Budapest Főváros Levéltára Podcast

Bűnesetek a levéltár mélyéről #1 | Szérumügy, 1950: tragédia, ÁVH, szabotázsper szept. 30, 2026 00:57:03 1950, Budapest. Egy gyógyításra szánt szérum. Súlyos megbetegedések és halálesetek. Majd megjelenik az ÁVH.A Bűnesetek a levéltár mélyéről első epizódjában az 1950-es szérumügy iratait nyitjuk ki.Hogyan kerülhetett tetanusztoxin a szamárköhögés kezelésére használt humán szérumba?Ki és milyen értelemben volt felelős a történtekért?Hogyan lett egy egészségügyi és laboratóriumi tragédiából politikai

BFL+ #36 – Angolszász labdajátékok elterjedése Magyarországon 19. században – Pecsők László jún. 18, 2026 00:24:35 A 19. század közepéig a magyar testkultúrát elsősorban az arisztokrácia sportjai (vadászat, vívás, lovaglás), a kávéházi időtöltések (kártya, biliárd), valamint a népi játékok, például a méta jellemezték. Az 1860-as évektől a brit sportkultúra hatására új labdajátékok jelentek meg Magyarországon. A hagyományos magyar játékok mellett meghonosodott a krikett, a lawn-tenisz és a futball, amelynek sza

BFL+ #35 – Szocialista munkaverseny a levéltárakban – Haraszti Viktor máj. 11, 2026 00:51:34 Magyarország 1950-es évekbeli levéltárügyét a szovjet mintára kialakított teljes körű központosítás határozta meg. A szakmai munka központi irányítása néhány előnye mellett – pl. a levéltári alapleltárak felvétele- inkább hátrányokkal járt. A tényleges munkafeladatok mellett megjelentek a központilag előírt szüntelen „termelési” értekezletek, a „Szabad Nép” félórák és a szocialista munkaversenyek.

BFL+ #34 – A Lengyel Népi Párt és a Parasztzászlóaljak titkos sajtója a II. világháború alatt – Barta Tamás ápr. 21, 2026 01:04:38 A II. világháború alatt Lengyelországban a német megszállók elleni ellenállás irányítását nagyrészt a korábbi ellenzéki pártok vették a kezükbe, amelyek erős kritikával illették a háború előtti, szerintük morálisan leszerepelt „szanációs rendszert” is. Ezek közül is kiemelkedett a Népi Párt, amely az 1930-as évtized második felében parlamenti jelenlét nélkül is jelentős befolyást tudott szerezni a

BFL+ #33 – A Fuggerek magyarországi rézüzlete és a budai udvar – Kenyeres István ápr. 13, 2026 01:08:40 A késő középkor és kora újkor gazdaságtörténetének egyik legizgalmasabb kérdése, miként fonódott össze a pénz, a politika és a hatalom. A Fugger család története erre kínál kivételes példát: az augsburgi kereskedő- és bankárdinasztia nemcsak Európa egyik leggazdagabb vállalkozásává vált, hanem uralkodók és egész országok sorsát is képes volt befolyásolni. A Magyar Királyság esetében különösen látv

BFL+ #32 – Magyar hamisítók, csehszlovák hamisítványok: a szokolhamisítás (1921) – Garami Erika márc. 3, 2026 00:39:03 Az első világháború utáni átmeneti időszak kedvezett a pénzhamisításoknak. Szinte hamisítási hullám söpört végig Európán. A nyerészkedési célú illegális pénzkészítés mellett megjelentek a politikai, hazafias indíttatású, sőt Magyarország esetében mindezek az legfelső kormánykörök tudtával, beleegyezésével, sőt támogatásával végzett akciók voltak. Az 1920-as évek egyik legnagyobb nemzetközi botrány

BFL+ #31 – A Nemzeti Lovarda előképei Pollack Ágoston és Ybl Miklós műhelyében – Hidvégi Violetta febr. 26, 2026 00:37:38 Ybl Miklós (1814–1891) Nemzeti Lovardája 1858. január 7-én nagy érdeklődés mellett nyitotta meg kapuit a Nemzeti Múzeum mögött. Bár az építkezés csak fél évig tartott, az építési szándéktól a megvalósításig hosszú út vezetett. A lovardák a sporthoz, a társas együttléthez, de még a 19. század eleji szórakoztatás egy sajátos formájához, a cirkuszokhoz is kapcsolódtak. Ybl Miklós és Pollack Ágoston (

