ELTE TTK Podcast
Az ELTE Természettudományi Kar Podcast sorozatában hétről hétre más-más tudományos témáról beszélgetünk szakértőkkel, kutatókkal és hallgatókkal. Téma: minden ami fizika, kémia, matematika, földrajz, földtudomány, környezettan - egyszóval minden, ami természettudomány! Ha szeretnéd megérteni, hogyan működik a körülöttünk lévő világ, tarts velünk csütörtök esténként 19 órakor élőben. Minden részben más-más meghívott vendéggel jelentkezünk. A kérdéseitekre élő chat-ben válaszolunk a műsor alatt.
Episodes
🐶 Beszélő kutyák
Fognak egyszer a kutyák megszólalni – és ha igen, biztos, hogy ezt szeretnénk? 🐶🗣️Mit jelentene valójában, ha a kutyák emberi módon tudnának megszólalni? Vajon csak még közelebb hozna minket egymáshoz – vagy teljesen átalakítaná a kapcsolatunkat? Az ELTE kutatói egy izgalmas, részben tudományos, részben gondolatkísérlet jellegű tanulmányban vizsgálták ezt a kérdést, és most a podcastban mesélnek r
Foltokban tágul az Univerzum
Tényleg létezik a sötét energia? Egy új magyar kozmológiai modell mindent átírhatHallottál már arról, hogy az univerzumunk nemcsak tágul, hanem ráadásul egyre gyorsabban? A jelenlegi tudományos magyarázat szerint ehhez egy rejtélyes komponens, az úgynevezett sötét energia szükséges – amit azonban valójában még soha senki nem figyelt meg közvetlenül.🎙️ Ebben az epizódban Dr. Raffai Péter, az ELTE A
Dupla erő, szimpla akksi | S6E07
Mi lenne, ha ugyanakkora akkumulátorból dupla teljesítményt lehetne kihozni?Ebben az epizódban egy olyan magyar fejlesztésről beszélgetünk, amely az akkumulátoripar egyik legnagyobb kihívására ad választ. Vendégünk dr. Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont K+F vezetője, valamint az Edortech Kft. ügyvezetője, aki az Only technológián keresztül mutatja meg, hogyan válhat az akkumulátor‑teljesítmény
Tavakból olvasott jövő | S6E06
A tavak nem felejtenek: üledékeik megőrzik a múltat, és előre jelzik a klímaváltozás ökológiai következményeit. Hogyan néztek ki évszázadokkal ezelőtt, és miért segít ez megérteni a mai ökológiai átalakulásokat?A tavak medrében felhalmozódó üledékek évszázadokra visszamenően őrzik az ökológiai változások nyomait – árvaszúnyog‑maradványokat, algákat, kémiai jeleket –, amelyekből kiolvasható, hogyan
Végtelen gráfok nyomában | S6E05
Ebben az epizódban betekintünk egy olyan kutatás világába, ahol a hétköznapinak tűnő hálózatok mögött lenyűgöző, végtelen struktúrák rejtőznek. Vidnyánszky Zoltán mesél arról, hogyan lett egy nemzetközi tapasztalattal rendelkező, fiatal matematikusból olyan kutató, aki Európa legnagyobb presztízsű tudományos támogatását nyerte el.A beszélgetésben kiderül:🔹 Miért izgalmasak a végtelen gráfok, és mi
A milliárd soros adathalmaz
Huszonharmadik alkalommal adták át a L’Oréal–UNESCO „A Nőkért és a Tudományért” díjat, amely idén három kiemelkedő magyar kutatónőt ismert el. Vendégünk Pipek Orsolya Anna, az ELTE Természettudományi Kar biofizikusa, aki adattudományi módszerekkel fejleszt olyan algoritmusokat, amelyek forradalmasítják a DNS-elemzést.🔍 Hogyan lehet több milliárd soros adathalmazokat feldolgozni akár egy óra alatt?
🌱💊 Mérgek a mélyben. Mi történik a gyógyszerekkel a talajban?
