még ez-az előbújik a márquezi bőröndből
A Buksó történetében először közönség előtt, a tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon rögzítettük a soron következő beszélgetést. Nyáry Krisztián a nemrég megjelent, posztomusz Gabriel García Márquez-kötet, a Találkozunk augusztusban kapcsán Kutasy Mercédeszt, a könyv kontrollszerkesztőjét és Scholz Lászlót, a mű fordítóját kérdezte egyebek mellett arról, hogy mennyiben volt etikus a szerző fiai részé
Nem lehet jó főnök, aki nem szeret az emberek nyűgjeivel foglalkozni
Három éves a Buksó. Gondolatébresztő, vicces, érzelmes és megannyi fontos gondolat hangzott el 2021 óta vendégeinktől, amelyekből most össze is ollóztunk néhányat. A folytatásban Gazsi Zoltánnak, az Eisberg vállalat vezetőjének első könyvéről lesz szó. A szerző és környezete szerint a műfajteremtő „zolitelling” a legtalálóbb besorolás a kötetre, jóllehet egyszerre életrajzi, életmód, motivációs, m
Van hasonlóság a múlt és a ma emberének dilemmái között
Vélhetően világszinten egyedülálló, hogy egy egypetéjű ikerpár közösen jegyezzen egy regényt. Kovács Dominik és Viktor Lesz majd minden című könyve az elmúlt hetekben jelent meg, és bár a színházkedvelő közönség számára ismerős lehet párosuk, hiszen megannyi darabot írak már, közös kötettel most jelentkeztek először. Olyannyira hétköznapi számukra az „együttalkotás”, hogy ma már el sem tudnák képz
Nem biztos, hogy egy világszerte bestseller kötet itthon is népszerű lesz
A skandináv krimik példátlan népszerűségéről, a Harry Potter sorozat 25 éves univerzumáról, a könyvkiadás szakmai titkairól és kihívásairól, de Yuval Noah Harariról és Jo Nesbo-ről is mesél Szemere Gabriella, a Centrál Kiadói Csoport márciusban visszavonult igazgatója, aki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének alelnöke is. Mindezek mellett szó lesz a közelmúlt új könyvpiaci jogszab
Varró Dániel: Igyekeztem, hogy most ne legyen minden olyan könnyű, mint a Túl a Maszat-hegyen első részében
Ugyan A Magyar Költészet Napja csak jövő héten lesz, a Buksó aktuális epizódja már most a versek köré épül. Kiderül, miért fontos a gyerekeknek rendszeresen olvasni ezeket, és hogy könnyebb legyen a választás, ajánlunk is több verseskötetet. Vendégünk Varró Dániel, aki már 25 éve van a pályán, és nemrég jelent meg legnépszerűbb kötetének, a Túl a Maszat-hegyennek a folytatása. A kezdeti példátlan
Az e-könyv előnye, hogy helyet szabadít fel a lakásban
Tíz éve még azt prognosztizálták, hogy az e-könyvek hamar át fogják venni az irányítást a papírkönyvektől. Ma már egyértelműen látszik, hogy ez nem fog bekövetkezni, sokkal inkább kezd egy hibrid piac képe kirajzolódni, ahol egyik formátum erősíti a másikat. A hazai eladási statisztikákból mindenesetre az látszik, hogy igen alacsony az e-könyvet olvasók száma. A Tárki és az ekönyv Magyarország fri
Babarczy Eszter: Bennem van egy nagyon erős késztetés, hogy beszéljek arról, ami stigma
Tavaly szeptemberben jelent meg Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötete, amely novellafüzérnek és két kisregénynek egyaránt tekinthető. A könyv első története az ötvenes nők láthatatlanná válásáról, a változókor nem várt hatásairól és a magány elleni harc lehetőségeiről szól, míg a második történet bevallottan önéletrajzi ihletésű: egy fővárosi értelmiségi nő és egy általa támoga
Dr. Fodor Péter: Mindig közelharc volt, hogy mennyi pénz jut a kultúrára
Huszonöt év után éppen a napokban köszön le a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, Dr. Fodor Péter. Három különböző városvezetés szavazott neki újra és újra bizalmat, ötször pályázott és ötször nyert is. A megújulás jegyében döntött úgy, hogy átadja a stafétát, de előtte Nyáry Krisztiánnak mesél a könyvtárhasználati szokások dinamikus változásáról, a könyvtárak jelenkori szerepéről, a Szabó
Lakatos Márk: Én nem egy melegjogi könyvet akartam írni