BFL+ #30 – Orvosdinasztiák kitüntetett helyen – Ogoljuk-Berzsenyi Anett dec. 15, 2025 00:36:03 A városegyesítést követően a főváros egészségügye terén – a növekvő lakosság igényeire reagálva – jelentős változások történtek. Az egyetemi klinikák mellett elenyésző számú állandó, városi fenntartású kórház működött. Erre a helyzetre reagálva a főváros átfogó fejlesztésekbe kezdett, Gebhardt Lajosnak, a Szent Rókus Kórház igazgatójának terve alapján, aminek köszönhetően a következő évtizedekben

BFL+ #29 – Sorg Antal építőmester felemelkedése és vállalatbirodalmának kialakulása – Fehér Csaba dec. 9, 2025 00:37:09 A beszélgetésben Sorg Antal kőművesmester, egy 19. század végi self made man életútjának első szakasza rajzolódik ki, családtörténetén keresztül. A fejlődési folyamatot, melynek során egy korán félárvaságra jutott fiatalember az I. világháborút követő évekre jelentős építőipari céget hozott létre. Ez a nagy múltú és épületein keresztül ma is köztünk élő építőipari cég névadójának korai munkásságát

BFL+ #28 – Egy városvezető dinasztia a 18. századi Pesten: a Moselek – Nagy János dec. 2, 2025 00:29:15 A Rajna-vidékről származó Mosel család a török kiűzése utáni Pest városának egyik legjelentősebb tisztviselőfamíliájává vált: ritkaságszámba menő módon egymást követő három generációjuk is a városi hivatali elitben maradt. A dinasztia alapítója, Johann Anton Mosel, Pest első szindikusaként jelentős szerepet játszott a szabad királyi városi privilégiumok visszaszerzésében. Fia, Joseph hosszú hivata

BFL+ #27 – „A volt főbérlők gettóban mentek…” – Jakab Réka nov. 10, 2025 00:48:22 Elfalazott iratokból feltáruló lakáshelyzet Budapesten 1944 nyarán-őszén2024 tavaszán egy Kossuth téri lakásban elfalazott iratokra bukkantak; ugyanabban a házban, amelyben egy másik lakás falaiból 2015-ben nagy mennyiségű, 1944-ben keletkezett lakásadatszolgáltatási ív került elő. A legutóbb napvilágra került iratlelet a Budapest és Környéke Lakásügyi Kormánybiztosa mindeddig megsemmisültnek hitt

BFL+ #26 – A Birodalom húsa – Herédi Attila okt. 20, 2025 00:42:45 A Kárpát-medence vadban, halban bővelkedő földje a hazai keresletet messze meghaladóan volt képes élelmiszert biztosítani Európa más vidékei számára is – a beszélgetésben ezek sokféleségéből ezúttal a hústermelésre helyezzük a fókuszt, kiemelve a marha- és sertés tenyésztés, valamint az édesvízi halászat fontosságát, a gyakran kiemelkedő haszonnal járó távolsági élőállat- és halkereskedelem szerep

BFL+ #25 – A civilek már a spájzban vannak! Civil szervezetek és irataik Budapesten – Györgyi Csaba okt. 13, 2025 00:32:59 A rendszerváltás évei Magyarországon a pártpolitikai mozgástér kibővülése mellett, illetve azzal párhuzamosan, a civil szervezetek: egyesületek és alapítványok önmagára találását, sodró lendületű reneszánszát is magukkal hozták. A szóban forgó civil, más néven, s kissé más jelentéskolorittal: nonprofit szektor a többi posztszocialista országtól eltérő utat járt be hazánkban. A rendelkezésre álló s

Budapesti romák története #4 – Roma gyerekek integrációjának kérdései a szocialista kori Budapesten szept. 23, 2025 00:37:15 A romák társadalmi integrációjának egyik alapját az oktatásba minél nagyobb számban történő bevonásuk jelentette. Az alapszintű színterek, mint az óvoda és általános iskola jelentette (volna) a siker zálogát. Az 1970-es években bekövetkező szemléletváltás eredményeképpen, különböző módszerek és megközelítések révén nőtt a roma gyerekek aránya a fővárosi óvodai rendszerben. Ugyanakkor, a nehézséget