A modern mezőgazdaság és városi élet egyik láthatatlan kihívása a környezetbe jutó gyógyszermaradványok: kezelt/kezeletlen szennyvízből, öntözésből vagy szennyvíziszapból a talajokba kerülnek, majd továbbterjedhetnek. Vendégeink, Lili Szabó és László Bauer, friss kísérleteikből hoznak példákat: gyökérsavak szerepe, abszorpciós/adszorpciós folyamatok, laborprotokollok, időskálák és hőmérséklet-inga
Forradalom a vérvizsgálatban – a jövő hematológiai diagnosztikája
Közel 800 millió forintos támogatást nyert el a NORMA Instruments Zrt. és a TTK közös projektje, amelynek eredményeképpen az eddigieknél pontosabb készülékkel, költséghatékonyabban végezhetők el a vérvizsgálatok. A Moduláris detektor és megvilágító rendszer fejlesztése alakos elemek fényszóródásának vizsgálatára, minden szögtartományban, elsősorban hematológiai alkalmazásra című projekt célja olya
Kémiai Nobel-díj 2025
🏆 2025. évi Kémiai Nobel-díj – a molekulaszivacsok forradalmaA Svéd Királyi Tudományos Akadémia 2025-ben Kitagawa Szuszumu (Kiotói Egyetem), Richard Robson (Melbourne-i Egyetem) és Omar M. Yaghi (Kaliforniai Egyetem, Berkeley) kutatókat tüntette ki a fémorganikus vázszerkezetek (MOF-ok) kifejlesztéséért.🔬 Miért fontos ez?A MOF-ok olyan kristályos anyagok, amelyekben fémionok és szerves molekulák a
Fizikai Nobel-díj 2025
Az ENSZ közgyűlése 2025-öt a kvantumtudomány nemzetközi évének nyilvánította (International Year of Quantum Science and Technology). Így talán nem is meglepő, hogy a kvantumfizikához volt köze az idei fizikai Nobel-díjnak is! John Clarke, Michel Devoret és John Martinis kapta a díjat a makroszkopikus kvantummechanikai alagúthatás és az energia kvantálódásának felfedezéséért elektromos áramkörökben
🎙️ Tehetségből világversenyig – Szokolai Lili útja a nemzetközi tudományos sikerekig
Hogyan jut el egy középiskolás diák egyetemi kutatócsoportba, majd onnan az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia dobogójára – sőt, a nemzetközi döntőbe? Ebben az epizódban Szokolai Lili mesél saját útjáról, amely az ELTE TTK Talentum programjával kezdődött, és egészen a nemzetközi tudományos elismerésig vezetett.Vendégünk Dr. Mező Gábor professzor is, aki betekintést nyújt abba, hogyan lehet
Orvosi-élettani Nobel-díj 2025
A 2025. évi Nobel-díjat fiziológia és orvostudomány kategóriában Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kapta a perifériás immunológiai tolerancia terén elért felfedezéseikért.Dr. Kacskovics Imre immunológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja segítségével mélyülünk el a témában.Vendégünk: Dr. Kacskovics Imre immunológus, dékán (ELTE TTK)Műsorvezető: Papp E
🔬 Hogyan takarítanak a sejtek? A lizoszóma titkos élete S5E17
🎧 Hallgassátok meg a 2025-ös OTDK Biológia szekciójának első helyezettjét, Gáliková Ramónát, aki kutatásáról és tudományos útjáról mesél nekünk!A beszélgetésből kiderül:🧫 mi történik, ha egy sejtben káros anyagok halmozódnak fel,👵 hogyan befolyásolja az öregedés a sejtek működését,🦟 hogyan lehet muslicákkal dolgozni laboratóriumban,🎓 és mit adott neki az OTDK-szereplés.🎙️ Műsorvezető: Papp Eszter,
Magyar kísérletek az űrben – a HUNOR program kulisszatitkai🚀🧪
2025. június 25-én Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ahol többek közt az ELTE kutatói által megtervezett kísérleteket is végrehajt. Ebben a beszélgetésben a HUNOR – Magyar Űrhajós Program hátterébe pillantunk be.💡 Miről lesz szó?– Milyen kísérleteket végeznek az űrben, és miért épp ott?– Mi kell ahhoz, hogy valaki űrhajós lehessen?– Milyen kiképzésen mennek k
🎙️ Mi számít szokatlan időjárásnak? – Új webapp az ELTE Meteorológiai Tanszéktől
🌀 A klímaváltozás korában különösen fontos, hogy értsük az időjárást – de vajon mi számít igazán „szokatlannak”? Ebben az adásban a SZIA nevű új fejlesztésről beszélgetünk: ez az ELTE Meteorológiai Tanszékén született adatvizualizációs webapp lehetővé teszi, hogy bárki felfedezze és értelmezze a múltbeli időjárási eseményeket szakmailag hiteles módon.💬 Vendégeink:– Dr. Dezső Zsuzsanna – meteorológ
🦖 Egy krokodil, amitől a dinoszauruszok is féltek? 🐊
Mi történik, ha egy krokodil nagyobb, mint amit valaha elképzeltünk?🦖 A Deinosuchus, a történelem egyik legnagyobb ragadozó krokodilja nemcsak a mocsarak, de a dinoszauruszok rémálma is lehetett.🎙️ Vendégünk: Dr. Rabi Márton, paleontológus, az ELTE Őslénytani Tanszékének adjunktusa, a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció vezető kutatója. Nemzetközi kutatócsoportjával új fényt vetett a Deinosuchus
🧬 snoRNS: A molekulák, amik beleszólnak a sorsodba 🔍
🧬 snoRNS: A molekulák, amik beleszólnak a sorsodba 🔍Tudtad, hogy léteznek olyan apró RNS-molekulák, amelyek csendben, de határozottan irányítják a génjeid működését? 😮A snoRNS-ek kulcsszerepet játszanak a fehérjeszintézis szabályozásában, és egyre több kutatás mutatja ki, hogy kapcsolatban állhatnak komoly betegségekkel, mint például az IBD 🧻 vagy a vastagbélrák 🎯.🎙️ A legújabb ELTE Science Podcas
🔬 Ciklodextrinek – apró gyűrűk, óriási hatás 💊
💡 Tudtad, hogy van egy anyag, ami képes molekulákat „becsomagolni” és magában tartani?És hogy ezzel gyógyszereket lehet hatékonyabbá tenni, sőt élelmiszerek ízét is szabályozni? 😮🍬💊💥🔬 Molekulák börtöne, gyógyszerek titkos fegyvere a ciklodextrin – kicsi, de elképesztően sokoldalú! 🎙 Ebben az epizódban kiderül:🍬Hogyan segítik a ciklodextrinek a gyógyszerek hatékonyságát?🍬Miért használják őket az él
🔎A hunok eredete 🐎🏹
🧬 Ázsiából jöttek… és tényleg itt nyugszanak.Egy magyar férfi DNS-e közvetlen kapcsolatot mutat egy mongóliai herceggel, aki egy hatalmas, teraszos sírban aludta örök álmát a 2. században.És nem ő az egyetlen…💥 A legújabb genetikai kutatások végre választ adnak a kérdésre: Kik voltak a hunok?Tényleg Ázsiából jöttek? És ha igen, miért olyan kevesen mutatnak kelet-ázsiai géneket a Kárpát-medencében?