Ugyan a Mimi már a hetedik könyve Lakatos Márknak, ez az első, amelyik regény közülük. Noha a kötet főhősének sorsfordulói sok ponton megyeznek a szerzőjével, a könyv mégsem kizárólag önéletrajzi jellgű. Hogy – Woody Allent idézve – miért nem szeretne egyetlen olyan klub tagja sem lenni Lakatos, amely a tagjává fogadja? Milyen kulturális üzenettel bír a drag-kultúra szerinte? És lesz-e folytatása
Korniss Péter: Abba szerettem bele, hogy amit ma látok, az a tegnap
Korniss Péteré a magyar fotótörténet leghosszabb időszakot felölelő vállalkozása, amely 55 év munkáját fedi le. Erre az önmagában lenyűgöző tényre rímel Korniss nemrég megjelent, Magyarországon már nem is kapható könyvének, a Hosszú útonnak címe is. A Kossuth-, és Pulitzer-emlékdíjas fotóriporter fókuszában évtizedek óta a hazai és az erdélyi archaikus népi kultúra ábrázolása van. Legalább 25 albu
Fabiny Tamás: Egy olyan egyházról álmodom, amely nem fordít hátat a szenvedőnek, de még Júdásnak sem
Húsz éve kutatja és legalább ennyi ideje volt dédelgetett vágya Fabiny Tamás evangélikus püspöknek,hogy könyvet írjon Júdásról. A Jézus árulójaként elhíresült tanítvány bűnéről, megítéléséről, és arról is mesél a teológus, hogy a kötet a zsidó-keresztény párbeszéd jegyében született. A beszélgetést Fabiny Tamás újévi üzenetével zárjuk, amelyben az izreali-palesztin háború kapcsán a remélt békéről
Háy János: Olyat nem tudok csinálni, amiben nem dobog valami valóság
Háy János az egyik legtermékenyebb kortárs magyar szerzők egyike. 1996-ban jelent meg első regénye, az akkor példátlan sikert aratott Dizsgerdilen. Háy ezúttal a közelmúltban új kiadást megért kötet címéről is mesél, és nemcsak azt árulja el, mit jelent a szó vagy miként kötődik hozzá Jókai, hanem azt is, miért találta zseniális választásnak Tandori Dezső. Az epizód elején összegezzük az elmúlt év
Bősze Ádám: Volt ebben egy apró forradalmi lelkület, hogy kicsit figyeljünk rájuk is
Klasszikus zenei műsorvezető és zenetörténész. Bősze Ádámra sokáig így hivatkoztak, ám mióta megjelent első könyve a Nagy zenészek, nagy szerelmek egyre gyakrabban emlegetik a „komolyzene Nyáry Krisztiánjaként” is. Ezt meglovagolva ezúttal épp Nyáry kérdezi majd, egyebek mellett arról mi közünk lehet a zeneszerzők magánéletéhez, miért voltak alulreprezentáltak már a történelmi múltban is a női kom
Mautner Zsófia: Semmit nem szeretek, ami öncélú a gasztronómiában
A szakácskönyvek sikere mintha felülírhatatlan lenne. Különösen igaz ez a koronavírus-járvány óta, akkor ugyanis 42 százalékkal ugrott meg irántuk a kereslet világszerte. Változott a funkciója is a gasztronómiai köteteknek, többségük ugyanis ma már nem csak kifogástalan receptek gyűjteménye. Mautner Zsófinak az elmúlt csaknem két évtizedben tizenhét szakácskönyve jelent, legutóbb A falusi konyhám
Csiffáry Gabriella: Mint a sok ágú síp, úgy kell megszólalnia egy feltalálónak
Akiktől más lett a világ címmel jelent meg Csiffáry Gabriella történész, levéltáros tizennyolcadik könyve, amelyben ötven különleges magyar találmányt és feltalálót mutat be. Életének jelentős részét levéltári raktárakban tölti és nem fél gyakran szélmalomharcnak tűnően kutatni az információk után, ahogy a legendavadászat sem áll távol tőle. Ő döntötte meg azt a Petőfihez köthető mítoszt is, amely
Kepes András: Nem lehet állandóan a sorsra, a jóistenre, transzgenerációs traumákra fogni az életünket
Sorskrimi, fejlődésregény, Szabó T. Anna szerint pedig aparegény. Hogy vajon milyen műfaji kategóriába sorolja a szerző, Kepes András új könyvét, a Két macska voltam címűt, kiderül a Buksó friss epizódjából. Szó lesz arról is, miért fontos olykor kételkednünk, miként visz ez közelebb minket az igazsághoz, és miért érdemes több oldalról megközelíteni a világot. Bűn és bűnhődés, közéleti áthallások,
Vámos Miklós: Ha egyszer megkapaszkodtál az irodalom gályájának peremén, akkor az vitt magával