BFL+ #24 – Mit hagytak hátra? Az 56-os disszidensek vagyoni jogi helyzetének kérdése – Borbély Anikó szept. 3, 2025 00:24:17 Az 1956-ban disszidált személyek vagyoni jogi rendezésével kapcsolatos kutatások a rendszerváltást követően nagy számban történtek, és a KSH 1990-ben a Statisztikai Szemlében is kiadott egy felmérést a hazai (benne a budapesti) külföldre távozottakra vonatkozóan, de az anyag csupán az osztrák és jugoszláv jelentésekre, illetve a hazai kijelentőlapokra támaszkodik. Az 1956. október 23-i forradalmi

Budapesti romák története #3 – A Dankó utca társadalomtörténeti vizsgálata a két világháború között aug. 5, 2025 00:36:21 Verő-Valló Judit kutatásának fókuszában a VIII. kerületi Dankó utca, többségében cigány lakosságának társadalomtörténeti vizsgálata áll. Kik és milyen körülmények között éltek, nagyon kis helyre összezsúfolva az az 1920-as, '30-as években az utcában? Milyen lakások álltak a korszakban a lakók rendelkezésére? Egyáltalán hogyan kapta az utca a nevét Dankó Pistáról? Hogyan jelenik meg a cigányság

BFL+ #23 – Építész teveháton: Medgyaszay István 1911-es afrikai utazása – Beszélgetés Kún Emesével júl. 29, 2025 00:41:57 Budapest Főváros Levéltára 2020 óta letétben őrzi Medgyaszay István építész, tanár, szakíró szenzációs terv-, irat- és fotóhagyatékát. A feldolgozás során izgalmasnál izgalmasabb források kerülnek elő, amelyek lehetőséget nyújtanak a XX. század egyik legegyedibb életművének újrafelfedezésére. Medgyaszay 1911-ben többedmagával utazott Egyiptomba majd Szudánba vadászati céllal, és kis híján az életé

Budapesti romák története #2 – Cigánytelep-felszámolás Óbudán az államszocializmus alatt jún. 30, 2025 00:28:20 Sorozatunk második adásában Óbuda (Budapest III. kerülete) cigánytelepeinek az államszocializmus-kori felszámolásáról beszélgetünk György Eszterrel, az ELTE adjunktusával. Hogyan zajlottak ezek a telepfelszámolások a '70-es és '80-as években? Mi történt azokkal a közösségekkel, amelyek ezekben a város széli telepeken éltek? És hogyan alakult a sorsa például a Bécsi úti Általános Iskola egy

Budapesti romák története #1 – A cigánymuzsikusok zenei örökségének térbeli megjelenése Budapesten jún. 20, 2025 00:46:42 Budapest Főváros Levéltára podcastcsatornája új sorozatának első adásában Hermann István, a BFL főigazgató-helyettese bemutatja a romatörténeti kutatói ösztöndíjat, valamint a jelen epizóddal induló új sorozatot.Az első beszélgetésben Andor Anna Klára ösztöndíjas kutató arra a kérdésre keresi a választ, hogy hol éltek Budapesten a muzsikus cigányok, milyen helyszínekhez köthető tevékenységük (kávé

BFL+ #22 – Levéltári iratok az aranyvonaton a II. világháborúban – Beszélgetés Garami Erikával jún. 18, 2025 00:37:52 Budapest Székesfőváros Levéltára más közintézményhez hasonlóan menekítési tervet dolgozott ki arra az estre, ha a harcok a fővárost fenyegetnék. Legértékesebb iratai biztonságos őrzésére megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Bankkal. A Városházáról 1943. május 31-én a veszprémi sziklabunkerbe szállítottak öt iratokkal teli ládát. A levéltári iratok 1944 decemberében a bank aranykészletével és más

BFL+ #21 – Egressy Béni az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban – Beszélgetés Keserű Norberttel jún. 11, 2025 00:31:32 Az 1848–49-es szabadságharcban az Egressy családnak egyidejűleg három férfi tagja is a hazáért küzdött: Egressy Gábor (1808–1863) a korszak közismert színésze, nemzetőr volt, kormánybiztos majd vezérkapitány, Egressy Ákos (1832–1914), Gábor fia, későbbi színész, színigazgató, hadnagyi rangig jutva harcolta végig a szabadságharcot és Egressy Béni (1814-1851), a Szózat megzenésítője a 14. honvédzász