𝞹 🧮 A matematika világnapja 🔢
Március 14-e a matematika világnapja, de többen úgy ismerik, mint nemzetközi Pí (π) napot. Ebből az alkalomból világszerte sokféle matematikával kapcsolatos program várja az érdeklődőket. Az ELTE TTK Podcast legújabb epizódjában a π-ről és a matematikáról fogunk beszélgetni!Vendégeink:Simon Péter professzor és Paulovics ZoltánAz Érintő weboldala a következő linken elérhető:https://ematlap.hu/Az Ér
🤖🧠 Artificial Intelligence in line against Ovarian Cancer🔬 S5E9
A team of researchers from Department of Physics of Complex Systems at Eötvös Loránd University, Harvard Medical School, the Danish Cancer Institute, and Semmelweis University has developed an innovative approach to predict how patients with High-Grade Serous Ovarian Cancer (HGSOC) respond to chemotherapy. Their findings, to be published in NPJ Precision Oncology, a journal of the Nature group, wi
🔬 Tudomány, Stratégia, Jövő 🎓 – Beszélgetés Katz Sándorral
Milyen kihívások és lehetőségek várnak Magyarország legnagyobb egyetemére a következő években? Hogyan lehet modernizálni az oktatást, erősíteni a kutatási finanszírozást? Katz Sándor elméleti fizikus, intézetigazgató és rektorjelölt osztja meg gondolatait az ELTE jövőjéről, vezetői tapasztalatairól és tudományos pályájáról.Tarts velünk, és ismerd meg az ELTE egyik rektorjelöltjének terveit és vízi
💨🚀 Zöldebb égbolt, tisztább levegő - fenntartható hajtóművek ✈️
A tíz főnél nagyobb befogadóképességű utasszállító repülőgépek, valamint majdnem az összes teherszállító repülőgép gázturbinás hajtóművel repül. Ugyanígy gázturbina hajtja a légcsavaros gépeket és a helikoptereket, és gyakran a nagyobb hajókat is. Az áramtermelés jelentős része is gázturbinákból származik. A BME és az ELTE kutatóinak együttműködése olyan eredményekhez vezetett, amelyek segíthetnek
⛰️💧 Geotermikus titkok Budán S5E6 🪨
A Budai-termálkarszt rendszerben zajló felszín alatti vízáramlás és hőtranszport folyamatok kapcsolatának vizsgálata mindig is aktuális kérdés volt, ami manapság a geotermikus energia felhasználásának szempontjából került előtérbe. Az ELTE kutatói egy valós adatokon alapuló kétdimenziós földtani szelvényen vizsgálták meg a felszín alatti vízáramlás és a hőtranszport folyamatok összetett kapcsolatá
👫Hormonok, az életünkre ható hírvivők 🧠 S5E ⚤
A hormonok a teljes testünkre ható hírvivők. Mindenki tisztában van létezésükkel, de azt talán nem is tudod, mennyire széleskörűen befolyásolják életünket, hangulatunkat, táplálkozásunkat. A Typotex Kiadó gondozásában megjelent Hormonok - Az életünkre ható hírvivők című könyv szolgál a legfrisebb podcast beszélgetés alapjaként.
Az epizód elkészítése a Typotex Kiadó és az ELTE TTK együttműködésében
🌌 Szigetelőanyagok az űrben 💫#S5E4 🚀
Az ATL-1 műhold fedélzetén sikeresen teszteltek három, az ELTE Kémiai Intézetében kifejlesztett szigetelőanyagot. A legjobban teljesítő Al2O3 szálak szintézisével előállított szigetelés kiváló alternatívát nyújthat az eddig használt anyagokkal szemben.
Vendégeink:
Dr. Sinkó Katalin , az ELTE Analitikai Kémiai Tanszék oktatója és az MTA doktora.
Horváth Márius, a Hevesy György Kémia Doktori Iskol
⚛️ Univerzum titkainak nyomában 🌌S4E 👨🏻🏫
Ismerd meg Endrődi Gergelyt, a fiatal magyar tudóst, aki Németországból hazatérve az Univerzum keletkezésének titkait kutatja az ELTE Természettudományi Karán! Hogyan segíti a Research Grant Hungary támogatása a világűr legnagyobb rejtélyeinek feltárását?
