Kommentár Klub
Hetente jelentkező kultúrpolitikai-világnézeti magazin, amelyhez a Kommentár című folyóirat munkatársai szolgáltatják a szellemi muníciót.
Epizódok
A hosszútávú feladatok a legsürgősebbek (2026.05.03.)
A hosszútávú feladatok a legsürgősebbek, de melyek ezek?Vendégek:— Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője— Kacsoh Dániel, a Mandiner főszerkesztő-helyettese— Megadja Gábor eszmetörténész— Vargha Bálint Tamás jogász, elemző
A nemzeti öntudatra ébredés (2026.04.26.)
Folytatjuk történelmünk sorsfordító eseményeivel, ezúttal az 1526 utániakat nézzük meg. Vendégek: — Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese— Galló Béla politikaszociológus— Illik Péter tudományos munkatárs, Magyarságkutató Intézet— Heil Kristóf Mihály jogász, jogtörténész
Sorsfordító történelem (2026.04.19.)
Hazánknak ezredéves történelme alatt számos kihívással kellett szembenéznie. De milyen sorsfordulók alakították hazánkat 1526 előtt? A honfoglalástól Mohácsig.Vendégek: — Nádor Koppány Zsombor kutatási igazgató, Szent István Intézet— Heil Kristóf jogász, jogtörténész— Gulyás László egyetemi tanár, alapító főigazgató, Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására
Van veszíteni valója mindenkinek! (2026.04.12.)
Fogd be a szádat! Ki velük! Ne méltóztassék hazudni! Sólovagok és ügynökök! Részletek az 1918. október 17-ei ülésnap jegyzőkönyvéből. A közbeszéd eldurvulása, a botránypolitizálás és az erőszak kultúrája minden kampány idején aggodalmat vált ki. Az influenszer-politika és a reményárusok azonban új színfoltjai a közéletnek. De hogyan változott a politikai kultúra az elmúlt 16 évben?Vendégek: — Lánc
Vissza kell venni a civilség fogalmát! (2026.04.05.)
Közösségi házak, adománygyűjtés vagy akár a másik felé fordulás. A keresztény gondolat nemcsak az egyház falain belül él. Ott van azokban a közösségekben is, amelyeknek tagjai nemcsak szavaikban hirdetik az igét, de tetteikben is. Mi a keresztény közösség feladata és felelőssége a társadalomban? Vendégek: Nádor Koppány Zsombor kutatási igazgató, Szent István IntézetTurgonyi Zoltán filozófusCzopf Á
Energiaháború: a világtörténelem legnagyobb válsága felé haladunk (2026.03.29.)
Fenntartható fejlődés, zöldpolitika, megújuló energia – ezekkel a jelszavakkal vágott neki az Európai Unió az energetikai reformnak, azonban a jelenlegi világpolitikai események egyre inkább azt mutatják, hogy mindez egy elhibázott stratégia volt. De hogyan csalta magát Nyugat-Európa egy energetikai csapdába? Vendégek: Tóth Máté energiajogász, egyetemi oktatóKitta Gergely intézetekért felelős igaz
Cselekvő kormányzat vs. a multik emberei (2026.03.22.)
Az elmúlt 16 év nemzeti kormányzása jelentős politikai, jogi, és közizgatási változásokat hozott Magyarországon. De hogyan támogathatják a szellem emberei a cselekvés embereit? Vendégek: Békés Márton történész, a Kommentár folyóirat főszerkesztőjeStumpf István alkotmányjogász professzor, a Miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagjaHegedűs Zoltán történészGalló Béla politikaszociológus
Születnek-e még hősök? (2026.03.15.)
Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak! – nemzeti ünnepeinken gyakran idézzük Márai Sándor sorait. De hogyan viszonyul a 21. századi korszellem a hősökhöz és a hősiességhez?Vendégek: Gulyás László igazgató, Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanárHeil Kristóf jogász, jogtörténészBalogh Gábor vezető történész, Terror Háza Múzeum
Az ember önmaga ellen és a politikai megváltás (2026.03.08)
Jogállamiság, veszélyben lévő demokrácia, menekültjogok – az Európai Unió rendszerint jogi és demokratikus kifogásokra hivatkozva ítéli el és bünteti Magyarországot. De mennyire valódi okok ezek, és mikor kezdődtek az Uniós támadások Magyarország ellen?Vendégek: - Békés Márton történész, a Kommentár folyóirat főszerkesztője- Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, az MCC Európai Politikai Filozóf
Ukrajnát is felhasználják a magyar választások befolyásolására (2026.03.01.)
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége az amerikai nemzetbiztonsági hálózat részeként jött létre, feladata a fedett és nyílt nyomásgyakorlás világszerte. De miként válik a külföldi forráselosztás politikai, intézményi és kommunikációs befolyássá?Vendégek: — László András, az USAID-ügyekkel megbízott kormánybiztos— Stumpf István alkotmányjogász professzor, a Miniszterelnök Stratégiai
Világrendszerváltás: Visszatér a civilizációk kora? (2026.02.22.)