BFL+ #20 – Egy kontinentális kereskedőcég a 18. század végi Pesten – Beszélgetés Kenyeres Istvánnal máj. 15, 2025 00:48:57 A pesti Natorp-Macher-cég a 18. század végén Magyarország legjelentősebb nagykereskedelmi vállalata volt, fő területe a gyarmat- és vegyi árukereskedelem volt. A Natorp-Macher cég fennmaradt iratanyaga töredékessége ellenére is egyedülálló, Magyarország tekintetében és európai viszonylatban is figyelemreméltó adatokat tartalmaz. A beszélgetésben a Budapest Főváros Levéltárában őrzött, 1780-as évek

BFL+ #19 – Missziós püspökségek a balkáni magyar expanzió szolgálatában – Beszélgetés Ternovácz Bálinttal ápr. 9, 2025 00:33:14 A középkori Magyar Királyság 1180 után kezdte kiterjeszteni hatalmát a Balkán észak-nyugati területeire. Ezen, többségében a görög rítusú egyházhoz tartozó szlávok lakta vidéken hatalma megszilárdításához a 13. században a latin rítusú egyházra próbált támaszkodni a szerémi, a boszniai és a nándorfehérvári missziós püspökségeken keresztül. Ternovácz Bálint 1990-ben született az egykori Jugoszláviá

BFL+ #18 – Lengyel szabadságharcosok gondolatai a 19. században – Beszélgetés Barta Tamással febr. 11, 2025 00:54:50 1795-ben a lengyel állam hosszú időre eltűnt Európa térképéről, azonban a XIX. század folyamán több kísérlet történt újbóli létrehozására, a felosztó hatalmaktól (az Orosz, Birodalomtól, a Porosz Királyságtól és a Habsburg Monarchiától) való függetlenedésre. Az egymást követő lengyel hazafias összeesküvésekben, szabadságharcokban, majd az ezeket követő emigrációkban már a XIX. század első felében

BFL+ #17 – Sürgető ügyek: az első nyilvános illemhelyek (Buda)Pesten – Beszélgetés Lukács Anikóval dec. 13, 2024 00:40:57 A köztéri szükségvégzés és ennek kapcsán a nyilvános illemhelyek telepítésének lehetősége az 1860-as években került napirendre az egészségügyi szaksajtóban, illetve a Pest várost irányító testületekben, hivatalokban. Az első nyilvános illemhely egy Angliából rendelt vasvizelde volt, amelyet 1870-ben állítottak fel a Deák Ferenc téren, az evangélikus templom előtti területen. A beszélgetésben elősz

BFL+ #16 – Hagyatéki iratok és a családkutatás: a pesti Staffenbergerek – Beszélgetés Jakab Rékával dec. 11, 2024 00:34:58 A társadalomtörténeti célú kollektív életrajz mint a rendi polgárság vizsgálati módszere Bácskai Vera e tekintetben is úttörőnek számító kutatásai révén honosodott meg a magyar társadalom-történetírásban. Életművében a családtörténetek egyre nagyobb szerepet kaptak a társadalmi folyamatok leírásában. E vizsgálatnak egyik forrásbázisát a városi polgárság hagyatéki leltárai jelentik, amelyek lehetőv

BFL+ #15 – A családfakutatás rejtelmei: Mautner Sándor élete és emlékezete – Beszélgetés Mautner Zoltánnal dec. 4, 2024 00:31:18 Mautner Sándor nevét Angyalföldön szinte mindenki ismeri, hiszen 37 éven át a kerület egyik leghosszabb utcája viselte a nevét. Azonban azon kívül, hogy munkásmozgalmi mártír és szabósegéd volt valószínűleg kevesen tudnak bármi mást róla, annak ellenére, hogy leszármazói még ma is élnek. Meglepő módon emlékét a munkásmozgalmi történetírás sem őrizte meg kiemelten, miközben hasonló sorsú elvtársai