A versenyképes magyar támogatásnak köszönhetően Alma Materében, az ELTE Természettudományi Karán folytatja kutatásait a kiváló magyar tudós, En
🟠🟠 Tudomány a Dűne univerzumában 🐛 #S5E2💧
Dűne, Frank Herbert nagysikerű sci-fi sorozata több, mint fél évszázada nyűgözi le olvasóit világával, melyet alaposan átszőnek politikai, szociológiai és ökológiai szálak. Ma már egyre többször fektetnek hangsúlyt arra, hogy a tudományos-fantasztikus történetek rendelkezzenek némi realitás alappal. Mi a helyzet a Dűne világával, amely olyan varázslatos technológiákat mutat be, mint a cirkoruha,
Fiatal Tudósok Versenye - 2024
A lengyelországi Katowicében mérték össze tudásukat 37 ország legtehetségesebb fiataljai a 35. EU Fiatal Tudósok Versenyén. Hegedűs Márton, a Kecskeméti Református Gimnázium korábbi diákja, az ELTE kémia szakos hallgatója a rangos megmérettetésen harmadik helyen végzett, és elnyerte a verseny különdíját is. Kutatása során UV-fény hatására deformálódó, fotoreszponzív szupramolekuláris egység kialak
🏅Kémia Nobel-díj 2024 🧪
2024-ben David Baker a fehérjék számítógépes tervezésért, Demis Hassabis és John M. Jumper a fehérjeszerkezetek előrejelzéséért kapott kémia Nobel-díjat. Ennek jelentőségéről beszélgetünk Dr. Perczel Andrással, az ELTE Szerves Kémia Tanszék professzorával, valamint Tarr-Pálfi Helga és Fazekas Zsolt kémikusokkal.
Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
TARTALOM:
00:58 Milyen feladatokat lá
🏅 Fizikai Nobel-díj magyarázó 2024🔬
John Hopfield és Geoffrey Hinton nyerte a 2024-es fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulással kapcsolatos kutatásaikért. Hogyan kapcsolódik a fizika a mesterséges intelligenciához? Csabai István professzor beszél a Nobel-díjat érő kutatás jelentőségéről.
Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
TARTALOM
00:28 Pontosan mikor kezdődött a n
🏅 Orvosi-élettani Nobel-díj magyarázó 2024 🦠
2024-ben két amerikai kutató, Victor Ambros fejlődésbiológus és Gary Ruvkun molekuláris biológus kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat. Dr. Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék vezetője beszél az eredmények jelentőségéről, aki maga munkakapcsolatban állt a Nobel-díjasokkal.
Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
TARTALOM
00:32 Hogyan jutunk el a DNS-től a fehérjééig?
04:16 A mikro-RNS
🔭 Perseidák ☄️#S04E24 🌠
Az előrejelzések alapján, aki 2024. augusztus 12-én este felpillant az égre, esélye van látni a Perseidákat. A legújabb adásban többek között szó lesz arról, hogy a Csillagok Alatt programsorozat mivel vár titeket augusztusban!
Vendégeink: Ordasi András szabadúszó csillagász, tudománykommunikátor, a Csillagok Alatt programsorozat szervezője, és a Csillagász brand kreatív igazgatója.
Szabó Norton
🥽 Kicsik és kütyük 📱 #S04E23 💻
Milyen összefüggés van a szülő és a gyermek kütyüzése között és vajon hogyan lehet okosan használni az okoseszközöket, ha már elszigetelni nem lehet tőlük a kicsiket?
Noha a televízió, számítógépek, az internet évtizedek óta részesei a mi életünknek is, felnőni látunk egy új generációt, akik a digitális tartalomfogyasztás robbanásszerű fejlődésbe születtek bele és gyermek koruk óta természetesnek
📚 A tudás bölcsője - Bolyai Szakkollégium #S04E22 🏫
Hallottál már a Bolyai szakkollégiumról? Érdekel a természettudomány, vagy az informatika? A Bolyai szakkollégiuma küldetése a legkiválóbb hallgatók összegyűjtése az ELTE TTK-ról és az Informatikai Karról. A különböző érdeklődési körű hallgatók nagyszerű közösséget alkotnak, és itt lehetősége nyílik mindenkinek bepillantást nyernie más szakok tanulmányaiba, kutatásaiba.
Vendégeink:
Dr. Schlett K
🌍 Ökológia és klímaváltozás #S04E21 🌳
A klímaváltozás fajok elterjedésére gyakorolt hatásainak vizsgálatára dolgozott ki új módszert munkatársaival Oborny Beáta egyetemi docens az ELTE Biológiai Intézetben és az ÖK Evolúciótudományi Intézetében. Zimmermann Dániellel közösen jegyzett tanulmánya az Ecography folyóiratban elnyerte „A hónap cikke” címet. Ezzel kapcsolatban hívtuk most el őket beszélgetni legújabb Podcast adásunkba.
Vendé
☄️Márciusi üstökös #S04E20 🌌
A 12P/Pons-Brooks lehet az idei év eddigi leglátványosabb üstököse, akár szabad szemmel is megfigyelhető lehet márciusban!
Erről és a csillagászat szépségeiről, érdekességeiről fogunk beszélgetni vendégeinkkel a legújabb podcast adásban!
Vendégeink:
Világos Blanka, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutató asszisztense és az ELTE TTK Csillagászat Mesterszak végzős hallgatój
⚛️ Oppenheimer és az atombomba #S04E19 ☢️
A Christopher Nolan rendezésében készült Oppenheimer, mely a címszereplő életrajzát bemutató film, a 2024-es Oscar gálán 7 díjat is elnyert. Ennek kapcsán beszélgetünk a filmről, az atom- és hidrogénbombákról és a tudósok szerepvállalásáról.