A győztes hidegháború és a Szovjetunió felbomlása után kialakult az egypólusú világrend, amelyben az Egyesült Államok évtizedekig birtokolta a globális hegemón pozícióját. Mára azonban az egyeduralom a végéhez közeledik, új erőközpontok jelentek meg a nemzetközi térben. De hogyan kérdőjeleződött meg az Egyesült Államok globális elsősége?Vendégek: — Békés Márton történész, a Kommentár folyóirat fős
Cenzúra, kontroll, beavatkozás: Hogyan akar Brüsszel választást nyerni? (2026.02.15)
A novemberben bejelentett Európai demokráciapajzs és Európai uniós civil társadalmi stratégia intézményesíti a politikai nyomásgyakorló hálózat működését. A bizottság készít egy válság-protokolleljárást is, amely választási kampányidőszakokban és egyéb „információs válsághelyzetekben” lépne életbe. A központ átvenné a közösségi platformok tartalommoderálását, azaz korlátozhatná egész kampányok lát
Szuverenisták vs. globalisták – Melyik a magyar út? (2026.02.08.)
Magyarország az Európai Unió „fekete báránya” – halljuk gyakran a nemzetközi, progresszív hangoktól. Az idő azonban igazolta, hogy Magyarország nem a sorból kilógó lázadó, hanem úttörő, hiszen egyre több ország választja az önállóságot a globalista betagozódás helyett. De honnan indult mindez?Vendégek: — Stumpf István alkotmányjogász professzor, a Miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének t
A jövő Amerikája - Velünk élő szocializmus? (2026.02.01.)
Demokratikus-szocialista: így hivatkozik magára New York új polgármestere, Zohran Mamdani, aki republikánus ellenfelét és New York állam korábbi kormányzóját legyőzve lett New York első muzulmán városvezetője. De hogyan tudott győzni egy progresszív baloldali politikus a pénz és a kereskedelem városában? És milyen új baloldal körvonalai rajzolódnak ki az Egyesült Államokban?Vendégek: — Csejtei Dez
Magyar út (2026.01.25.)
A Kommentár Klub heti adásában a 20. századi magyar geopolitikáról volt szó.Vendégek:— Halkó Petra vezető elemző, XXI. Század Intézet— Heil Kristóf Mihály jogtörténész— Gulyás László egyetemi tanár, alapító főigazgató, Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására— Máthé Áron történész, elnökhelyettes, NEB
Hazánk nyit, Nyugat-Európa bezár (2026.01.18.)
Mindenkivel szemmagasságban tárgyalni, miközben a szuverenitásunk érintetlen marad – a magyar külügyi stratégia évek óta ezen elvek szerint halad. De hogyan lehet mindezeket a gyakorlatban megvalósítani, és milyen új együttműködések segíthetik hazánk fejlődését?Vendégek:— Békés Márton történész, a Kommentár folyóirat főszerkesztője— Hegedűs Zoltán történész— Hortay Olivér kutatóintézeti igazgató,
A multipoláris világrend kiépülése (2026.01.11.)
Mai adásunkban a multipoláris világ külpolitikai stratégiáiról lesz szó.Vendégek:— Benkő Levente - nemzetközi igazgató, Digitális Szuverenitás Központ — Koskovics Zoltán - geopolitikai elemző, Alapjogokért Központ— Galló Béla - politikaszociológus— Byrappa Ramachandra - vezető kutató, Magyar Külügyi Intézet
Reálgeopolitika - A Trump-doktrína (2025.12.21.)
Vagy nyersz vagy veszítesz. A nyugati gondolkodásmód alapvetően, erre a zéró összegű játszmára épül. De vajon a világban még mindig az amerikai pókert játsszák, ahol a mindent vagy semmit elv a meghatározó? Vagy Kína nemcsak a szabályokat, hanem a játékot is lecserélte?Vendégek: — Bernek Ágnes a BME Közgazdaságtan Tanszékének geopolitikai oktatója— Halkó Petra vezető elemző, XXI. Század Intézet— H
Visszatérítés a brüsszeli útra – Felforgatókönyvek a gyakorlatban (2025.12.14.)
2023. december 20-án a frissen kinevezett Tusk-kormány átvette az irányítást a lengyel közmédia felett, elérhetetlenné vált a közszolgálati hírtévé. Milyen folyamatok indultak el ekkor? Lengyelország nem más, mint egy kísérleti terep Nyugat-Európa számára? Vendégek: Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztőjeHorváth József a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatójaStumpf István alkotmá
Honfoglalástól Európa közepéig: Magyarország geopolitikai öröksége (2025.12.07.)
Első „alkotmányunkat” vérrel írták meg. Ez volt a vérszerződés, az etelközi államalapítási aktus, amikor a törzsek közös néppé váltak. De mikortól beszélhetünk a magyar államról geopolitikai szempontból? Ezúttal a Kárpát-medence geopolitikáját tekintjük át.Vendégek: — Máthé Áron történész, a NEB elnökhelyettese— Giró-Szász András politikai tanácsadó— Hegedűs Zoltán történész, a Kommentár szerkeszt
Van még Európában véleményszabadság - vagy attól függ, kinek? (2025.11.30.)