BFL+ #14 – Hánydépéi? (avagy a digitalizálás paramétereinek kérdései) – Beszélgetés Győrffy Szabolccsal nov. 5, 2024 00:43:56 Naponta hangzik el a címben szereplő kérdés, amikor digitalizálásról, digitalizáló eszközökről vagy digitális állományokról beszélünk. Az előadásban a kérdés pontosabb megválaszolásához szükséges szempontokat igyekszünk számba venni, illetve áttekinteni azokat a további paramétereket, amelyek legalább annyira fontosak,mint a sokat emlegetett DPI. A digitalizálás eszközeiben használatos érzékelők f

BFL+ #13 – Leányrablás Budapesten – Beszélgetés Völgyi Rékával okt. 22, 2024 00:33:20 A leánykereskedelem vagy ,,white slavery", ahogy angolszász területeken hivatkoznak rá, már a századforduló Európájában is nagy veszélyforrásnak számított a naiv fiatal lányok számára. Szorosan kapcsolódik a prostitúció és a kerítés témájához, hiszen a leánykereskedelem egyik legnagyobb felvevőpiacát a bordélyházak jelentették Magyarországon és külföldön egyaránt. A magyar lányokat leggyakrab

BFL+ #12 – Pest város belső tanácsa (1705–1790) – Beszélgetés Nagy Jánossal okt. 7, 2024 00:32:17 Nagy János kutatásai során Pest szabad királyi város 1705 és 1790 között igazgatási elitjét vizsgálta elsődlegesen prozopográfiai megközelítésben. Arra próbál választ adni, hogy kik tartoztak ebbe a körbe, honnan érkeztek a városvezetésbe, fel lehet-e osztani a csoportot foglalkozási, rendi-, származáshelyi-, esetleg nemzetiségi szempontok szerint. További izgalmas kérdés, hogy kialakultak-e többg

BFL+ #11 – A Székesfőváros idegenforgalma és Észak-Erdély – Beszélgetés Mátyás Zoltánnal szept. 25, 2024 00:39:34 Az 1940–1944 közötti időszakban Észak-Erdély visszacsatolása Budapest Székesfőváros szempontjából is fontos esemény volt. Elsősorban az idegenforgalom kapcsán sikerült olyan gazdasági és társadalmi kapcsolatokat kialakítani, illetve segítséget nyújtani, amely igazán számottevő, és amely véleményem szerint kutatásra érdemes. Az országból és a fővárosból óriási tömegek indultak el a nyári és a téli

BFL+ #10 – A rendőrség épületei Pesten és Budapesten (1849–1873) – Beszélgetés Herédi Attilával júl. 9, 2024 00:32:29 2023-ban Budapest megalakulásával együtt a Fővárosi Rendőrség is százötven éves születésnapját ünnepelte, ugyanis 1873. december 15-én került állami kezelésbe a korábbi három város, Pest, Buda és Óbuda addig jogilag egymástól függetlenül működő rendőrsége. Az egyesített rendőrség nem csupán a nehéz, sokrétű feladatokatörökölte meg városi elődszerveitől, de az alulszervezettség és a pénzszűke miatt

BFL+ #9 – A Vidámpark átalakulásai 1950 és 2000 között – Beszélgetés Borbély Anikóval jún. 25, 2024 00:32:13 A Fővárosi Tanács 1950. március 20-ai határozata alapján Angol Park Rt. –ből Vidám Park néven községi vállalatot hoztak létre. 1968 –tól a Vidámpark, mint önálló vállalat működött tovább és 1987. év végéig a kulturális szolgáltató vállalatokra érvényes szabályok szerint gazdálkodott. Mintegy húsz éven keresztül minden évben jelentős nyereséget ért el, ami lehetővé tette, hogy állami támogatás nélk

BFL+ #8 – Színész, kormánybiztos és vezérkapitány: Egressy Gábor az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban – Beszélgetés Keserű Norberttel jún. 12, 2024 00:38:13 Az 1848–1849-es szabadságharcban az Egressy családnak egyidejűleg három férfi tagja is a hazáért küzdött: Egressy Gábor (1808–1863) a korszak közismert színésze, volt nemzetőr, kormánybiztos majd vezérkapitány, Egressy Béni (1814–18519) a Szózat megzenésítője a 14. honvédzászlóaljnál hadnagyi rangig jutott, Egressy Ákos (1832–1914), Gábor fia, későbbi színész, színházigazgató, szintén hadnagyi ran