Vendégeink:
Dr. Csanád Máté, az ELTE Atomfizikai Tanszék egyetemi tanára és Dr. Horváth Ákos, az ELTE Atomfizikai Tanszék docense
🧬 A csodáltos agy 🧠 #S04E18
Az ember társas lény. Sokan észrevehettétek már másokon, vagy akár magatokon, hogy társaságokban megváltozhat a viselkedésünk, ezt hívjuk társas viselkedésnek. Ez lehet tudatos, vagy ösztönös is, de az okokra agyunkban kell keresni a válaszokat. Az agy az orvostudomány egyik legizgalmasabb és sok szempontból legkevésbé feltérképezett területe. A Science Podcast legújabb epizódjában vendégeinkkel a
Egy új faj felfedezése 🦂 #S04E17
A több mint 83 millió éves példány egy Ajka környéki borostyánzárványból került elő. A kutatók szerint a fosszília arra utal, hogy ezek a piciny ízeltlábúak a párás, szubtrópusi éghajlati viszonyok között az egész eurázsiai szárazföldön elterjedtek lehettek. Beszélgetésünk során kitérünk arra, hogy még mennyi új fajt és érdekességet rejthetnek a sokszor magángyűjteményekben lévő borostyánkövek.
V
🧠 Trükkös hormontárolás 🧬 #S04E16
Hallottál már az amiloidokról? Esetleg csak betegségek kapcsán? Tudtad, hogy a biológia számunkra előnyös folyamatokban is használja? Tarts velünk és mindent megtudhatsz a hormonok jelentőségéről! Milyen összefüggés van amiloidok és az Alzheimer-kór között?
Vendégek: Dr. Perczel András, az ELTE Szerves Kémia Tanszék Professzora és
Dr. Horváth Dániel, a HUN-REN ELTE Fehérjemodellező Kutatócsopor
🚜 Megoldás az aszályra 🌾 #S04E15
Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások miatt a nyári hőhullámok során alacsony a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül robognak át az Alföldön. Az ELTE kutatói összefoglalták, mitől volt annyira nehéz 2022 nyara az ország keleti részén, és javaslatot is tettek a megoldásra. Erről fogunk beszé
🦠 A TBC evolúciója 🔬 #S04E14
Az elmúlt évtizedekben a történeti kori Kárpát-medence a tuberkulózis (TBC) fertőzés szempontjából a világ legjobban kutatott régiójává vált. Az eddig ismert eredmények alapján a legkorábbi közel-keleti eseteknél több tízezer évvel korábbra helyeződik a fertőzés emberi népességekben történő megjelenése. Magyar kutatók részvételével egy nemzetközi kutatócsoport közös kötetben foglalta össze a világ
Matek mindenhol S04E13
A Science Podcast karácsonyi különkiadásában a matematikáé a rivaldafény!
Szó lesz arról, miért ódzkodnak tőle olyan sokan annak ellenére, hogy a mindennapjaink során igenis használjuk lépten nyomon.
Kalandozzunk együtt a matematika csodálatos világában, mert a matematika olyan absztrakt fogalmakkal kapcsolatban mond ki örök érvényű igazságokat, amelyek nélkül sosem tudtunk volna választ találni
🪐 Egy asztrofizikus kalandjai 🌌🔭 #S04E12
Egy csillagászati szakkörön Dr. Bécsy Bence már középiskolás korában saját távcsövet épített. Annyira beleszeretett az asztrofizikába, hogy már az egyetemi évei alatt is kutatni kezdett, ma pedig az Oregon State University posztdoktori kutatójaként gravitációs hullámok tanulmányozásával foglalkozik. Ha érdekel, hogy jut el valaki egy csillagászati szakkörtől egészen Amerikáig, nézd meg a Science P
Sóból is megárt a sok S04E11
A talajok sótartalmának növekedése globális probléma, amihez hozzájárul például télen az utak jégtelenítése miatt használt kősó, a magas ásványi anyag tartalmú talajvízzel, vagy kútvízzel történő öntözés, a tengerparti területeken pedig a tengervíz beszivárgása által a talajba kerülő ionok.
A termőterületek szikesedése világszerte egyre nagyobb földterületet és több mint másfél milliárd embert ér
Gyógyszer krónikus izomgörcsök ellen 💊 S04E10
Idén szeptemberben elfogadták a Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja által kifejlesztett gyógyszermolekula amerikai szabadalmi kérelmét.
A gyógyszerjelölt az agyvérzéses betegek krónikus izomgörcseit csökkenti mellékhatások nélkül.
Közvetlenül ezután megindulhattak a humán klinikai vizsgálatok, október elején pedig az első fázis részeként egészséges önkéntesek kaptak a gyógyszerből,
hogy e
A kvarkanyag geometriája ⚛️ #S04E09
Csanád Máté és kutatótársai a világ mindhárom nagyenergiájú részecskegyorsítójában (két svájci és egy amerikai gyorsító) vizsgálták az atommagot alkotó anyagot, így sikerült feltérképezniük a Világegyetemet a születése utáni első milliomod másodpercben kitöltő „őslevest”. Méréseik szerint a kvarkanyag részecskéinek mozgása a tengeri ragadozókéhoz, a klíma változásához és a tőzsdei folyamatokéhoz h
🌱 Vas nélkül nincs élet 🧬 S04E08
Az ELTE növénybiológusainak kutatásából kiderült, hogy a színtestek vasfelvételének fényhiányos mechanizmusa hasonlít a fényen a fotoszintézis által támogatott folyamatára. Felfedezésük hatással lehet az élelmiszeripari és egészségügyi tudásunkra és annak alkalmazására, hiszen növényi eredetű táplálékaink és azok színtestjei minden ember számára fontos vasforrást jelentenek.