A szólásszabadság a demokratikus országok működésének egyik alappillére, viszont állandó kérdés: meddig tart. A gyűlöletbeszéd címkéjével bárkit el lehet hallgattatni?Vendégek: — Petri Bernadett kutató, XXI. Század Intézet— Máthé Zsuzsa igazgató, Szent István Intézet— Kulifai Máté főszerkesztő-helyettes, Hetek— Halkó Petra vezető elemző, XXI. Század Intézet
Létezik kapitalizmus liberalizmus nélkül? (2025.11.23.)
Részvények, fogyasztás, növekedés – a kapitalista gazdasági rendszer mára egyeduralkodóvá vált a nyugati világban. De köthető-e politikai oldalakhoz a kapitalista vagy épp az antikapitalista szemlélet?Vendégek: — Hortay Olivér igazgató, Századvég Energia-és Klímapolitika Üzletág.— Galló Béla politikaszociológus.— Halkó Petra vezető elemző, XXI. Század Intézet.— Vargha Bálint Tamás jogász, elemző.
Klebelsberg Kuno és a magyar kultúrfölény (2025.11.16.)
A „legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter”. Klebelsberg Kuno kultúrpolitikai eredményeit még címszavakban felsorolni is hosszú lenne. Két fő célja a népoktatás fejlesztése és a társadalmat vezető elit megteremtése. Eredményei pedig nemcsak saját korában, de évtizedekkel később is megtérültek.Vendégek: — Hegedűs Zoltán történész, a Kommentár szerkesztőbizottságának tagja— Balázs Géza nyelvész, egy
Jólét és közjó és a 21. században (2025.11.09.)
„Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené”. A vallás nemcsak társadalmi normáinkat határozhatja meg, de ezen keresztül a gazdasághoz való viszonyunkat is. Erkölcsi, etikai kérdései nemcsak az egyén vagy a nemzet szempontjából lehetnek meghatározóak, de a piacon is. De megteremthetnek-e a keresztény értékek egy emberközpontú gazdaságot?Vendégek: — Szakáli István Lorán
A transzatlanti erőviszony változásai (2025.11.02.)
Egy óceán választja el őket mégis megbonthatatlan a kapcsolat a két kontinens között. Legalábbis ezidáig annak látszott. De milyen új viszonyrendszer rajzolódik ki az Egyesült Államok és Európa között? Szétszakadhat-e a transzatlanti kapocs?Vendégek: — Békés Márton történész, a Kommentár szerkesztője— Tóth Máté ügyvéd, egyetemi oktató— Byrappa Ramachandra vezető kutató, Magyar Külügyi Intézet— Köt
Mit jelent ma a magyar szabadság? (2025.10.26.)
Le a vörös csillaggal! Magyarországon összefonódott a szabadság fogalma a nemzeti öntudattal és függetlenséggel. 1956 hősei életüket adták a magyar szabadságért. De mit jelent ez a forradalom és a kommunizmus évei alatt tanúsított bátorság? Hogyan fogalmazódott át újra és újra a szabadság vagy épp annak hiánya a politikai korokon keresztül. Vendégek: — Halkó Petra vezető elemző, XXI. Század Intéz
Nemzeti vs. nemzetközi: duális erőtér Magyarországon (2025.10.19.)
A kétpártiság évszázadok óta jelen van a magyar történelemben. Már a 15. században a Hunyadiak és a Cilleik konfliktusa mentén megjelentek ezek a politikai pólusok. De miért tört ki viszály a két család közt, és milyen tanulságai vannak ennek a konfliktusnak a 21. századból nézve.Az Autentika Művészeti Műhely Alapítvány teljes kisfilmje itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=xa5-uvjdnqAHorvá
Jó befektetés a háború? – haderőfejlesztés az EU-ban (2025.10.12.)
Az Európai Unió több programot is indított 2025-ben, melyek célja, hogy a kontinens képes legyen megvédeni önmagát egy esetleges támadás esetén. De vajon megtérülnek-e ezek a katonai célú beruházások? Valóban háborús veszély fenyegeti a kontinenst?Vendégek: — Horváth József igazgató, Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet — Biró András kutató, XXI. Század Intézet— Vargha Bálint Tamás jogász, elemző— Ha
Az önmagát felszámoló baloldal (2025.10.05.)
Korszakváltás, rendszerváltás, összefogás. A rendszerváltoztatás óta számos próbálkozás tanúi lehettünk a baloldalon a pártok újjáépítésére és megreformálására. De miért nem vezetett sikerre egyik sem? Létezik-e még baloldali szavazó és baloldali párt?Vendégek: – Csejtei Dezső filozófiatörténész, professor emeritus, a PBK tagja– Galló Béla politikaszociológus– Halkó Petra, a XXI. Század Intézet ve
Történelmi folytonosság: Harc a függetlenségért (2025.09.28.)