Teendők halálom után – ezzel a beszédes címmel jelent meg Vámos Miklós új könyve, aki igyekszik tisztázni: nem írói énjére utalt a választással. A Karcsú Könyvek sorozatról, nagyregényekről, munkamódszerről, szociálpszichológiai érdeklődése nyomán a családtörténeteiről is mesél Nyáry Krisztiánnak. Mindezek mellett kiderül, mi a közös benne és Szabó Magdában. Miért gondolja magát abban a tekintetbe
Egyáltalán nem baj, ha 23 fejezetet 23 szerző más fajta megközelítéssel szállít
Betonba vagy márványba foglalt műemlékek helyett Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából 23 kortárs szerző, a közösségi alkotás lehetőségeivel élve igyekezett maradandót alkotni és megírni Budapest nagyregényét. A szellemi emlékmű a főváros születésnapján, november 17-én jelenik majd meg azzal a céllal, hogy kerületi legendákon keresztül meséljen, az irodalom bőséges eszköztárával Budap
Rédei Éva: Amikor rendelem a könyvet, a vevőt látom mögötte személyesen
34 évvel ezelőtt nyitott meg Magyarország első, független magán könyvesboltja a Pozsonyi úti Láng Téka. Az elmúlt több, mint három évtizedben soha nem volt veszteséges, ráadásul sokáig non-stop nyitvatartással működött. Rédei Éva ezúttal Bächer Iván hagyatékáról, a Pozsinyi Piknikről, szerzők és olvasók emlékezetes találkozóiról, a fóliázásról, egyszóval minden olyan kulisszatitokról mesél, amely
Shakespeare sem volt marslakó vagy űrlény
Jó néhány évtizeddel Szabó Lőrinc lírai Shakespeare-fordításai után, a drámaíró mind a 154 szonettjét újrafordította Fazekas Sándor műfordító, irodalomtörténész. Négy év hathatós munkát követően, alig két hónappal ezelőtt jelent meg a kötet, amelynek szaklektora Pikli Natália volt. Ezúttal velük beszélget Nyáry Krisztián arról, hogy miért volt szükség az újrafordításra, miért gondolják úgy, hogy S
Szécsi Noémi: A szatíra mindig kötődik a politikához
Rohadt állatok. Ezzel a címmel jelent meg Szécsi Noémi új könyve, amelyre meglepő módon hat évet kellett várni, legutóbb akkor jelentkezett ugyanis szépirodalmi kötettel a szerző. Hogy mi minden történt vele ez idő alatt, és hogy miért voltak fenntartásai annak kapcsán, hogy novellistaként is be fog-e válni, Nyáry Krisztiánnak mesél. Mindezek mellett szatirikus állatmeséiről, azok üzenetéről és a
Jellegzetes magyar történet, még egy pofon is elcsattan a visegrádi palotában
550 éves a magyar könyvnyomtatás, amelynek kapcsán az első hazai könyv, a Budai krónika krimibe illő keletkezéstörténetéről, és az új fakszimile kiadásról, vagyis a hiteles nyomtatott másolatról is beszélget Farkas Gábor Farkas művelődéstörténésszel Nyáry Krisztián. Mindezek mellett szó lesz arról, hogy a Budai krónikából létezhetett egy olyan példány is, amelybe Balassi Bálint írt jegyzeteket, és
Krusovszky Dénes: A legelviselhetetlenebb az egészben, hogy az egész elviselhető
Krusovszky Dénes 2018-ban megjelent első regénye, az Akik már nem leszünk sosem az év irodalmi meglepetése volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a kötet akkor elnyerte a Libri közönségdíját is. Két hónappal ezelőtt jelent meg a szerző második regénye, és mintha csak az első esetében, most is a jövőbe látott volna. Ráérez vagy tudatosan épít a közéleti aktualitásokra? Miért lett a Levelek nélkül
Török András: Nagyon szeretem a budapesti embereket és szomorúan látom, hogy egyre zártabb az arcuk
Hogy mi különbözteti meg az utazót a turistától? Miért teremtette meg és űzi rendszeresen az „alkalmazott emberlesés tudományát”? Miért írja kis túlzással harminc éve folyamatosan újra élete legjelentősebb művét, a Budapest könyvet? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszol a Buksó új epizódjában Török András. Volt nyelvtanár, színházi tipográfus, kulturális miniszterhelyettes, a Fortepan ön
Vida Gábor: Kilenc könyvet írtam magyarul, mivel bizonyítsam be, hogy magyar vagyok?