Vendégeink: Dr. Solti
Sarki fény Magyarország felett 🌌 #S04E07
Mi a sarki fény?
A jelenséget legtöbbször a napszél okozza, méghozzá úgy, hogy a napból induló töltött részecskék behatolnak a magnetoszférába. Ez a Föld mágneses mezeje, ami általában megállítja a kozmikus sugárzást, azonban a két sark fölött gyengébb, mint máshol, így a napszél részecskéi ott be tudnak hatolni a légkörbe, bár általában nem jutnak messzire.
A mai beszélgetésben a sarki fény jele
🌕 Navigáció a Holdon 🛰 #S04E06
Az ELTE TTK Podcast legújabb adásában Cziráki Kamilla geofizikus hallgatónk beszél új megközelítéséről, melyben a Hold felszínén használható tájékozódási rendszereket vizsgálta, amivel a jövőbeli utazás tervezéséhez járulhat hozzá. Témavezetőjével, Timár Gáborral, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetőjével a földi GPS-rendszerben használt adatokat határozták meg a Holdra és ehhez a 800
Intimegészség-kalauz #S04E05
A gátizmok fejlesztése már fiatal korban is nagyon fontos, hiszen kihatással vannak többek között a menstruációra, székletürítése, petefészkek egészségére, vagy akár a vizelet tartásra és a prosztatára is. Az ülő életmód azonban negatív hatással van a gátizomzatra, így a felvilágosítás nagyban segítené a problémák orvoslását, vagy megelőzését amellett, hogy ledönteni a témával kapcsolatos tabukat.
🐎 Drónokkal vadlovak nyomában #S4E04
Magyar kutatók drónokkal vizsgálták a hortobágyi Przewalski-ló ménes szociális rendszerét, melyből kiderült, hogy az egyedek és háremek közötti szociális kapcsolatok összefüggésben állnak az egyedek közötti rokonsággal és korábbi ismeretségekkel. A mozgáselemzés által következtetni lehetett arra is, hogy az elkövetkező két évben mely kancák hagyják el háremüket, és melyik hárembe mennek át. Ennek
🏅 Fizikai Nobel-díj - Krausz Ferenc 🔬
A Svéd Királyi Akadémia 2023-ban fizikai Nobel-díjjal jutalmazta Krausz Ferenc, Anne L’Huillier és Pierre Agostini munkásságát az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért.
Ennek apropóján hívtuk el vendégeinket újabb Nobel-díj kibeszélőnkbe, akik személyesen is ismerik a magyar származású Krausz Ferencet, aki fizik
💀🔬 Génállomány a bronzkorból #S4E03
Balatonkeresztúr határában egy bronzkori nyolcfős tömegsír került elő, amely archeogenomikai elemzése az ELTE Genetikai Tanszék kutatóinak részvételével zajlott. Populációgenetikai eredményeik a rangos Molecular Biology and Evolution szaklapban jelentek meg és számos módszertani újítást is tartalmaznak, többek között a genetikai betegségek kutatásával kapcsolatban.
Vendégeink: Kiss Viktória és Ge
Karikó Katalin Nobel-díjas!
2023-ban Karikó Katalin Magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapta a Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért. Vendégeinkkel az mRNS vakcinákig vezető útról, annak nehézségeiről és magáról Karikó Katalinról beszélgetünk különkiadásunkban!
Vendégeink:
Dr. Müller Viktor, Biológus, az ELTE TTK Oktatási dékánhely
🧑🔬 Talentum Program #S4E02
Egyedülálló tehetséggondozó mentorprogram középiskolásoknak a természettudományok területén!
Az ELTE TTK 2023. októberében is meghirdeti a Talentum Programot, amely a természettudományok területén komoly érdeklődéssel rendelkező középiskolás diákok számára nyújt segítséget a természettudományok mélyebb megismeréséhez. A tehetségprogram célja, hogy a motivált diákok egyetemi mentorok irányításával
🏠 Okospajta #S4E01
Az ELTE viselkedéskutatója, Nagy Máté munkatársaival nemzetközi kollaborációban speciális, smart technológián alapuló okospajtát létesített, amelyben a speciális érzékelőknek köszönhetően eddig példátlan részletességű viselkedési vizsgálatokat végezhetnek különböző állatcsoportokon.
Műsorvezető: Németh Júlia
Vendégünk: Nagy Máté, az ELTE Biológiai Fizika Tanszék kutatója
Részletek a kutatásról.
🔭 Gravitational wave hunting with radio telescopes #S3E27
Astrophysicists from ELTE also took part in the 15-year international research work in which, by observing the periodically flashing pulses of massive stars, they noticed that gravitational waves stretch and compress space and time following a characteristic pattern. During the research, they monitored the Universe with giant radio telescopes, so that light can be shed on the operation of huge bla
🔭 Gravitációshullám vadászat rádiótávcsövekkel #S3E27
Az ELTE asztrofizikusai is részt vettek abban a 15 éves kutatómunkában, amelyben nagy tömegű csillagok periodikusan felvillanó impulzusait megfigyelve észlelték, hogy a gravitációs hullámok egy jellegzetes mintázat alapján megnyújtják, valamint összenyomják a teret és az időt.