Intézményi, eszmei és politikai folytonosság. A magyar történelemben maradandó mintázatok érvényesülnek, amelyek közt létezik pozitív és negatív kontinuitás is.Vendégek: – Hegedűs Zoltán történész, a Kommentár szerkesztőbizottságának tagja– Anka László történész, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa– Heil Kristóf Mihály jogtörténész, jogász– Gali Máté történész, az
Digitális honfoglalás (2025.09.21.)
Facebook-posztok, online közösségek, lájkok – a politika jelentős része ma már az online térben zajlik, ez pedig a politikusokat is új kihívások elé állította. De hogyan alkalmazkodtak a magyar közélet szereplői a megváltozott kommunikációs térhez?Vendégek: – Szalai Zoltán főigazgató, Mathias Corvinus Collegium– Kacsoh Dániel főszerkesztő-helyettes, Mandiner– Hegedűs Zoltán történész, a Kommentár
Megszervezheti-e önmagát Európa közepe? (2025.09.14.)
Oszd meg és uralkodj! Különösen igaz ez a nyugati birodalmak testtartására a közép-európai régióval szemben. A korszakokon átívelő közös kérdések és problémák a történelem során azonban mindig egy platformra terelték a térség országait. Kik alkotják Közép-Európát és mikor tudtuk a legmarkánsabban képviselni közös érdekeinket? Vendégek: – Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője – Gulyás
A nemzeti újjáéledés korszaka (2025.09.07.)
A blokkosodás egyre kiélezettebben jelenik meg a világpolitikai színtéren. Egy új, többpólusú világrend alakul a szemünk előtt. De melyek a szükséges és elégséges feltételek ennek sikeréhez, jó időben vagyunk, jó helyen?Vendégek: Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztőjeHorváth Levente igazgató, Eurázsia KözpontHalkó Petra vezető elemző, XXI. Század IntézetByrappa Ramachandra történész, v
Etnopluralizmus vs. multikulturalizmus (2025.06.22.)
A több, mint ezer éves magyar államiság története során számos különböző népcsoport, etnikum telepedett meg a Kárpát-medencében. Közülük sokan a mai napig őrzik nemzetiségi identitásukat, ám magyarságukat is ugyanennyire vállalják. De mit jelent pontosan az etnopluralizmus fogalma, és hogyan élhetnek békében együtt a kultúrák?Vendégek: Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztőjeSzabados Gyö
Európa a többpólusú világgazdaságban (2025.06.15.)
Szabadság, önrendelkezés, tolerencia – a liberalizmus évtizedekig volt a nyugati gondolkodás meghatározó ideológiája, azonban az elmúlt években egyre inkább elveszti korábban meglevő vonzerejét. De miként van jelen a liberalizmus napjainkban? És hogyan haladhatjuk meg?Vendégek: Hortay Olivér üzletág-igazgató, Századvég Energia-és Klímapolitika ÜzletágPetri Bernadett kutató, XXI. Század IntézetVarg
Mi jön a liberalizmus után? (2025.06.08.)
Szabadság, önrendelkezés, tolerancia – a liberalizmus évtizedekig volt a nyugati gondolkodás meghatározó ideológiája, azonban az elmúlt években egyre inkább elveszti korábban meglevő vonzerejét. De miként van jelen a liberalizmus napjainkban? És hogyan haladhatjuk meg?Vendégek: - Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője- Csejtei Dezső filozófiatörténész- Lánczi András filozófus, vezető,
Hogyan lehet megvédeni Magyarországot a külföldi befolyás ellen? (2025.06.01.)
A külföldi befolyásszerzési kísérletek évek óta vissza-visszatérő témái a hazai és a nemzetközi közéletnek egyaránt. Donald Trump megválasztása után az amerikai szoftpower egyik legnagyobb forrását vágta vissza. De hogyan lehet átláthatóvá tenni a közéletet a külföldi támogatások feltárásával?Vendégek: - Hegedűs Zoltán történész, a Kommentár szerkesztőbizottságának tagja- Kacsoh Dániel főszerkeszt
Miért uralkodnak el az érzelmi döntések? (2025.05.25.)
Klímaszorongás – a jelenség egyre gyakoribbá válik a társadalomban, főként a fiatal generáció körében. De milyen hatása van annak, hogy a morális alapok helyett érzéseink határozzák meg mindennapi döntéseinket?Vendégek: - Kepe Nóra társadalomkutató- Turgonyi Zoltán filozófus- Kitta Gergely intézetekért felelős igazgató, MCC- Kulifai Máté, a Hetek főszerkesztő-helyettese
Új selyemutak – az új gazdasági, politikai és kulturális folyosó (2025.05.18.)
Régen minden út Rómába vezetett, ma pedig Peking a cél. A Keletet a Nyugattal összekötő Selyemúton nemcsak az áruk áramlottak, hanem a technológiák és az eszmék is. Az új Selyemút programot 2013-ban hirdette meg a kínai kormány, de hogyan jelenik meg például a sportban és a kultúrában?Vendégek: - Li Mengyi üzletasszony, digitális tartalomkészítő- Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitik
Liberalizmus vs. demokrácia (2025.05.11.)