Könnyedén el lehet olvasni ötven oldalt belőle, nem fekszi meg senki gyomrát – vallja új regényéről a Senkiháza – Erdélyi lektűr című kötetről Vida Gábor, noha igazi mélységei is vannak a történetnek. A Déry Tibor-díjas író könyvének hőseiről, helyszíneiről, a történelmi múlt hagyatékairól, erdélyi identitásról, az otthonról és a szerzői létről mesél Nyáry Krisztiánnak. A Buksó új epizódjában szó
Bárdos András: Azt szeretem, amikor két napig nem tudunk megállapodni egy névelőben
Csaknem egy évtizeden át köszöntötte híradósként a nézőket, vezetett miniszterelnök-jelölti vitát és tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is. Bárdos András jó ideje a tévézés helyett másik szenvedélyének, a könyveknek él. A 21. Század Kiadó vezetője egyebek mellett arról is mesél, melyek a könyves szakma legégetőbb kihívásai. Szó lesz az olvasók tűréshatáráról a nyomdai árak növekedése t
Steigervald Krisztián: Senki nem születik mobillal a kezében
Tanult pszichológiát, de közgazdászként végzett. Sokáig dolgozott egy nemzetközi piackutató vállalatnál, foglalkozott marketinggel és coachinggal, országos ismertségre mégis genrációkutatóként tett szert. A napokban került a boltokba Steigervald Krisztián: Generációk harca a figyelemért című könyve, amelyről Nyáry Krisztián kérdezi. Szó lesz a jelenleg élő generációk működéséről és a köztük lévő,
Puskás Panni: Ha ráhúzzák erre a könyvemre is, hogy feminista, valószínűleg népszerűbbé teszik
Puskás Panni második kötete, a Megmenteni bárkit, éppen a hetekben jelent meg. Szemben első könyvével, ezúttal nem novellákkal, hanem egy regénnyel jelentkezett. Provokatív, punk, polgárpukkasztó – a kritikusok egyebek mellett ezekkel a jelzőkkel szokták jellemezni és nem állnak messze az igazságtól. Nyáry Krisztiánnak a könyv kapcsán három elbeszélőjéről, három nő egybefonódott sorsáról, a függős
Iglódi Csaba: Magányos hősök nem léteznek
Gyerekkorában ígéretes sakkozói karrier állt előtte, dolgozott politikai újságíróként, volt marketing és pr-ügynökség vezetője, néhány éve pedig vállalkozói tanácsadóként dolgozik. Iglódi Csaba első könyve egy családregény, amely a Dreher família négy kulcsfigurájának életét kíséri végig, az 1800-as évek elejétől a II. világháborút követő időszakig. A szerző ügyesen zsonglőrködik fikció és a valós
Turi Tímea: Történetileg a hallgatás jobban megy a nőknek
Turi Tímea a Magvető Kiadó főszerkesztőjeként versekkel is foglalkozik, és neki is új verseskötete jelenik meg rövidesen, így a költészet-napi Buksóban nemcsak a saját verseiről, hanem a kortársakéról is mesél. Szó lesz még női költészetről, a közéleti líráról és hogy miért változott meg az elmúlt évtizedben mindaz, amit az irodalomról gondolunk. Buksó Nyáry Krisztiánnal. Hosted by Simplecast, an
Felülírt sztereotípiák: a színésznő, a focista és a könyvek – Grisnik Petra és Holczer Ádám
A Buksó ötvenedik epizódja formabontó: ezúttal szerzők helyett az olvasókat kérdezi Nyáry Krisztián. Grisnik Petra Junior Prima díjas színésznő, és Holczer Ádám futballista, az FTC egykori kapusa a vendégei, akik némi túlzással ugyan, de feketeöves olvasók. Mindketten találkoztak már a hivatásukhoz és a könyvekhez köthető előítéletekkel. Egyebek mellett erről, meghatározó olvasmányélményeikről, a
Kúnos László: Harry úgy száll ki a játékból, hogy benne marad
Minden idők leggyorsabban fogyó tényirodalomi könyve a Harry hercegről szóló Tartalék című. Csak azokat a köteteket adták el nagyobb példányszámban az első napon, amelyben a másik Harry, azaz Harry Potter a főszereplő. Nyáry Krisztián Kúnos Lászlóval nem csak a Tartalék szellemírójáról, a mögötte álló profi csapatról, hanem arról is beszélget, miként készül egy életrajzi könyv és, hogy Harryé teki