A kutatás során óriási rádiótávcsövekkel figyelték az Univerzumot, így fény derülhet a távoli galaxisok közepén összeütkö
⚡A jövő energetikai megoldásai #S3E26
Az éghajlatváltozás mindennapi témává vált világunkban. A megoldás keresésének része az eddigi életmódunk átgondolása, megújuló, tiszta energiaforrások keresése és alkalmazása, valamint hogy a tudást minél hamarabb átadjuk az új generációknak, hogy számukra ez a mindennapok része legyen.
Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is: Spotify Apple podcast G
📖 Boldog születésnapot, Budapest! #S3E25
Mi mással ünnepelhetnénk fővárosunk jubileumát, Budapest 150. születésnapját, mint egy róla szóló könyvvel! Nagyvállalatok, vízföldrajz, Duna-hidak és szakrális terek - ez mind Budapest!
A kötet szerkesztőivel arról beszélgetünk, mi vezetett a könyv elkészültéig, kik és milyen témában publikáltak benne, kiknek szól a könyv és miről olvashatunk benne.
Vendégeink: Dr. Izsák Éva és Szabó Pál, az ELT
🏙️ 150 éves Budapest #S3E24
150. születésnapját ünnepli fővárosunk, Budapest.
Vendégeinkkel beszélgetünk arról, hogy hogyan kapcsolódik egy városföldrajzzal és egy geológiával foglalkozó kutató munkája, valamint ezen együttműködések fontossága, továbbá, hogy mit lehet kutatni ilyen szemmel Budapesten és hogyan ünnepeljük ezt a kerek számot!
Vendégeink:
Dr. Izsák Éva, az ELTE Regionális Tudományi Tanszékének habitált doce
🩺💻 Mesterséges Intelligenciával az emlődaganatok diagnosztizálásáért #S3E23
Hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a daganatos elváltozások diagnosztizálásában?
Képes-e segíteni az orvosok munkáját az MI kiváltani?
Hogyan tanítható be mesterséges intelligencia diagnosztikai feladatokra?
Ebben az epizódban a Nightingale Open Science nemzetközi adatelemzési versenyen első helyezést elért doktoranduszainkkal beszélgetünk.
Vendégeink:
Bedőházi Zsolt és Biricz András fi
🌽🧬 Mi is az a GMO? #S3E22
Hogyan hat a GMO az egészségre?
Szükség van-e GMO-ra a fenntartható növénytermesztéshez?
Hol és hogyan engedélyezett?
Amennyiben ezek a kérdések érdekelnek, tarts velünk!
Vendégeink:
Dr. Solti Ádám, az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék docense
Dr. Éva Csaba, az ATK Mezőgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa
Műsorvezető: Németh Júlia biológia Bsc hallgató
Hallga
🌳 ⛰️ A nemzeti parkok árnyékában #S3E21
Mi a különbség a geoparkok és a nemzeti parkok között? Milyen nehézségeket okoz a helyieknek a nemzeti parkok létesítése? Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár egy nemzeti park létesítése és milyen árnyoldalakkal kell szembenéznie a helyi közösségnek?
Vendégeink: Telbisz Tamás és Mari László, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék docensei
Műsorvezető: Tuza Benedek geográfus doktorandusz
Hallgasd meg
☀️ Aszályveszély #S3E20
Az elmúlt 500 évben Európában nem volt ilyen mértékű szárazság, amelynek az eloszlása is szélsőséges volt 2022-ben. Szakértőink az aszály okairól és hátteréről beszélnek, valamint arról is szó esik, mi várható 2023. nyarán.
Vendégeink: Dr. Pinke Zsolt, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő Folyók Program vezetője. Műsorvezető: Dr.
🧊 🌊 Gyorsul a globális tengerszint-emelkedés #S3E19
Hogyan hatnak a sarki szelek a globális tengerszint emelkedésre?
Az ELTE kutatóinak megfigyelése szerint a sarki magaslégköri szelek alapvető szerepet játszanak a grönlandi jégolvadás utóbbi két évtizedben tapasztalt felgyorsulásában. Pieczka Ildikó, a Meteorológiai Tanszék kutatója és Topál Dániel, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskola doktorjelöltje új kutatási eredményeit a rangos Nat
Mitől és hol alakulnak ki földrengések? #S3E18
Törökországban, Romániában és Horvátországban is történt földrengés 2023. februárjában. Szakértőink arról beszélnek, mi válthatja ki a földrengéseket, mi is tulajdonképpen a földrengés, lehet-e előre jelezni a földrengéseket és mennyire veszélyeztetett a Kárpát-medence ebből a szempontból.
Vendégeink: Dr. Harangi Szabolcs, az ELTE Földrajz-és Földtudományi Intézet igazgatója és Dr. Timár Gáb
🧬 Fehérjeblokkoló antibiotikumok | S3E17
Az ELTE kémikusai a krio-elektronmikroszkópia módszereit sikerrel használják a szervezet működéséért felelős makromolekulák, a fehérjék térszerkezetének és kölcsönhatásuknak feltérképezésére. Legújabb kutatásukban egy penicillinszerű antibiotikum hatását vizsgálták és felfedezték, hogy egy hasznosnak tűnő antibiotikum is képes az emberi szervezetben létfontosságú fehérjéket blokkolni.