Jogállamiság, demokrácia, népszuverenitás – a 21. századi politikai életben úton útfélen találkozhatunk ezekkel a kifejezéssel. De honnan ered a népszuverenitás és milyen állapotban vannak ma az európai demokráciák?Vendégek: Heil Kristóf Mihály jogtörténész, jogászSzűcs Gábor elemző, XXI. Század Intézet, a Megafon tagjaBiró András kutató, XXI. Század IntézetDornfeld László vezető elemző, Alapjogok
Világrendszerváltás szláv nézőpontból (2025.05.04.)
Nyugatosodás vagy elzárkózás? Oroszoroszág identitását jelentősen formálta ez a vita. De milyen eredményeket hoztak a gorbacsovi peresztrojka és posztszovjet térség nyugatosodási kísérletei? Milyen a világrendszerváltás szláv nézőpontból? Mai adásunkban ezt a perspektívát vizsgáljuk meg.Vendégek: - Kosztur András vezető kutató, XXI. Század Intézet - Bernek Ágnes geopolitikai szakértő, a BME Közgaz
Nemzeti minimum helyett nemzeti maximumot (2025.04.27.)
15 év, 4 parlamenti ciklus, 1 miniszterelnök – a rendszerváltoztatás utáni, modern Magyarország történetében példátlan politikai teljesítmény, hogy egy politikai erőt korszakalkotónak tekintsenek. Hogyan vált a nemzeti gondolat a 2010 óta tartó korszak legfontosabb jellemzőjévé?Vendégek: - Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője- Giró-Szász András politikai tanácsadó- Czopf Áron eszmetö
Európa egy új korszak küszöbén (2025.04.13.)
„Európa egyszerre régió és eszme” – földrajzi és szellemi képződmény. Csakhogy mostanság számos kihívás fenyegeti geopolitikai és kulturális szempontból is. Talajvesztettsége vajon csak a politikában és gazdaságban mutatkozik meg vagy az európai kultúra területén is? Ezúttal azzal foglalkozunk, hogy tudja magát Európa ismét felhelyezni a világtérképre. Vendégek: - Bernek Ágnes geopolitikai szakért
Eurázsiai identitás (2025.04.06.)
Kompország – Ady Endre elhíresült jellemzése a mai napig jelen van a közbeszédben. De hogy találkozik a keleti és nyugati identitás a magyarságban?Vendégek: Kosztur András vezető kutató, a XXI. Század Intézet Szűcs Gábor elemző, XXI. Század Intézet, a Megafon tagjaKoskovics Zoltán geopolitikai elemző, Alapjogokért KözpontTurgonyi Zoltán filozófus
Hogyan lehet jövőt építeni? (2025.03.30.)
Magasba törő tornyok, mindenható technika és emberszerű robotok. A jövőábrázolások sokszor hordozzák ezeket a toposzokat. Költőink azonban nemegyszer látnoki pontossággal írják le a jövőt. Honnan érzik, tudják? És hogyan maradhatunk meg a jövő viharaiban?Vendégek: - Aczél Petra egyetemi tanár, elnök, Montágh Testület- Nádor Koppány Zsombor kutatási igazgató, Szent István Intézet - Halkó Petra veze
Hogyan tud Magyarország megmaradni a világrendszerváltás korában? (2025.03.23.)
A történelmi gondolkodásmód kapcsán értelemszerűnek tűnik a múlt felé tekinteni. Azonban a jövő tervezésekor, egy nagystratégia megalkotásakor nem épp a történelem horizontjára kell-e figyelnünk? Rendelkezett-e Magyarország a rendszerváltoztatás után hosszú távú tervekkel, amelyek nem csak egy-egy parlamenti ciklusra szóltak?Vendégek: - Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője- Hortay Ol
A cselekvő hazaszeretet (2025.03.16.)
„Kinél nagyobb magyart nemzetem évkönyveiben nem ismerek” – így fogalmazott Kossuth Lajos a reformkor vezéralakjáról, gróf Széchenyi Istvánról, aki tevékenységével előre mozdította a 19. századi Magyarországot. De hogyan jutott Magyarország „gyarmati állásbúl nemzeti létre”, és lehet-e hazát építeni hazaszeretet nélkül?Vendégek:- Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője- Liktor Zoltán At
Beköszönthet a technofeudalizmus kora? (2025.03.09.)
Bürokráciacsökkentés, harc a woke elmevírus ellen, a Mars kolonizálása. Csupán néhány Elon Musk világmegváltó ötletei közül. Azonban nem ő az egyetlen techmilliárdos, aki felsorakozott az új Trump-adminisztráció mögött. A jövő megváltói vagy egy új hatalmi, gazdasági elit épül? Beköszönthet a technofeudalizmus kora? Vendégek: Kosztur András vezető kutató, XXI. Század IntézetVargha Bálint Tamás jog
Gazdasági átrendeződés a világrendszerváltásban (2025.03.02.)