Margócsy István: Tessék ma megpróbálni, hogy egy 24 éves költőnek háromezer példányban elfogy a kötete
Nietzsche fordításban olvasta, és dalokat írt Petőfire. Brahmsnak pedig van egy dalciklusa, amelyből Petőfi Sándor versei köszönnek vissza. A 20. századra ugyan megkopott nemzetközi elismertsége, itthon azonban másfél évszázaddal a halála után is a magyar líra kulcsfigurájaként tekintenek rá az olvasók. Legalább húsz olyan könyv jelent meg az elmúlt időszakban, amely Petőfiről szól, köztük a Margó
N. Kósa Judit: Ha Podmaninczky Frigyest letennék a Blaha sarkán, nem sokáig álldogálna ott
Újságíró, helytörténész, akinek már a szülei is a nagykörútra születettek. N. Kósa Judit a főváros meghatározó útvonaláról szóló könyve tavaly novemberben jelent meg és mostanra el is kapkodták. Nyáry Krisztiánnal egyebek mellett arról beszélgetnek, milyen arcát mutatta a Nyugati tér anno, miért tekinthető az Oktogon és a Blaha a körút központjának, de a nagykörúti identitásról és arról is szó les
Dobray Sarolta: A valóság minden egyes szeletében egy egész világ van
Megszállottan hisz abban, hogy minden ember érdekes. Vélhetően ez adja számára a motivációt ahhoz, hogy megírja amit lát, érzékel, tapasztal. Dobray Sarolta újságíróként 2004 óta publikál szocioriportokat a Nők Lapjában, első könyve pedig 2011-ben jelent meg. Beűzetés a paradicsomba című legújabb kötetének történetei szerkesztője szerint riportok, Tóth Krisztina szerint novellák, ő maga pedig „iga
Kolosi Tamás: Ez a nemzeti tőkés réteg nem egy versenyhelyzetben választódik ki
Ezúttal a társadalomtudomány szűrőjén keresztül, a demográfiai válságokról, a migrációról és az oktatási rendszer sajátosságairól kérdezi Nyáry Krisztián Kolosi Tamást. A TÁRKI és a Líra Csoport elnöke, a 2022-es Társadalmi riport című kötet kapcsán a párválasztás és a gyermekvállalás társadalmi hátteréről, azok életkori sajátosságairól is mesél. Majd a közelmúltban elhunyt Morcsányi Gézára emléke
Tomán Szabina: Ha lehet a szépség skarlát betű, akkor én azt megkaptam
A szorgalom és az alázat mellett, a siker egyértelmű kulcsa Tomán Szabina szerint az, hogy időről időre képesek legyünk megfogalmazni milyen segítségre van szükségünk. 2023 első Buksójában egyebek mellett arról mesél, mit jelentett „Náray lánynak” lenni, milyen kapukat nyitott ki számára a modellszakma, hogy éli meg életmódprogramjának kiugró sikereit és, hogy miként kezelte a vállalkozása növeked
Szabó T. Anna és Dragomán György: Az íráshoz kell a kötéltánc, hogy le lehet esni
Szabó T. Anna szerint soha nem tudna úgy írni prózát, ahogy ma, ha férje, az ugyancsak József Attila-díjas szerző időről időre nem bosszantaná fel valamivel. Tizenhat éves korukban azzal indult a kapcsolatuk, hogy a költőnő odaadta szerelmének a verses füzetét, benne az első Gyurihoz intézett költeménnyel. Szabó T. Anna első kiadott verseskötetének a nyitó verse is későbbi férjéhez szólt, aki cser
„Ez nem a jó színész munkája, hanem a nagy színész munkája”– Csáki Judit és Csuja Imre
Hol a Káli-medencében, hol pedig a Balaton déli partján találkozott Csuja Imre és Csáki Judit, hogy beszélgessenek. Kötetlenül, de nem céltalanul. Alig egy hónapja jelent meg az Imi, ne csináld! című kötet Csáki tollából, a Jászai Mari-díjas színész életéről. Nyáry Krisztiánnak a könyv születéséről, Hajdúnánásról, gyerekkorról, Ízirájder polgármester úrságról, az egyensúly keresésről, nélkülözésrő
Ajánlott
Dunakavicsok turisztikai podcast
Találkozás Helye Podcast
Anyasztori #gyerekkelvagyok - Beszédes Henrietta műsora
Kotyogós Podcast
Boxutca
Tudatos család podcast
KÁVÉKALANDOK
Zarándokok - Tilos Rádió Podcast
Tripla-dupla Podcast
Ai - Emberi nyelven
Napi ráhangoló – Barsi Balázs atya elmélkedései
FüstCast - A magyar barbering és lifestyle podcast