Vendég
🌳 Ökológia és fenntarthatóság | Z-szak S3E16
🍃 Komplex természetszemlélet áll a középpontban az ELTE TTK újragondolt természettudományos tanárszakán, ahol a hallgatók a természettudományok komplexitását az alapoktól kezdve sajátítják el. A 2023. szeptemberében immár másodjára induló 5 éves mesterképzés újszerűségéről, egyediségéről beszélnek a szak alapítói.
Vendégeink: a Z-szak alapítója, Dr. Weiszburg Tamás, geológus és az ELTE Körny
🥇 Diákként Nobel-díjasok között #S3E15
Mészáros Botond, az ELTE matematika mesterszakos hallgatója egyedüli magyar résztvevőként előadást tart Stockholmban, a Nobel-díj átadóünnepségek keretében rendezett Stockholm International Youth Science Seminar rendezvényen.
Botond jelenleg azt vizsgálja, hogy egy összetett rendszert nagyszámú paraméterrel leíró modell hogyan redukálható kisebb elemszámúra, csökkentve ezzel az időtényezőt é
🏙️ Városfejlesztés #S3E14
Mi a közös a COVID-járványban, a bulinegyed romkocsmáiban és a településmarketingben? Ugyanaz, ami az imázsvizsgálatokban, a kulturális gazdaságban és a diffúziókutatásban. Ezeket egytől egyig lehet társadalomföldrajzos nézőpontból vizsgálni, amellyel egy eddig nem látott szemüvegen keresztül nézheted a valóságot! Kíváncsi vagy? Hallgasd meg!
Vendégeink: Gera Anna és Igari András, az ELTE Re
🔦 Poláros világ #S3E13
Mesterséges objektumok képesek csapdába ejteni rovarokat. Bár kérészekkel is foglalkoznak, munkakapcsolatuk nem nevezhető kérészéletűnek: Horváth Gábor, az ELTE Fizikai Intézet egyetemi tanára és Kriska György, a Biológiai Intézet docense negyedszázada dolgozik együtt különféle környezetoptikai projekteken. Közös munkáikról, az elért eredményekről idén nyáron közel egyórás filmet forgattak,
NanoBlade - a jövő tumorterápiás készítménye #S3E12
Az ELTE TTK biotechnológia mesterszakos hallgatóinak fejéből pattant ki egy új rákgyógyszer ötlete, amely arany minősítést kapott az amerikai MIT versenyén! A világ legrangosabb biotechnológiai versenyén arany minősítést kapott az ELTE TTK hallgatóinak csapata, akik egy saját fejlesztésű szuperbaktériummal a rákos szövegeket egyszerre képesek azonosítani és elpusztítani. A NanoBlade nevet viselő k
🏠 Energiahatékonyság az otthonunkban #S3E11
Ahhoz, hogy 1 kWh áramot elhasználj otthon, 2,5 kWh villamosenergiát kellett megtermelni. A mintegy 40 százaléknyi veszteség a szállítási, előállítási és transzformálási folyamatok miatt keletkezik. De akkor mégis mivel fűtsünk? Földgázzal inkább vagy árammal, geotermikus energiával, és melyik a hatékonyabb? Hogyan tudunk otthon hőenergiát spórolni? Milyen házaknál legalacsonyabb a transzmissziós
Archeogenetika #S3E10
Mi a biorégészet? Milyen technológiákkal nyerik ki a DNS-t az ősi csontmintákból a kutatók? Hogyan elemzik a DNS szekvenciákat? Miként használják új generációs szekvenálási módszereket hazánkban?
Vendégeink Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus és Hajdu Tamás, az ELTE Embertani Tanszék vezetője.
Riporter: Papp Eszter
Olvass a kutatásról bővebben!
Hallgasd meg a többi podcast adásu
💉 Tumorterápia #S3E9
Hogyan lehet bevetni a peptideket a rákgyógyításban? Hogyan reagálnak a rákos sejtek a peptides kezelésre? Hogyan csökkenthetők a kezelések mellékhatásai a rákos betegeknél?
Az Peptidkémiai Kutatócsoport 30 éve foglalkozik rákkutatással. Céljuk az, hogy olyan célzómolekulákat találjanak, amelyek irányítottan a tumorsejtekbe viszik a hatóanyagokat. A kutatócsoport sikeresen szabadalmaztatott
Kémiai Nobel-díj 2022 | magyarázó
Carolyn R. Bertozzi, Morten Meldal és K. Barry Sharpless kapta 2022-ben a kémiai Nobel-díjat a molekulaépítéssel kapcsolatos munkájukért! A kutatók a klikk-kémia és a bioortogonális kémia terén elért úttörő kutatásaikkal érdemelték ki a legrangosabb tudományos elismerést, eredményeik új gyógyszerfejlesztési módszerekhez vezettek! Novák Zoltán és Mező Gábor, az ELTE Szerves Kémia Tanszék kutatói el
Fizikai Nobel-díj 2022 | magyarázó
Az idei Fizikai Nobel-díjat Alain Aspect francia fizikus, John F. Clauser amerikai fizikus és Anton Zeilinger osztrák fizikus kapta az összefonódott fotonokkal végzett kísérleteikért, amikkel a kvantumtechnológia úttörőivé váltak. Merülj el velünk a kvantummechanika érdekes világában és tudj meg többet a Nobel-díjat érő eredményekről és azok hátteréről!
Vendégeink: Kis-Tóth Ágnes és Solymos