Díszes templomok, lenyűgöző múzeumok és műemlékek – az európai kultúra a Világ minden részéről vonzza a turistákat. Azonban hiába a gazdag történelem és kultúra, az egykor domináns kontinens nem képes meghatározó szereplőként fellépni a 21. században. De hogyan lehet sikeres Európa és benne Magyarország a következő évtizedekben? Vendégek: Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztőjeHortay Ol
Mi maradt Németországból Merkel után? Ki dönti el a békét? (2025.02.23.)
32 év a politikában, 21 év a Bundestagban és 16 év kancellárként – Angela Merkel az elmúlt évtizedek egyik legmeghatározóbb európai politikusa, akinek döntései komoly hatással voltak Németország és Európa jövőjére. De milyen nyomot hagyott maga után Angela Merkel a politikában?Vendégek: - Hortay Olivér üzletágvezető/kutatóintézeti igazgató, Századvég- Biró András kutató, XXI. Század Intézet- Berne
Hová tűnt az erkölcs a politikából? (2025.02.16.)
„Isten halott” – így szólnak Nietzsche hírhedt sorai. Ennek következménye, hogy elveszett az erkölcsi iránytű a modern társadalmakból és az emberek immáron a politikában keresik a morális kapaszkodót. De milyen szerepe van az erkölcsnek a politikában?Vendégek: - Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője- Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, vezető, MCC Politikai Filozófia Európai Cent
Szervezett forradalom, utasításra (2025.02.09.)
Tüntetésekkel indult az év északi és déli szomszédunknál egyaránt. A feszült belpolitikai helyzetben lemondott a szerb miniszterelnök, Szlovákiában pedig kormányválság alakult ki. De van-e összefüggés a két tüntetéssorozat között?Vendégek:- Giró-Szász András politikai tanácsadó- Horváth József a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője- Szűcs Gábor a XXI. Század Intézet elemzője- Fricz Tamás az
Mit adtak nekünk a brüsszeliek? (2025.02.02.)
A Római Birodalom évszázadokig legyőzhetetlennek tűnt, később mégis összeomlott. Eredményei, civilizációs vívmányai évszázadokra vagy egy évezredre is feledésbe vesztek. De milyen okok vezettek a bukásához és mit tanulhat a mai Európa a rómaiak hibáiból?
Vendégek: Hegedűs Zoltán történész, a Kommentár szerkesztőbizottságának tagja, Halkó Petra XXI. Század Intézet vezető elemzője, Galló Béla polit
Kinek az aranykora jön el a világ átrendeződésével? (2025.01.26.)
Zöldátállás, LNG és lítium – az orosz-ukrán háború kitörése óta különösen fontossá váltak az energiával és nyersanyagokkal kapcsolatos kérdések. De mely területeken mérettetik meg magukat a nagyhatalmak, hogy kiharcolják pozíciójukat az átalakuló világrendben?
Vendégek: Horváth Levente az Eurázsia Központ igazgatója, Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, Bernek Ágnes a
Felszámolt határok (2025.01.19.)
A modern korban egyre többször kísérelik meg eltörölni azokat a kereteket, amelyek alapján képesek vagyunk meghatározni, kik is vagyunk valójában. De milyen hatásai lehetnek egy határok nélküli világnak?
Vendégek: Kepe Nóra társadalomkutató, Csejtei Dezső filozófiatörténész, Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár és Szabó László kommunikációs szakember, producer.
A lengyel modell (2025.01.12.)
Mai adásunkban arról beszélgetünk, hogyan próbálják végrehajtani hazánkban a lengyel forgatókönyvet.
Vendégek:
Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője, Horváth József a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője,
Halkó Petra a XXI. Század Intézet vezető elemzője,
Szűcs Gábor a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja.
Képernyőmentes gyermekkor (2024.12.22.)
Ultrahangkép, az első mosoly és az utolsó nap az óvodában. Fotók és videók tömkelege kering gyermekekről a világhálón, amelyeket legtöbbször épp saját szüleik tesznek közzé. Mit és mennyit osztunk meg magunkról és a gyermekinkről az online térben?
Vendégek: Kepe Nóra társadalomkutató, Fűrész Tünde a KINCS elnöke, Tóth Máté jogász valamint Pöltl Ákos az MCC családbiztonsági szakértője.
Mi vagyunk Európa közepe (2024.12.08.)
A szocialista blokk bukását követően a közép-európai térség próbálta minél előbb levetni a kommunizmus béklyóit. Ennek érdekében ki kellett vonni a szovjet csapatokat, valamint fel kellett számolni a Varsói szerződést és a KGST-t. De mennyire találta meg Közép-Európa a helyét a rendszerváltoztatás után?
Vendégek: Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője, Hegedűs Zoltán történész, Nádor
Metapolitikai küzdelmek (2024.12.01.)
A metapolitika a politika mögötti filozófiát vizsgálja. A válságok korában a szerepe különösen felértékelődik, hiszen számos politikai irányzat igyekszik közvetett módon hatni emberek tömegeire. De meg lehet-e őrizni az igazságra való törekvést a politikában?
Vendégek:
Czopf Áron eszmetörténész, a Kommentár állandó munkatársa
Szalai Zoltán az MCC főigazgatója
Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár
Balkán: a nagyhatalmak ütközőzónája (2024.11.24.)