BFL+ #7 – A tápiósülyi internálótábor első világháborús működése – Beszélgetés Somogyi Lászlóval máj. 28, 2024 00:32:22 „A tábor egy darab föld, amely kívül esik a normális jogrenden” – írta Giorgo Agamben 1998-ban megjelent könyvében. A kijelentést ugyan a náci koncentrációs táborokkal kapcsolatban tette a világhírű olasz filozófus, azonban túlzás nélkül állítható, hogy bármilyen olyan szögesdróttal vagy fallal körülvett területre érvényes, ahol embereket erőszakkal tartanak fogva. Az első világháború idején több

BFL+ #6 – City Memories: Tervtári anyagok a digitális világban – Beszélgetés Telek Ágnessel máj. 14, 2024 00:35:19 Levéltárunk élen jár nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is online adatbázisaival digitalizált állományával. Ezek közül is kiemelt, – elsősorban kutatói igényekre válaszolva – a terv- és térképtári anyag, melyre levéltárunk összes kutatói kérésének közel 40%-a érkezik évente. Az építészeti tervrajzok széles körű érdeklődésre tartanak számot, szakmai, adminisztratív, oktatási és "cit

BFL+ #5 – Wesselényi Miklós naplói – Beszélgetés Kárpáti Attila Istvánnal ápr. 30, 2024 00:48:47 Wesselényi Miklós (1796–1850) 1814-es bécsi és itáliai útja során, majd 1821-től 1843-ig vezette naplóját rövidebb-hosszabb megszakításokkal. Bár az utóbbi években a báró naplója egyre inkább a történeti kutatások fókuszába került, eddig csupán töredékeit publikálták. A napló kiadásának egyik problémája változó jellegéből fakad: Wesselényi hosszú éveken keresztül csak címszavakban rögzítette az es

BFL+ #4 – Magyarörmény önmegőrzés Budapesten – Beszélgetés Györgyi Csaba főlevéltárossal ápr. 16, 2024 00:26:31 A beszélgetés témája ezúttal a budapesti magyarörményekre és a fővárosi magyarörmény önmegőrzés bázisaira fókuszál. Bemutatásra kerülnek az identitás tartópillérei: a közös örmény történelmi emlékezet elemei; a közösségi tudat egyes tematikus formái; a család és az egyén világa; a kapcsolat az anyaországi, illetve a diaszpórában élő örményekkel; a műveltség, nyelv- és művészeti érzékenység és tehe

BFL+ #3 – Otto Wagner bécsi építész Pesten – Beszélgetés Brunner Attila levéltárossal ápr. 2, 2024 00:24:55 Otto Wagner bécsi építész a 19–20. század fordulója építészetének egyik leginkább meghatározó alakja. A bécsi szecessziós mozgalom egyik vezéralakja, az építészeti és iparművészeti tervezés megújítója, a modernizmus programadója. Építészeti munkásságának korai fejezetei a történelmi Magyarországhoz kötődnek. Az előadás ezek közül azokat a munkáit mutatja be, amelyek a városegyesítés előtti Pest vá

BFL+ #2 – A szépülő Pest: József nádor és Pest város Szépítő Bizottmánya – Beszélgetés Hidvégi Violettával márc. 19, 2024 00:36:08 József nádor (1776–1847) 1805-ben felterjesztéssel fordult I. Ferenc királyhoz Pest fejlesztése ügyében. A nádor Szépítési Terve a város szabályozásának mértéktartó összefoglalója, melléklete Hild János (1761/1766–1811) városrendezési térképe pedig kijelölte a fejlődés kereteit. Az uralkodói jóváhagyás után 1808-ban megalakult Pest város Szépítő Bizottmánya, a nádor irányításában működő városépíté

BFL+ #1 – Budapest pénzeinken – Beszélgetés Garami Erika főlevéltárossal márc. 5, 2024 00:38:15 Csatornánk első adásában Garami Erika főlevéltárossal beszélget Ternovácz Bálint a magyar pénzeken előforduló Budapest-ábrázolásokról.Budapesti helyszínek 1920 óta díszítik papír- és 1967 óta fémből készült fizetőeszközeinket. A pénz használói ritkán vizsgálják meg közelebbről mit „mond” a pénz. A legtöbb ember megelégszik a címlet ismeretével, gyakran még a jellegzetes portréra se vet pillantást,

Epizódok

Ajánlott