Szerbia az ezredforduló környékén a Nyugat felé tekintett, ma azonban egyre jobban nyit kelet felé, miután az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások belassultak. De hol lehet Szerbia és a Nyugat-Balkán helye az átalakuló világrendben?
Vendégek:
- Horváth József a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője,
- Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója
- Benkő Levente a Digitális Szuverenitás
Válságban a nyugati jogállamiság (2024.11.10.)
Az amerikai alkotmányban lefektetett értékeket az elmúlt évtizedben egyre többször támadni kezdték. Az idei elnökválasztás egyik tétje az volt, hogy az Egyesült Államok visszatérjen-e alkotmányos örökségéhez, vagy a progresszió útját folytassa. De vissza tud térni Amerika ezekhez az értékekhez?
Vendégek:
- Stumpf István alkotmányjogász, a Miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja,
Vissza a szóbeliséghez (2024.11.03.)
A digitális világban szocializálódott generációk eddig soha nem látott kihívásokkal néznek szembe a kommunikáció és a társas kapcsolatok terén. A globális kulturális háló a világ kitágulását ígéri, azonban ez nem mindig bizonyul igaznak, hiszen a személyes érintkezés egyre inkább háttérbe szorul. Milyen hatással vannak valójában a közösségi oldalak és az influenszerek az értékrendünkre?
Vendégek:
Kultúrharc vagy kultúraexport? (2024.11.17.)
A globális versenyben fontos szerepe van annak, hogy egy ország mennyire képes az önérvényesítésre a kultúrában. De mi az a kép, amit mi magyarok meg akarunk mutatni magunkról a világnak?
Vendégek:
- Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője
- Hegedűs Zoltán történész
- Kötter Tamás író, ügyvéd
- Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese.
A lyukas zászló kisajátítása; a jövő szabadságharcosai kerestetnek (2024.10.20.)
1956. október 23-án a kommunista diktatúra ellen harcoló forradalmárok kivágták a nemzeti lobogóból a szovjet elnyomást jelképező Rákosi címert. A lyukas zászlóra azóta nemzedékek tekintenek a magyar szabadság és a nemzeti szuverenitás szimbólumaként. Egy ellenzéki párt bejelentette, hogy saját jelképeként használja ezentúl. Miért próbálják időről időre pártpolitikai célokra kisajátítani ’56 emlék
A bethleni országépítés (2024.10.13.)
A 150 éve született Bethlen István a 20. századi magyar politika egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Bár hazánk történelmének egyik legvészterhesebb korszakában volt miniszterelnök, konszolidációs politikájával a trianoni békediktátum után mindössze néhány év alatt sikerült javítania a megcsonkított Magyarország gazdasági helyzetén. Külpolitikai sikereket ért el, miközben mindvégig a szuverén magya
Öngyarmatosító Nyugat szemben a népakarattal (2024.10.06.)
Határvédelem, Erasmus és háború – csak néhány ügy azok közül, amikben eltér Magyarország álláspontja az unióstól. A kibontakozott ellentétek közben Magyarország egyre többször kerül célkeresztbe a birodalmi döntéshozók között, pedig az állam „csak” védi a szuverenitását, amire már volt példa a magyar történelem során. Mai adásunkban azzal foglalkozunk, hogyan próbálták az elmúlt évtizedekben a pro
Kereszténydemokrácia a 21. században (2024.09.29.)
Bár a kereszténydemokrácia már a kialakulása óta néppárti megoldást kínált, sokáig ragaszkodott vallásos gyökereihez. Szerepe az európai integrációban elvitathatatlan. Ám mostanra számos európai kereszténydemokrata párt hátrahagyta gyökereit. Az Európai Néppárt egyre inkább a baloldali eszmék befolyása alá kerül. De mi okozta a nyugati kereszténydemokrácia válságát?
Vendégek:
- Nádor Koppány Zso
A középosztály szerepe a veszélyek korában (2024.09.22.)
A középosztály elsorvadásához vezetett nyugaton, hogy az esélyegyenlőséget, felváltotta a neomarxista egyenlőség, a munkalapú társadalmat pedig a segélyalapú. Míg keleten a tudás és a szorgalom a mérce, nyugaton a kvóta dívik. Utópia-e a teljesítményen alapuló társadalom és milyen startégiának köszönhetően bővült a hazai középosztály?
Vendégek:
Szalai Zoltán az MCC főigazgatója
Tóth I. János fi
Rendszerváltás után korszakváltás (2024.09.15.)
A Nemzeti Együttműködés Rendszere a rendszerváltoztatás óta eltelt három évtized legtartósabb politikai berendezkedése, amely nem csupán kormányváltást, de korszakváltást is hozott. A kezdetektől folyamos ellenzéki kritikák célpontja volt. Miként próbálták aláásni a nemzeti együttműködés rendszerét? Beköszönthet-e a nemzeti maximum kora, és a Nemzeti Együttműködés Rendszere kinőheti-e magát egy tö
Gép és ember a XXI. században (2024.09.08.)
A felgyorsult technikai fejlődés korunk egyik legmeghatározóbb és legtöbbet vitatott kérdése. A fejlesztések olyan iramban történnek, hogy csupán néhány év alatt hatalmas változásokat okozott a társadalomszerkezetben, és eddig soha nem látott generációs szakadékokat hozott létre. Átformálta a térhez és az időhöz való viszonyunkat. De vajon cél vagy eszköz a technika? Milyen hatással van a technika
Magyar nagystratégia (2024.09.01.)
Adásunkban utánajárunk, hogy milyen magyar nagystratégiára van szükség a világrendszerváltás folyamatában.
Vendégek: Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője, Horváth Levente az Eurázsia Központ alapítója és igazgatója, Hortay Olivér a Századvég energetikai üzletágának vezetője és Horváth József biztonságpolitikai szakértő.
Magyarország a világrendszerváltás folyamatában (2024.06.23.)
Mai adásunkban utánajárunk, hogy hol helyezkedhet el Magyarország a világhatalmi átrendeződésben!
Horváth Szilárd vendégei:
- Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet és a Terrorháza Múzeum főigazgatója
-Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője
- Lánczi András filozófus, politikatudós
- Balázs Géza nyelvész
Megállítható-e az európai birodalomépítés? (2024.06.16.)
Az Európai Unió napjainkra messze került azoktól az alapelvektől, amelyek mentén eredetileg létrehozták. A nemzetállamok laza gazdasági és kereskedelmi szövetségére épülő hajdani intézményrendszer egyre erőszakosabb birodalomépítési kísérletek harcterévé válik, ahol a központi elit beleszól az egyes tagállamok belügyeibe. De megakadályozható, hogy a sokak által vizionált Európai Egyesült Államok m
Háború vagy béke? (2024.06.09.)
Az orosz-ukrán háború lezárására már számos kísérletet tettek a világ vezető hatalmai. De közben egyes európai vezetők háborús retorikája súlyos diplomáciai kríziseket okoz, és a békekötés helyett az eszkalációt mozdítja előre. De mire lenne szükség ahhoz, hogy újra béke legyen Európában?
Vendégek:
- Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője
- Kulifai Máté, a Hetek főszerkesztő-helyette
Alkotmányos közérdekvédelem (2024.06.02.)
Az egyén és a közösség érdekeinek összehangolása a közös célok érdekében már az államiság előtti időkben meghatározta a társadalmak működését. A nemzeti alkotmány jogi keretet ad ennek, és nem csak gyakorlati, hanem értékrendbeli iránymutatásul is szolgál. De hogyan erősítheti az Alaptörvényünk a nemzeti identitásunkat?
Vendégek:
- ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány kutat
A technológiai verseny geostratégiája (2024.05.26.)
A technológiai ágazatok rohamos fejlődése nagyobb hatással van a világpolitikai folyamatokra, mint eddig bármikor. A csúcstechnológiák területén szerzett tudásért és a kritikus nyersanyagokért folytatott küzdelem leképezi a többpólusú világ nagyhatalmi átrendeződéseit? De melyik ország lehet a technológiai verseny nyertese?
Vendégek: Kosztur András a XXI. Század Intézet vezető kutatója, Koskovics
A magyarság geopolitikai helyzete (2024.05.19.)
Adásunkban utánajárunk, hogy hogyan őrizte meg szuverenitását hazánk az elmúlt 1100 évben a nagyhatalmak hálójában.
Vendégek:
Békés Márton - történész, a Kommentár főszerkesztője
Hegedűs Zoltán - történész
Balázs Géza - nyelvész, egyetemi tanár, Színház- és Filmművészeti Egyetem
Máthé Áron - történész
Orbán vs. Soros – a lokalizmus és a globalizmus harca ( 2024.05.12.)
Adásunkban a lokalista és globalista ellenállásról lesz szó.
Vendégek:
- Galló Béla politikaszociológus
- Hegedűs Zoltán történész
- ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője
- Horváth József az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.
Merre tovább Európai Unió? (2024.05.05.)
Adásunkban hazánk 20 évvel ezelőtti EU csatlakozása kapcsán az európai értékekről beszélgetünk.
Vendégek:
- Halkó Petra vezető elemző, XXI. Század Intézet
- Czopf Áron eszmetörténész
- Nádor Koppány Zsombor vezető kutató, Szent István Intézet
- Horváth József biztonságpolitikai tanácsadó, Alapjogokért Központ
Világrendszerváltás: Nyugat, Kelet vagy Dél? (2024.04.28.)
Adásunkban szó lesz a globális dél felemelkedéséről, valamint utánajárunk, hogy melyik ország lehet a multipolarizáció nyertese.
Vendégek:
- Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője
- Hegedűs Zoltán történész
- Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője
- Kacsoh Dániel, a Mandiner főszerkesztő-helyettese.
![Drágám, hol a vacsorám? [Tilos Rádió podcast]](https://cdn.radoxo.com/images/podcasts/53888-dragam-hol-a-vacsoram-tilos-radio-podcast.webp?v=1783662702)
